Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_afizu1.JPG

Egy külföldi tulajdonba kerülő magyar vállalatnál átlagosan 19 százalékkal gyorsabban nőnek a bérek, mint a hazaiaknál.

A legtöbbet a vezetők és a felsőfokú végzettségűek nyerik, de mindenkinek, még a takarítóknak a bére is emelkedik. A multik különösen nagyra értékelik az egyetemi végzettséget.

Miben különböznek a külföldi tulajdonú vállalatok a belföldi kézben levőktől? A kérdés fontos, mivel a vállalati szektor dolgozóinak közel egyharmadát külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák. Ebben a bejegyzésben azt nézzük meg, hogy van-e különbség a belföldi és külföldi vállalatok bérezése között, és ha van, mi lehet ennek az oka.

A külföldi tulajdonú vállalatok 1986 és 2008 között átlagosan 57 százalékkal fizettek többet a dolgozóiknak, mint a hazaiak. Ennek számos oka lehet, például az eltérő tevékenységi kör, a méret, valamint a dolgozók összetétele. Ha például a külföldiek nagyvállalatokat vásárolnak fel fejlett iparágakban, akkor az átlagos dolgozójuk már csak emiatt többet keres, mint a hazai kisvállalati munkások.

Pontosabb képet kapunk a külföldi vállalatok bérezéséről, ha hasonló vállalatok hasonló dolgozóinak javadalmazását hasonlítjuk össze. Megnéztük, hogy 1986 és 2008 között hogyan változott a dolgozók bére azokban a magyar vállalatokban, amik külföldi tulajdonba kerültek. Mivel időközben a bérek számos ok miatt nőhetnek, az elemzésben a folyamatosan belföldi tulajdonban levő vállalatokhoz viszonyítjuk ezt a bérváltozást. Az összehasonlítást azonos korú, nemű és iskolai végzettségű dolgozókra végezzük el, és arra is figyelünk, hogy az összevetett belföldi és külföldi vállalatok is hasonlóak legyenek. (Ábránk adatai elérhetőek itt.)

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_afizu2.png

Az ábra legfelső oszlopa azt mutatja, hogy az átlagos bérnövekmény 19 százalék a külföldi vállalatok javára, vagyis ennyivel gyorsabban nőttek a felvásárolt vállalatok bérei a belföldi vállalatok bérnövekményéhez képest. A külföldi tulajdon tehát növeli a dolgozók bérét, csaknem 20 százalékkal.

Az átlag mögött nagy eltérések lehetnek, és még az is előfordulhat, hogy a dolgozók egy csoportja kimondottan rosszul jár. Az ábra többi része bemutatja a külföldi bérprémiumot foglalkozási csoportok szerint. Minél magasabban van valaki a ranglétrán, annál magasabb a külföldi bérprémium, a különbség minden foglalkozási csoport esetében pozitív.

A vezetők és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozók (pl. mérnökök, adószakértők) járnak a legjobban: bérük 61, illetve 43 százalékkal nő külföldi felvásárlás esetén. A szakmunkások és az egyszerű foglalkozásúak (pl. takarítók) 13 százalékkal, a szolgáltatási munkakörökben dolgozók (pl. eladók) pedig 9 százalékkal keresnek többet, miután külföldi tulajdonba kerül a vállalatuk. A külföldi vállalatok favorizálják a magasan képzett munkaerőt, de mindenkinek – még a rosszul képzetteknek is – magasabb bért fizetnek.

A magasabb bérezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó a dolgozónak, ha külföldi vállalat alkalmazottja. A külföldi vállalatok valószínűleg nem puszta jóindulatból fizetnek többet dolgozóiknak, mint ami megszokott a belföldi munkapiacon. Lehetséges, hogy hosszabb munkaidőt várnak el dolgozóiktól, és emiatt adnak nagyobb bért. Az is elképzelhető, hogy a felvásárláskor jobb termelékenységű dolgozókat vesznek fel. Végül az is lehetséges, hogy a dolgozók termelékenyebbekké válnak a külföldi vállalatokban, és ez jelenik meg a bérezésben.

Azt azonban bemutattuk, hogy a legmagasabban képzett dolgozókat értékelik leginkább a külföldiek. Tehát ha Magyarország a külföldi működőtőkét szeretné vonzani, elsőrendű érdeke az, hogy dolgozói minél képzettebbek legyenek, akik a világ legjobb technológiáit és szervezési módszereit is képesek használni.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

A képet a Tescoról Takács József fotográfus készítette.

Forrás