Skip to main content

 

A dél-amerikai őserdőkben egyre több és több hatalmas mélyedést látni, melyek az illegális aranybányászat fellendülését jelentik. Az arany az új kokain ezen a vidéken.

Miközben Brazíliában főként a szója- és olajpálma ültetvények miatt írják az esőerdőt, addig Kolumbiában korábban kokacserje ültetvényeket telepítettek a fák helyére. Az utóbbi időben azonban új trend alakult ki: a szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) által végzettillegális fakitermelés oka elsődlegesen az aranybányászat.

hirdetés
Álomalak online? Fittiam edzéstár!

Az arany bányászata és értékesítése ugyanis kevésbé kockázatos és sokkal több bevételt hoz, mint a kokainkereskedelem. Egy kilogramm aranyat akár 19-szer is többért lehet értékesíteni, mint a kokaint, még úgy is, hogy az arany piaci ára az utóbbi időben nem több, mint unciánként 1100 dollár. 

Az illegális aranybányák száma az utóbbi években megháromszorozódott, a becslések szerint az országban működő bányák száma 14 ezer körül van, s ezek 50-80 százaléka illegális keretek között.  Kolumbia fekete gazdasága kezd átformálódni, az aranyból szerzett bevételek által a terroristák évente mintegy 2,5 milliárd dollár bevételhez jutnak.

Joghézag és korrupció

Becsült adatok szerint 2007-ben Kolumbiában 99 ezer hektáron folyt illegálisan kokacserje-termesztés, amely ellen a kormány sokszor csak úgy tudott fellépni, hogy erős vegyszerekkel lepermetezte a növényeket. Ma már újabb feladatok várnak a hatóságokra. Kolumbia erdeiben szétszórtan 170 négyzetkilométernyi területen találni több tíz méter mély bányákat, melyek ellen a hatóságok sokszor tehetetlenek.

A FARC gerillái nem válogatnak az eszközökben, korrupcióval, zsarolással tartják sakkban a hatóság embereit, de az sem ritka, hogy bányászok elrablásával próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra. A hatóság a hadsereg közreműködésével próbál fellépni az illegális bányászat ellen: akit elkapnak, akár 30 év börtönbüntetésre is ítélhetik. Az utóbbi években a fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően már 8000 embert tartóztattak le.

Az illegális bányászat az ökoszisztémát is veszélyezteti

Az illegalitás és a feketekereskedelem csak egyik oldala a problémának. Az esőerdők, vagyis a Föld tüdejének pusztításával nemcsak a levegő minősége romlik, hanem az aranybányák létesítésével olyan következményekkel kell szembesülni, mint agyakori földcsuszamlások, az ivóvíz készletek szennyezése, kiapasztása és az állat- és növényvilág pusztítása.

Emberi veszélyek, vízszennyezés

A környező települések lakosságát és a bányában dolgozók testi épségét veszélyeztetik a biztonsági és munkajogi előírásokat mellőző illegális bányák. Már több olyan eset is volt, amikor a bánya beomlásának következtében emberek haltak meg. De az arany kinyeréséhez szükséges vízhasználat is komoly környezeti terhelést jelent.

A bányászathoz nagy mennyiségű vízre van szükség, amely legtöbbször a környező települések vízellátásának kárára történik, a talajvízszint drasztikusan lecsökken a környéken, a lakosság nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez és öntözni sem tud.

Ráadásul az arany kinyeréséhez ciánt és higanyt is használnak, amelyek a bányamunkások egészségét is veszélyeztetik,és szinte lehetetlen megakadályozni, hogy a szennyező veszélyes anyag ne jusson a környező élővizekbe, főleg, ha illegális bányászatról van szó.  A szennyezett víz a természetes vizekbe jutva kipusztítja az élővilágot és az ivóvízbe jutva emberek halálát is okozhatja.

Emellett a trópusi éghajlatokon működő bányák gödreiben álló vízben a maláriaszúnyog is könnyebben szaporodik. A malária szúnyog a legtöbb halálesetet okozó állatfaj, világszerte évente 1-3 millió halálos áldozatot szed, világszerte évente 300-500 millió maláriás fertőzést okoz. 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

Kép: 123rf.com

TOP 5