A dél-amerikai őserdőkben egyre több és több hatalmas mélyedést látni, melyek az illegális aranybányászat fellendülését jelentik. Az arany az új kokain ezen a vidéken.

Miközben Brazíliában főként a szója- és olajpálma ültetvények miatt írják az esőerdőt, addig Kolumbiában korábban kokacserje ültetvényeket telepítettek a fák helyére. Az utóbbi időben azonban új trend alakult ki: a szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) által végzettillegális fakitermelés oka elsődlegesen az aranybányászat.

hirdetés

Az arany bányászata és értékesítése ugyanis kevésbé kockázatos és sokkal több bevételt hoz, mint a kokainkereskedelem. Egy kilogramm aranyat akár 19-szer is többért lehet értékesíteni, mint a kokaint, még úgy is, hogy az arany piaci ára az utóbbi időben nem több, mint unciánként 1100 dollár.

Az illegális aranybányák száma az utóbbi években megháromszorozódott, a becslések szerint az országban működő bányák száma 14 ezer körül van, s ezek 50-80 százaléka illegális keretek között. Kolumbia fekete gazdasága kezd átformálódni, az aranyból szerzett bevételek által a terroristák évente mintegy 2,5 milliárd dollár bevételhez jutnak.

Joghézag és korrupció

Becsült adatok szerint 2007-ben Kolumbiában 99 ezer hektáron folyt illegálisan kokacserje-termesztés, amely ellen a kormány sokszor csak úgy tudott fellépni, hogy erős vegyszerekkel lepermetezte a növényeket. Ma már újabb feladatok várnak a hatóságokra. Kolumbia erdeiben szétszórtan 170 négyzetkilométernyi területen találni több tíz méter mély bányákat, melyek ellen a hatóságok sokszor tehetetlenek.

A FARC gerillái nem válogatnak az eszközökben, korrupcióval, zsarolással tartják sakkban a hatóság embereit, de az sem ritka, hogy bányászok elrablásával próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra. A hatóság a hadsereg közreműködésével próbál fellépni az illegális bányászat ellen: akit elkapnak, akár 30 év börtönbüntetésre is ítélhetik. Az utóbbi években a fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően már 8000 embert tartóztattak le.

Az illegális bányászat az ökoszisztémát is veszélyezteti

Az illegalitás és a feketekereskedelem csak egyik oldala a problémának. Az esőerdők, vagyis a Föld tüdejének pusztításával nemcsak a levegő minősége romlik, hanem az aranybányák létesítésével olyan következményekkel kell szembesülni, mint agyakori földcsuszamlások, az ivóvíz készletek szennyezése, kiapasztása és az állat- és növényvilág pusztítása.

Emberi veszélyek, vízszennyezés

A környező települések lakosságát és a bányában dolgozók testi épségét veszélyeztetik a biztonsági és munkajogi előírásokat mellőző illegális bányák. Már több olyan eset is volt, amikor a bánya beomlásának következtében emberek haltak meg. De az arany kinyeréséhez szükséges vízhasználat is komoly környezeti terhelést jelent.

A bányászathoz nagy mennyiségű vízre van szükség, amely legtöbbször a környező települések vízellátásának kárára történik, a talajvízszint drasztikusan lecsökken a környéken, a lakosság nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez és öntözni sem tud.

Ráadásul az arany kinyeréséhez ciánt és higanyt is használnak, amelyek a bányamunkások egészségét is veszélyeztetik,és szinte lehetetlen megakadályozni, hogy a szennyező veszélyes anyag ne jusson a környező élővizekbe, főleg, ha illegális bányászatról van szó. A szennyezett víz a természetes vizekbe jutva kipusztítja az élővilágot és az ivóvízbe jutva emberek halálát is okozhatja.

Emellett a trópusi éghajlatokon működő bányák gödreiben álló vízben a maláriaszúnyog is könnyebben szaporodik. A malária szúnyog a legtöbb halálesetet okozó állatfaj, világszerte évente 1-3 millió halálos áldozatot szed, világszerte évente 300-500 millió maláriás fertőzést okoz.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

MENNYI ARANY KERÜL A MOBILOKKAL A SZEMÉTBE?

TANULTUNK-E A NAGYBÁNYAI VEGYIANYAG-KATASZTRÓFÁBÓL?

Forrás

Kép: 123rf.com