Az idei év egyik komoly, de egyelőre nem kifejezetten látványos újdonsága a televíziós iparágban, hogy megjelentek az úgynevezett mesterséges intelligencia (nevezik MI-nek, Artificial Intelligence-nek, vagy ebből következően AI-nek is) technológiák ezen a területen is.
No, arról szó sincs, hogy a Terminator beköltözött volna egy készülékbe, hogy azon keresztül vegye át az irányítást a világ felett, és igázza le az emberiséget. De az igaz, hogy nagyon úgy tűnik, hogy ez lesz az az eljárás, amely alapvetően változtathatja meg a tévézési szokásokat.
Az nem véletlen, hogy Magyarországon erről egyelőre még keveset hallani, hiszen Európa egyelőre nem tartozik a támogatott régiók közé. Jelenleg ugyanis csak Észak-Amerikában, Kínában és Japánban működik ez a szolgáltatás, de ígéretek már vannak azzal kapcsolatban, hogy hamarosan a világ más tájain is megjelennek az ilyen rendszerek.
Azt is fontos megjegyezni, hogy egyelőre még csak a kezdeti lépéseknél tartunk, de már most lehet látni, hogy mi is lesz az irány.
Nézzük tehát, hogy mire és miért jó a televíziókba épített mesterséges intelligencia, illetve az erre épülő úgynevezett személyi asszisztensek!
Mit csinál – gyakorlati példák
Hogy pontosan mit is csinálnak ezek az eljárások, tökéletesen pontosan nem lehet tudni, hiszen mindenki féltve őrzi a kis fejlesztéseit. Annyi azért világos, hogy képesek nagyon hatékony és ezáltal gyors keresésre, párhuzamosan több munkafolyamat futtatását teszik lehetővé, egy csomó különféle eszköz használatát (tv, telefon, de akár porszívó, hűtő vagy autó) támogathatják, ezáltal képesek kapcsolatot létesíteni ezen berendezések között.
Azt nagyon fontos tudni, hogy az ilyen MI technológiák nem az adott eszközökön futnak, tehát mondjuk egy televízión, hanem egy távoli számítógépen. A tv vagy más intelligens eszköz csak a csatorna vagy a közvetítő eszköz. Ennek azért van jelentősége, mert a szükséges hatalmas teljesítményt nem az adott terméknek kell produkálnia, nincs szükség külön drága hardverre.
Hangalapú vezérlés
A mesterségesintelligencia-technológiák fel tudják dolgozni, és értelmezni tudják az emberi hangot, ezáltal lehetővé teszik a televíziók szavakkal történő vezérlését a távirányítóba épített mikrofon keresztül. És ez nemcsak arra jó, hogy lehalkítsuk a készüléket, hanem megparancsolhatjuk neki, hogy például listázza ki az összes hírműsort vagy krimit, és amelyiknek a nevét mondjuk, azt rögzítse, vagy kapcsoljon át rá, mikor elkezdődik az adás. Egy focimeccsnél elég csak elüvöltenünk magunkat, hogy „visszajátszás” vagy „ismételd meg!”, és azonnal megteszi, külön gombok nyomkodása nélkül. De válthatunk így kameraállást is például. Tehát minden sokkal-sokkal gyorsabban történik, mint ahogyan azt most megszokhattuk, ami jelentősen kitágítja a tévézés határait.
Kooperáció más masinákkal
A tévébe integrált asszisztens a mesterséges intelligenciát felhasználva képes kapcsolatba lépni más, az adott technológiát támogató, hálózatba kötött, úgynevezett Internet of Things (IoT) berendezéssel. Azaz mondjuk egy hűtőszekrénnyel, vagy akár egy villanykörtével is. Ezáltal a képernyőn jeleníthetjük meg azt, mondjuk egy reklám alatt, hogy mi is van a frigóban, és ha úgy látjuk, hogy szükséges, be is vásárolhatunk rögtön egy webáruházban.
Természetesen ez utóbbi is parancsszavak segítségével történik, nincs szükség gépelésre, vagy hogy az egérrel kattintgassunk. A villanykörtét pedig úgy programozhatjuk be, hogy ha bekapcsoljuk a tévét, akkor automatikusan csavarja le a fényerőt.
Számítógép helyett
A mesterséges intelligencia segítségével a számítógép szerepét is átveheti egy televízió. Például megkérhetjük a készüléket, hogy segítsen egy horvátországi nyaralás megtervezésében. Ezt követően a tv először egy összeállítást készít fotókból és videókból teljesen magától. Majd mikor egy olyan részhez értünk, ami tetszik, megállíthatjuk, és megparancsolhatjuk a tévének, hogy listázza ki a szálláslehetőségeket, és nézzen utána, hogy hogyan lehet oda a leggyorsabban, legkevesebb pénzből eljutni.
De akár felolvastathatjuk az MI asszisztenssel a leveleinket, diktálhatunk válaszokat, megkérhetjük, hogy jelenítse meg a naptárunkat.
Emellett persze tök egyszerűen kereshetünk az interneten, a YouTube- vagy Netflix-videók között.
A felhasználói szokások megismerése
Korábban szó esett arról, hogy a mesterséges intelligencia képes tanulni. Az egy dolog, hogy meg tudja jegyezni a szorzótáblát, de ennél némiképp fontosabb, hogy figyeli a felhasználói szokásokat, megjegyzi és elemzi azokat. Ennek birtokában pedig a későbbiekben teljesen magától olyan tartalmakat dob fel, legyenek azok képek, videók, zeneszámok, tévéműsorok vagy hírek, amelyek érdeklődésre számot tarthatnak. Még olyasmire is figyel, hogy ha valaki este szokott rockzenét hallgatni, reggel pedig lágyabb darabokat, akkor a napszakot is figyelembe vegye, mikor javasol valamit. Sőt, arra is képes, hogy ha valaki sok olaszkajás főzős műsort néz a tévében, akkor kikeresse neki magától a környéken található olasz éttermeket, ezek étlapját, és ételfotóit pedig kitegye a képernyőre.
A bölcsek köve
A végére hagytuk a leghihetetlenebb, legdurvább, legfuturisztikusabb dolgot. Már vannak olyan mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek képesek arra, hogy a tévében futó képi tartalmakat felismerjék, és ahhoz információkat társítsanak. A Samsung azt demonstrálta, hogy a Bixby névre hallgató technológiájuk egy filmben feltűnő ruháról képes megmondani azt, hogy ki gyártja, mennyibe kerül, és a közelben hol lehet megvenni!
Gondoljunk csak bele, előfordulhat ezek után, hogy nézünk egy filmet, megtetszik a könyvespolc, megkérdezzük a tévét, az sorolja az infókat róla, és fél perc után meg is rendelhetjük a neten keresztül!
És ugyanez működhet autóval, étellel, sőt még akár egy nyaralási úti céllal is. Megy egy Bond-film, amelyet Thaiföldön forgattak, megtetszik a környék, a tévét megkérjük, hogy nyomozza ki, hogy mit is látunk, miután megtette a már ismert módon meg is tervezheti rögtön az utunkat.
Kik foglalkoznak ezzel?
Rengeteg nagy techcég foglalkozik jelenleg a mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztésével. A Google ilyen például, és jó eséllyel az ő rendszerük kerül majd be az Android TV platformot favorizáló gyártók (Sony, Philips, TCL, Thomson stb.) készülékeibe. Ott van még az Amazon is, aki szintén szállít a tévé gyártóknak, például a Hisense-nek ilyen technológiát. A Samsung és az LG ezúttal is külön úton jár, hiszen mindkét nagy dél-koreai gigász saját technológiát is kalapál a Bixby és a ThinQ személyében. És hasonlóan döntött az egyre inkább erőre kapó Sharp is, amely az AIoT nevű megoldást fejlesztgeti a Japán mélyén eldugott laboratóriumaiban.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
A HAGYOMÁNYOS TÉVÉZÉS A VÉGÉT JÁRJA
Forrás - Nyitókép: Origó
TOP 5
