Már a pornóipar se a régi

Az internet korában a pornóipar is jelentősen átalakult. Szép csendben felépült egy globális pornómonopólium, minden eddiginél nagyobb a kínálat, mégse olyan bombaüzletről van szó, mint amilyennek elsőre tűnik.

A gyártók szenvednek, a profi pornósok mellékest vállalnak, eljött az amatőrök ideje. Ki fizeti meg az ingyenpornó árát? Tényleg a pornós cégek a nagy technológiai újítók?

Az biztos, hogy nagyon sok pornó van az interneten, még akkor is, ha a gyakran idézett statisztikák hajlamosak jócskán eltúlozni az arányát. Már most végignézhetetlen mennyiségű pornó halmozódott fel, és minden korábbinál könnyebb teljesen ingyen hozzájutni – vagyis a másik oldalról nézve, egyre nehezebb pénzt csinálni belőle. Ennek ellenére a pornóipar mégis soha nem látott tempóban termeli az új tartalmat.

Régen arányaiban nagyobb pénz volt a pornóban, mert az erős tabujellege és az ebből adódó nehézkes terjesztés miatt korlátozott volt a kínálat. Az XBiz pornóipari szaklap alapítója szerint Amerikában a pornóstúdiók száma több mint kétszázról mindössze húszra esett vissza, a színészek 1500 dolláros órabére 500 dollárra csökkent, és a teljes ágazat bevételei jelentősen megcsappantak. Ezzel együtt az egész iparág jócskán átalakult. Minden a Youtube-bal kezdődött.

A klónok támadása

Közhely, hogy manapság csak az nem talál fél perc alatt ingyenpornót az interneten, aki nem kapcsolja be a számítógépet. Ez elsősorban a különböző videóstreamelős pornóoldalak végeláthatatlan sorának köszönhető. Az első ilyen oldalak a kétezres évek közepén indultak, és Youtube-klónokként szokták őket emlegetni, mert vállaltan a 2005-ben alapított Youtube-ot koppintották, ami már a neveikből – például Pornotube, Youporn – is világos. 

Mostanra ezek a klónok nemcsak darabszámra szaporodtak meg, de egyenként is óriási látogatottságot értek el. A pornóban világelső Xvideos a teljes internetet nézve is a legnépszerűbb oldalak között van: a gyakran idézett Alexa rangsora szerint a világ összes oldalát nézve az 53. leglátogatottabb, de az elköteleződést is beszámító Similarweb listáján még előrébb, a 23. helyen áll. Utóbbi szerint az oldal felhasználói idén februárban 1,3 milliárd oldalletöltést hoztak össze a mobilos eléréssel együtt, átlagosan több mint tizenegy perc alatt és tíz oldal meglátogatásával.

De hiába tartozik több ilyen streamelős oldal is a világ leglátogatottabb weboldalai közé, gyakran felfejthetetlen, hogy kinek a tulajdonában is vannak. A Next Web összeszedte, hogy a jelentős részüket néhány nagy vállalat tartja a kezében. Az éllovas Xvideos és az Xnxx mögött a Lengyelországban bejegyzett WGCZ francia tulajdonosai állnak, a harmadik legnépszerűbb Xhamster pedig a Cipruson bejegyzett Hammy Mediáé. A Pornhub és az összes többi igazán népszerű Youtube-klón viszont egyetlen céghez, a luxemburgi Mindgeek pornóipari óriásbirodalmához tartozik.

A Mindgeeket Kanadában alapították még 2004-ben, Mansef néven. Külön cégként, de több személyi átfedéssel indult 2007-ben a Pornhubot működtető Interhub. 2010-ben egy Fabian Thylmann nevű német programozó-vállalkozó több másikkal együtt mindkét céget felvásárolta, és az épülő pornóbirodalma a Manwin nevet kapta. Ezután indult be az igazán nagy költekezés, a Manwin sorban vette meg a cégeket: ingyenes és fizetős oldalakat, illetve gyártóvállalatokat is, és rövid idő alatt a pornópiac legbefolyásosabb szereplőjévé dagadt. 2013-ban Thylmann adócsalás vádja miatt kiszállt a pornóbizniszből, a cég ekkor kapta meg a mai nevét.

A Mindgeek honlapján a legkisebb nyomát se találni annak, hogy globális pornóbirodalomról lenne szó, csak olyan szabadon behelyettesíthető sablonszövegeket írnak magukról, hogy a cég “folytatja a technológia helyzetének előrelendítését, olyan piacvezető megoldások fejlesztésével, amelyek minden másodpercben gyorsabb, hatékonyabb tartalomszolgáltatást tesznek lehetővé ügyfelek millióinak világszerte”. Valójában az egész pornópiacot behálózó óriásról van szó, olyan oldalakkal, mint a streamelős Pornhub, Redtube, Youporn, Tube8, Xtube, Extremetube, Spankwire és társaik – ezek együttesen a Pornhub Network név alatt futnak. (Állítólag a cég megpróbálta megvenni a maradék két nagy streamelős oldalt is, de azok beintettek neki. Az Economist úgy tudja, az Xvideos francia tulajdonosa egy 120 milliós ajánlatot utasított vissza még 2012-ben, azzal, hogy “bocs, mennem kell Diablo II-t játszani”.)

Ami viszont igazán dominánssá teszi a Mindgeeket, hogy nemcsak a pornót terjesztő, de a filmeket előállító gyártócégekből is alaposan bevásárolt: a Mindgeeké a Brazzers, a Digital Playground, a Reality Kings, a Mofos, a Twistys vagy a Babes.com is. Még hagyományos kábelcsatornát (a PlayboyTV-t) és saját netes keresőt (a PornMD-t) is üzemeltetnek.

Ezeket az oldalakat több mint százmillió napi látogató nézi, fejenként több mint tíz percig, miközben másodpercenként 1,5 terabites adatforgalmat generálnak. Ilyen számokkal már elég szép hirdetési bevételt lehet összegereblyézni, még akkor is, ha a Youtube vagy Netflix forgalmához képest valójában eltörpülnek. Merthogy az ingyenes videókat kínáló oldalak nyilván reklámokból hozzák a bevételt, a Mindgeek ehhez még saját hirdetési hálózatot is üzemeltetTrafficjunky néven. Nem véletlen, hogy Thylmann futtatta fel a céget, aki korábban netes hirdetési megoldásokkal és adatelemzéssel foglalkozott.

A cég olyan dominánssá vált, hogy a videók jogtulajdonosai – már amelyiket még nem vette meg – nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ne működjenek együtt vele. Ebből már következik, hogy

Saját farkába harapó pornó

Természetesen nem pornóspecifikus jelenségről van szó a Mindgeek esetében, amely hasonló hatást gyakorolt a hagyományos pornós cégekre, mint az Amazon a könyvkiadókra, a Spotify a lemezkiadókra vagy a Netflix a filmstúdiókra. Az elosztó olyan megkerülhetetlen szereplővé vált, hogy lassan ő kezdi diktálni a feltételeket, vagy legalábbis beleszól a piac működésébe, és a tartalom terjesztése mellett az előállításába is egyre inkább belefolyik.

Mikor a pornó elkezdett felköltözni az internetre, eleinte a gyártók kezében összpontosult minden hatalom, a saját oldalaikon terjeszthették a videókat. Aztán az ingyenes csatornák kihúzták a lábuk alól a talajt. Mivel ezek a csatornák váltak a fő tartalomfelfedező tereppé, egyszerűen nem engedheti meg magának egy fontosabb gyártó vagy forgalmazó se, hogy ne legyen itt jelen. Mint ahogy az Amazonnal vitázó könyvkiadók is csak óriási veszteségek árán maradhatnának távol a világ legnagyobb online könyváruházától – csak mindez a pornópiacon még a szokásosnál is nagyobb adag kalózkodással van megbolondítva.

Pedig elvileg minden streamoldal eleget tesz a jogos szerzői jogi eltávolítási kérelmeknek, a gyakorlatban viszont a pornófilmgyártóknak jóval kevesebb erőforrásuk és lobbierejük van arra, hogy ilyesmivel foglalkozzanak, mint a nagy filmstúdióknak vagy lemezkiadóknak, és állítólagmagát a procedúrát se éppen könnyítik meg ezek az oldalak. És persze a közvélemény is jóval kevésbé háborodik fel azon, ha a pornó esik kalózkodás áldozatává, így igazán komoly jogi lépések se várhatók.

Mivel számos nagy nevű gyártó is a Mindgeek tulajdonában van, az a paradox helyzet állt elő, hogy sokszor

Egyre többen állapodnak meg az ingyenes oldalakkal, hogy a streamszolgáltatásokon belül, a saját dedikált csatornájukra ők maguk töltenek fel ízelítő tartalmakat. A gyártóknak ez azért jó, mert az ingyenes oldalak továbbirányítják a felhasználókat a videó tulajdonosának saját, fizetős oldalára, és ilyen masszív látogatottság mellett még akkor is csurran-cseppen nekik valami, ha arányaiban csak kevesen regisztrálnak. Annál legalábbis jobban járnak így, mintha tétlenül tűrnék, hogy az emberek a filmjeik kalózverzióját nézik.

Persze igazán jól így is a streamoldalak járnak, hiszen a regisztrációk után általában részesedést kapnak – ami viszont aprópénz ahhoz képest, hogy ezek a megállapodások minőségi és főleg legális tartalomutánpótlással látják el őket, ami tovább gerjeszti a forgalmat és a hirdetési bevételeket. Mindez egyébként kísértetiesen hasonlít arra, ahogy a Facebook, a Snapchat és más közösségi platformok a médiapiac dílereivé és így a média kapuőreivé válnak.

Az ingyenes terjesztés és a gyártás egy kézbe kerülése miatt állhatott elő olyan ironikus helyzet is, hogy két párhuzamos kalózper egyikében a Mindgeek a sértett, míg a másikban ők a vádlottak. Ők beperelték az Xvideos tulajdonosát, mert a Mindgeekhez tartozó gyártók filmjeit több megkeresésre se távolította el az oldalról; közben viszont egy másik cég őket perelte be azért, mert a Mindgeekhez tartozó Purnhub ugyanezt követte el.

Egyébként a Mindgeekhez tartozó stúdióknak ugyanúgy meggyűlik a baja a kalózverziókkal. A Mindgeek viszont így is jól jár, hiszen nekik az ingyenes tartalom se rossz a reklámok miatt. Maguk a pornósok viszont nehéz helyzetbe kerültek, mert gyakran ugyanaz a cég állja a fizetésüket, amely az ingyenes tartalommal lenyomja az árakat és inflálja a pornót – nem csoda, hogy alig merik nyíltan kritizálni ezeket az oldalakat.

Demokratizálódás és vadkapitalizmus

Ezek a folyamatok oda vezettek, hogy a pornószínészek bevételi lehetőségei is átalakultak, egyre gyakrabban már nem is a filmek után jutnak pénzhez, ezeket inkább ingyenesen elérhető reklámként használják a közvetlenebb szolgáltatásaikhoz. A videók az online jelenlétet biztosítják, a rajongói bázis és a saját brand építésének eszközei lettek a freemium modellben: oké, nézzétek ingyen a videókat, de aki hajlandó fizetni, extrákat is kap. Egyre inkább elmosódik a határ pornográfia és prostitúció között, a különböző szexmunkák egyre gyakrabban keverednek vagy járnak együtt: a filmek mellett a webkamerázás, a privát szexcset (akár Snapchaten), az élő sztriptízshow vagy az escortszolgáltatás is bekerülnek a portfólióba.

Mindeközben a videók reklámjellegét az is erősíti, hogy nemcsak a bevétel, de a bekerülési költség is egyre alacsonyabb: egyre olcsóbb a nézhető minőségű videó előállításához szükséges felszerelés, és a pornó mainstreambe szivárgásával egyre kevésbé szégyen hosszú távon ilyen filmben megjelenni. Ezzel az is beszállhat a felnőttbizniszbe, aki nem pornósztár, és valóban, minden eddiginél több amatőr tartalom kerül fel a netre.

A történetnek tehát két oldala van. Egyrészt a Mindgeek óriásbirodalma elveszi a levegőt a nagy stúdiók elől és kompromisszumokra költséges kényszeríti őket. Másrészt viszont a kis stúdiók vagy az önálló pornósok új és ingyenes platformhoz jutottak, amelyet se technikailag és pénzügyileg fenntartani nem tudnának önmagukban, se akkora közönséget elérni, mint ezeken az oldalakon. Meggazdagodni nem itt fognak, de könnyebben szem elé kerülhetnek. Ahogy a pornó elosztása egyre kevesebb kézben összpontosul, a gyártás egyúttal egyre inkább elaprózódik. Demokratizálódás és vadkapitalizmus hasonlóan furcsa elegye jön így létre, mint mondjuk az Uber vagy az Airbnb esetében.

Nem úttörés, akadálypálya

Még ma is népszerű nézet, hogy a pornóipar a technológiai fejlődés úttörője, az újdonságok elterjedésének legfontosabb katalizátora, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez tényleg így van (vagy hogy egyáltalán valaha is így lett volna). Az egykori Manwin-tulajdonos Thylmann szerint az online pornó már nem olyan forró téma, mint néhány évvel ezelőtt. Szerinte a tehetséges programozók korábban özönlöttek a pornóoldalakhoz, de ma már inkább a mainstream e-kereskedelmi és közösségi oldalak szipkázzák el őket, a pornóból pedig hiányzik az innováció.

Ez egyrészt azért lehet, mert a Google- és Facebook-féle techóriások idejében ehhez nincs is rájuk igazán szükség, inkább csak másolni tudnak: a streamelős oldalakra mindenki Youtube-klónként hivatkozik, a Pornhub fizetős szolgáltatása “a pornó Netflixe”.

Másrészt a pornós cégek nemhogy nem az új technológiák élharcosai, hanem gyakran hozzá se férnek ezekhez a technológiákhoz. A Wired hosszú cikkben mutatja be a Mikandi nevű alkalmazásboltot, amely kifejezetten pornóappokra szakosodott, mivel az Android (illetve a Chrome OS) és az iOS alkalmazásboltja se enged pornót a falai közé. Az iOS magát a Mikandit is tiltja, és Androidon is csak a Google Play Store-t megkerülve telepíthető a bolt. De nemcsak a mobilplatformok szoftverboltaiból, magukról a hardverekről is igyekeznek kiszorítani őket a mainstream cégek. Az iPhone az Apple szigora miatt alapból kiesik, de a Google Glassról és a Chromecastról is letiltották a kifejezetten rászabott appokat.

Emellett több hitelkártya-üzemeltető (például az American Express) nem engedi a fizetést pornóoldalakon, és más szolgáltatások is gyakran elérhetetlenek számukra. Ezért amire szükségük van, sokszor saját maguknak kell összerakni: a saját hírlevél-szolgáltatás, számlázási rendszer, hirdetési platform és társaik lefejlesztése jobban lefoglalja őket manapság, mint az innováció irányítása. (A saját fejlesztések viszont alternatív bevételi forrást is jelenthetnek, elég csak a Trafficjunkie példájára gondolni.)

A virtuális (és a kiterjesztett) valóságot széles körben a pornó nagy lehetőségének tartják, és persze létezik is már VR-pornó (mi is kipróbáltuk pár hete). Ugyanakkor valószínű, hogy hasonló korlátokba fognak ütközni a pornós cégek, hiszen ezek az eszközök is legfőképpen a nagy mainstream techcégek kezében vannak. A Facebook tulajdonában lévő Oculus például már ki is jelentette, hogy hivatalosan biztosan nem lesz pornó az Oculus Riften. Nem hivatalosan nyilván meg fogják oldani, de hogy a pornó lenne a VR-forradalom úttörője, az közel se biztos. Ha meg mégis, akkor jó eséllyel a VR-pornó is egy monopolisztikus pornóbirodalom udvarában fog kikötni.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

MILYEN PORNÓT NÉZÜNK LEGSZÍVESEBBEN A NETEN? ÍME A 10 LEGKERESETTEBB!

MILYEN PORNÓT NÉZTEK A NŐK 2015-BEN?

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay