Skip to main content

 

Lassan már a Nagy Kivándorlást, az amerikás magyarok idejét idézi a magyarok migrációs kedve. Nincs mit csodálkozni, például egy hazai és egy brit egészségügyi dolgozó éves fizetése között akár egy lakás ára is elfér.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban még soha nem volt ekkora a kivándorlási kedv a TÁRKI felmérése szerint, mint ez év áprilisában. A legtöbben Ausztriába, Németországba és Nagy-Britanniába mennek. A migráció gondolatával az átlagosnál nagyobb mértékben foglalkoznak

 
  • a férfiak,
  • a munkanélküliek,
  • a fiatalok,
  • a szavazási hajlandóságot nem mutatók,
  • a bérelt lakásban élők és a cigány származásúak.

A Magyarországról elvándorlók a Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban a 30-39 éves korosztály képviselteti magát a legnagyobb arányban. Németországban már a 15-19 éves korosztály is megjelenik, az Egyesült Királyságban pedig szinte majdnem ugyanannyian vannak a huszonévesek, mint a harminc felettiek. Viszonylag kis számmal jelennek meg a hatvan évnél idősebb magyarok külföldön, ők a legtöbben Ausztriában laknak. Százból nyolcvannégyen vállalnak munkát az adott országban, a többiek pedig inkább a tanulás miatt mennek ki.

hirdetés

Külföldi munkalehetőségek

Nem véletlen, hogy sokan útra kelnek. A hazai fizetések gyakran ötszörösét is meg lehet keresni külföldön. Az egyik legnagyobb, magyarokat külföldre közvetítő állásportál vezetője szerint nagyon keresettek külföldön a szakácsok, a kamionsofőrök vagy az ápolók is, a munkaerőigény pedig a fizetésekben is megmutatkozik. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság munkaerőpiaci portálja, az EURES legfrissebb listája is.

A tíz legkeresettebb foglalkozás Európában:

1. beosztott eladók
2. ápolók
3. szoftverfejlesztők
4. kamion- és teherautósofőrök
5. telefonos és ügyfélszolgálati ügyintézők
6. kereskedelmi értékesítők
7. felszolgálók
8. képesítést nem igénylő ipari foglalkozásúak
9. szakácsok
10. fémmegmunkálógép-beállítók és üzemeltetők

Nagy-Britanniában például a szakképesítés szintjétől függően

  • egy nővér egy évben 18-19 millió forintnak megfelelő fontot is megkereshet,
  • míg egy kaminonsofőr éves bruttó átlagfizetése majdnem 11 millió forint.
  • Egy ügyfélszolgálati ügyintéző átlagkeresete egy évben majdnem 10 millió forint,
  • míg egy szakács feladatkörétől függően 9-13 millió forintnyi fontot is megkereshet egy évben

- a Reed.co.uk álláspiaci portál adatai szerint. 

Összehasonlításképp: a KSH friss adatai szerint a humán- egészségügyi, szociális területen dolgozók (amelyik kategóriába az ápolók is tartoznak) éves bruttó fizetése 1 millió 716 ezer forint volt 2014-ben.

A különbség így éves szinten akár 16 millió forint is lehet a fizetések között. A szállítás-raktározás területen (ahová a kamionsofőröket sorolhatjuk) az éves bruttó átlagbér 2 millió 760 ezer forint.

Csak tanulni is megéri kimenni

Egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülők 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, főiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának. Sokak esetében pedig hosszú távon is megéri ez a befektetés.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, erre vonatkozó adatai szerint, ha valaki külföldön (is) tanult egyetemi évei alatt, magasabb fizetésre számíthat, és nagyobb elégedettséggel végzi később a munkáját itthon. Ezen kívül kisebb eséllyel végez olyan feladatot, amihez nincs szükség szaktudásra, azaz nem kényszerül arra, hogy képzettségén aluli munkát végezzen.

Azok a Magyarországon foglalkoztatottak, akik külföldön folytatták tanulmányukat, 2013-ban átlagosan nettó 247 ezer forintot kerestek, míg akik felsőoktatásban töltött éveik alatt végig itthon maradtak, átlagosan 179 ezer forintot visznek haza.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás - Kép

TOP 5