Első olvasatra talán sokan örülnének annak, miszerint többet kellene adóznia az áruházláncoknak, kérdés azonban, kinek kellene végül mindezt állnia.

Az élelmiszerek drágulásához vezetnének azok az adóváltoztatási javaslatok, amelyek az eddiginél jóval nagyobb élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetését írnák elő az élelmiszer-kereskedők számára – nyomatékosítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely a parlamenthez benyújtott elképzelések visszavonását kéri. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára szeptemberben még úgy foglalt állást, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem növekszik 2015-ben.

Több, mint 20 milliárd forintra becsüli az OKSZ azt a többletterhet, amelyet az adómódosítási kormányelképzelések okoznának az élelmiszer-kereskedelemben. A parlamenthez benyújtott adóváltoztatási kormánytervek szerint ugyanis növekedne az az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj, amelyet az élelmiszer-kereskedőknek meg kell fizetniük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára.

Az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény ma úgy rendelkezik, hogy az élelmiszergazdaság valamennyi szereplőjének – vagyis a termelőnek, a feldolgozónak, a nagykereskedőnek és a kiskereskedőnek – élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetnie a Nébih-nek. Ennek mértéke most egységesen az árbevétel 0,1 százaléka, de e mérték a „napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek” esetében a jövő évtől jelentősen emelkedne (míg a többi élelmiszerpiaci szereplő számára változatlan maradna).

Az élelmiszer-kereskedelemben januártól a 0,1 százalékos kulcs helyett sávos rendszer lépne életbe, amely – az előző évi nettó árbevétel alapján - 500 millió forintig díjmentességet tartalmazna, míg 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékos, 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékos, 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékos felügyeleti díjat határozna meg.

Az OKSZ szerint a változtatási elképzelések évi 20 milliárd forintos többletdíjat rónának az élelmiszer-kereskedőkre, és ezt a magyar élelmiszerpiac már nem tudná elviselni. A tervezett díjemelés ugyanis olyan súllyal nehezedne az élelmiszerpiac egészére, amely egyrészt veszélyeztetné az élelmiszergazdaság fejlesztését, illetve a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítését, másrészről pedig az élelmiszerek drágulásához vezetne – fogalmaz az OKSZ.

Félreérthető a szövegezés?

Félreértésre adhat okot a benyújtott adómódosítási javaslat megfogalmazása, mivel ennek értelmében a felügyeleti díj sávos emelése a kereskedelmi törvény szerint napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekre vonatkozna – hívják fel a figyelmet szakértők. Az üzletláncok nem csak élelmiszereket forgalmaznak, így nem mindegy, mely árbevételüket kellene figyelembe venniük a nagyobb díjfizetés megállapításához.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az agrártárcához tartozó Nébih használhatja fel élelmiszerpiaccal összefüggő felügyeleti, illetve ellenőrzési tevékenységeihez. Az agrarszektor.hu tájékoztatást kért a tervezett díjemelés okairól, de a Nébih az ügyben egyelőre nem közölt információkat.

Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára mindenesetre szeptemberben még úgy foglalt állást, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem növekszik 2015-ben. Bár az államtitkár ezt egy élelmiszeriparral kapcsolatos háttérbeszélgetésen jelentette ki, nem tért ki arra, hogy az élelmiszer-kereskedelemben a minisztérium, illetve a kormány díjnövelést tervezne.

Forrás