A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette a kedden megszavazott 2015-ös magyarországi adócsomag. A The Guardian cikke részletesen beszámol a legújabb adónemekről, tehernövelésekről, írja a Portfolio.
Magyarország emeli a reklámadót és a szupermarket-adót
címmel közölt cikket a jövő évi adóváltozásokról a Guardian. Megjegyzi: Magyarország az elfogadott törvényjavaslat keretében adót vet ki a samponokra, az alkoholok adóját növeli, hasonlóképp a reklámadót és a szupermarketeket sújtó terhet is. Ezek a legújabb lépései Orbán Viktor unorthodox adópolitikájának - teszi hozzá.
A brit lap arra is emlékeztet, hogy az Európai Bizottság rendszeresen bírálta a magyar kormányt a speciális, szektorokat érintő különadók miatt, mivel azok negatívan érintik a gazdasági növekedést. A javaslatból végül kikerült az internetadó tervezete a komoly tiltakozásoknak köszönhetően - olvasható a cikkben.
A Guardian az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését felidézve azt is kiemeli, hogy már akkor bevezetésre kerültek bizonyos különadók: így a bankokra, energiacégekre, kiskereskedelmi vállalatokra és a telekomszektorra. Ennek magyarázataként gyakran Brüsszel elvárásait hozta fel a kormány vagy az extraprofitot.
A kritikusok azt állítják, hogy ezeknek a különadóknak a nyertesei Orbán Viktor szövetségesei, mivel a külföldi rivális cégeknek több közterhet kell fizetniük - írja a lap és példaként felhozza:
- a kormány emeli jövőre a reklámadó legfelső kulcsát, ami az RTL Klub szerint diszkriminatív,
- a külföldön chipsadóként emlegetett sarcot kiterjesztik az alkoholos italokra,
- közben a környezetvédelmi díjat kiterjesztik a samponokra, szappanokra és egyéb termékekre,
- az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, vagy a lap által Tesco-díjnak nevezetett sarcot a kormány jelentősen növeli jövőre, ami szintén a nemzetközi vállalatokat érinti
- speciális különadót vet ki a kormány a dohánypiac legnagyobb szereplőire, amit az érintett cégek szintén diszkriminatívnak tartanak
A cikk emellett kitér arra, hogy megmarad az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos általános ÁFA-kulcs, ami a legmagasabb az egész EU-ban.
Ezen kívül érvényben maradnak a vállalati különadók, így a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó, a 2012-ben bevezetett távközlési adó és a pénzügyi tranzakciós illeték.
(Kép: Takács József fotós, további képei itt tekinthetők meg)
A képet Takács József készítette Miskolcon