Kitört az okostévé botrány

Körülbelül tíz évvel ezelőtt jelentek meg az első olyan televíziók, amelyek lehetővé tették különféle internetes tartalmak közvetlen elérését úgynevezett applikációkon, közvetítő programokon keresztül. Az alkalmazások futtatását biztosító úgynevezett okostévék, azaz smart tv-k azóta meghódították az egész világot.

Ma már ugyanis többségben vannak az ilyen modellek, és a nagy gyártók kínálatában nagyítóval kell keresni azokat a darabokat, amelyek nem tartalmazzák ezt a szolgáltatást.

Azaz, ha valaki ma televíziót vásárol, akkor jó eséllyel okostévét vesz, és a gyártók többek között azzal is próbálják felkelteni a termékeik iránt a figyelmet, hogy azok mennyi, és milyen jó internetes alkalmazásokat tartalmaznak. Tehát lehet velük mondjuk YouTube videókat vagy Netflix filmeket nézni, Facebookozni, zenét hallgatni a Deezeren vagy Spotify-on keresztül, sőt akár komolyabb játékokkal szórakozni a GameFly révén, hogy tényleg csak néhány példát említsünk.

Ez tényleg hozzáadott értéket jelent, csakhogy évek óta megfigyelhető probléma, hogy egyes alkalmazások egyszerűen eltűnnek az okostévékről, vagy egyszerűen működésképtelenné válnak. Ez konkrétan úgy működik, hogy hétfőn még megy a YouTube, kedden pedig már nem lehet videózni. Sőt, az is előfordult, hogy a Skype videóchat alkalmazást nyírták ki, amihez sokan drága pénzen vettek külön kamerát. 

Ennek az az oka, hogy a tv-be épített hardver teljesítménye egyszerűen már nem elég a folyamatosan frissített, papíron jobbá, sokoldalúbbá, de ezáltal erőforrás igényesebbé váló szoftverek futtatásához. Így előfordulhat, hogy egyes alkalmazásokat lassabban töltene be a készülék, vagy azok akadoznának.

A gyártó pedig nem szeretné, hogy a televíziójáról az terjedne el, hogy döcög, ezért inkább lelövi a problémás applikációkat, azaz megszünteti azok használatának támogatását. A vásárlók ilyenkor tajtékzanak, telesírják a fórumokat a bánatukkal, de ennél több nem történik. Ám most úgy tűnik, hogy valami megváltozott.

Lázadás Hollandiában

Az 1953-ban alapított Consumentenbond jelenleg Hollandia egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi szervezete, amelynek jelenleg több, mint 650 000 tagja van. Na, ehhez az egyébként non-profit társasághoz

az elmúlt években egyre több panasz érkezett pont az okostévékről eltűnő appok miatt.

Ezt elégelték meg, és idén tavasszal a Consumentenbond létrehozott egy "forró drótot", ahol bárki bejelentést tehetett, akinek ilyen jellegű problémája akadt.

Az elmúlt hat hónapban rengetegen éltek ezzel a lehetőséggel, a bejelentések 63 százaléka a Samsung televíziókkal kapcsolatban érkezett, 21 százalék panaszkodott a Philips tévékre, 6, illetve 5 százalék pedig a Sony és LG készülékek miatt ragadott telefont vagy billentyűzetet. Tehát jól látszik, hogy szinte minden nagy cégnél problémát okoz ez a kérdés, az eltérő számokat pedig nyilván az indokolja, hogy eltérő a piaci részesedésük Hollandiában, magyarul Samsung modellből jóval több fogy. Mindenesetre a szervezetnek elég muníciója keletkezett ahhoz, hogy támadást indítson a gyártók ellen.

Indul a háború

A Consumentenbond 2018 szeptemberében előállt követeléseivel, és minden tévétulajdonos nevében a probléma megoldására szólította fel az érintett cégeket.

A társaság igazgatója, Bart Combée nemes egyszerűséggel elfogadhatatlannak és a vásárlók becsapásának nevezte azt, hogy bizonyos szolgáltatások egyszerűen eltűnnek a készülékekről.

Ezért egy több pontból álló listával álltak elő, amelyben többek között felszólítják a gyártókat, hogy csak olyan alkalmazásokat kínáljanak, amelyek éveken át működőképesek maradnak, és ha ehhez szükséges, akkor ilyen értelmű szerződést kössenek a fejlesztőkkel.

Emellett követelik, hogy a "fontos" alkalmazások legalább hat éven keresztül problémamentesen fussanak, ellenkező esetben pedig a felhasználókat kárpótolni kell a jövőben.

Végül pedig az érintett cégektől elvárják, hogy azokat, akiket a múltban hátrány ért az alkalmazások kéretlen eltávolítása miatt, kártalanítsák, például azzal, hogy ingyenesen okostévé dobozokat juttatnak el hozzájuk.

A gyártók természetesen hárítják a felelősséget, mondván, hogy a problémás alkalmazásokat nem ők fejlesztik, és hogy rossz helyen kopogtat emiatt a Consumentenbond. Az tény, hogy magukat a szoftvereket nem ők állítják elő (előfordul,hogy az ő számukra készül direkt egy applikáció, de azt is más rakja össze).

Ez a reakció nyilván olaj volt a tűzre, hiszen amikor meg akarják győzni az embereket, hogy az ő tévéjüket válasszák, akkor ezek az appok mégis előkerülnek, mint a vásárlási döntést befolyásoló tényezők.

Így az ügy Hollandiában egyre nagyobb hullámokat vet. Azt még a legnagyobb piaci szereplők sem tehetik meg, hogy ignorálják a holland fogyasztóvédelmi fórumot. Ez ugyanis, bár nem egy állami szervezet, de 650 000 tagja révén rengeteg háztartás életére van befolyással. Senkinek sem férhet bele az, hogy ennyi embert, ennyi potenciális vásárlót magára haragítson. A mérleg serpenyőjében viszont ott van az is, hogy teljesen felesleges irreális követeléseket támasztani a cégek felé.

Nonszensz elvárni azt, hogy például ingyenes külső okostévé eszközökkel kárpótolják a felhasználókat, hiszen ebbe biztosan senki sem fog belemenni.

Most itt tartunk, és nem túlzás azt állítani, hogy a világon mindenhol lélegzetvisszafojtva követik az eseményeket. Amennyiben a holland fogyasztóvédő liga sikerrel jár, az utat mutathat a többi ország hasonló szervezetének, és a másutt élő felhasználóknak, hogy hogyan is emelhetik fel a szavukat, és hogyan jelezhetik a problémáikat. A különböző internetes fórumokat olvasgatva látszik, hogy rengetegen szorítanak a Consumentenbondnak Japántól, Brazilián, Ausztrálián, Európán át egészen Kanadáig.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA HOZZA EL A TÉVÉZÉS FORRADALMÁT

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: JAMIEALEXCARTER