Skip to main content

 

Az igaz, hogy egyre több munkaerőt tesznek feleslegessé a robotok, de emelett sokat generálnak is - erről és a hazai robotika helyzetéről beszélt az ABB robotikai üzletágának vezetője, Paplogó Zoltán.

A svájci eredetű cég szerint ugyanis egyáltalán nem kell aggódnunk amiatt, hogy a robotok elveszik a munkánkat.

hirdetés

Egy 2011-es németországi kutatás szerint az országban egymillió eladott robotra hárommillió új munkaerő jut - mondta el Paplogó Zoltán, az ABB robotikáért felelős üzletágának vezetője.

Igaz, Magyarországon csak 20 éve indult be a robotika szekere, a hazai piacra is egyre inkább beférkőznek az ipari és az úgynevezett együttműködő robotok. Az elmúlt húsz évben az ABB ezer robotot hozott itthonra, amelyet 16 fő működtet é szerel be, ennek a számnak azonban többszörösére számítanak az elkövetkezendő években.

Elkerülhetetlen, és nem is kell elkerülni

Jogos a felvetés, hogy ezek a robotok olyan munkahelyeket szünethetnek meg, amelyekben eddig akár százak is dolgozhattak - Paplogó szerint azonban az egész folyamat elkerülhetetlen, és nem is  kell elkerülni. 

A robotok meghódítják a világot, de én úgy gondolom, hogy ez egy jó dolog"

- mondta el a sajtótájékoztatón.

Itthon, mint a nemzetközi trendben is, az ipari robotok és az úgynevezett szolgáltató- vagy szervizrobotok azok, amelyek a legjobban fogynak. A szervizrobotok alá lehet sorolni például az egyre inkább ismert fűnyíró - vagy porszívórobotot is, így nem csak az ipar, de a háztartások terén is beszélhetünk már magyar robotikáról. A fejlődést egyébként leginkább az élelmiszeripar robotosítása során látják az ABB szakemberei.

Itthon egyértelműen az autóipar az, amely a legtöbb robottal dolgozik. Mivel egyre kisebb, könnyebb, de nagyobb teljesítményű (azaz energiahatékony) robotok kerülnek ki a gyárakból, sokkal többet tudnak ma telepíteni, mint régebben - ez is a robotika javára fordítható. Itthon az ilyen szerkezetek elsősorban hegesztésre, gépkiszolgálásra vagy anyagmozgatásra érkeznek a cégekhez.

Veszélyes munkákat válthat ki

Paplogó azt is elmondta, hogy nagyon sok helyen az olyan munkákat veszik át a robotok, amelyek veszélyesek, vagy olyan körülmények között zajlanak, ahová az emberi munkaerőt nem szívesen küldik. Ennek tipikus példája a kohászat és öntészet. "A munkások inkább örülnek, hogy kiváltják a munkát a robotok, mert senki nem akar 50 Celsius-fokban dolgozni" - mondta. 

Ugyanígy hasznos a robotok megjelenése az olyan különleges iparágakban, mint például a gyógyszeripar vagy az orvosi eszközök gyártása - így ki tudják küszöbölni azt, hogy

a sterill környezetbe valaki baktériumokat hozzon, ami komoly következményekkel járhat.

A robotok ezen kívül új munkahelyeket is teremtenek - jelentette ki Paplogó. Sőt, az a tendencia, hogy a robotok kiegészítik, és nem teljesen kiváltják az emberi munkát, például a precizitást igénylő, pepecselős folyamatok esetében.

Yumi, az ABB együttműködő robotja, forrás: ABB

"Mivel a robotok behozásával nő a termelékenység, gyorsabb és több folyamatra van szükség azoknál az egységeknél is, ahol még emberi munkát alkalmaznak" - fejtette ki. 

A robot munkája előtti és utáni feladatokra több munkaerő kell, 

így az ABB robotikai ága szerint nemhogy aggódnunk kellene a gépek miatt, hanem örülnünk, hogy plusz munkaerőt generálnak.

Persze lehet pro és kontra érveket felhozni a téma mellett, de itthon egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy komoly problémát okoz majd a téma - ezer robottal nem tudunk annyi munkaerőt kiváltani, amennyi számottevően csökkenthetné a munkahelyeket.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay

TOP 5