Az öregedésbiológia aranykorát éli, egyre több próbálkozás van öregedést lassító gyógyszerek létrehozására. Az USA-ban azonban a fittség az új bűvszó öregedésgátlásban, az orvosok már receptre írják fel a mozgást, amely sokszor hatékonyabb, mint a pirulák.

Ha valaki egészségesen táplálkozik, nem dohányzik, mértékletesen fogyaszt alkoholt és még rendszeresen mozog is, mit tehet még az öregedése megelőzéséért, vagy legalábbis lassításáért? Léteznek-e már öregedést lassító gyógyszerek?

"Olyan megelőző típusú gyógyszer, amely a mellékhatások miatt sem jogilag, sem etikailag nem támadható, egyelőre nem létezik" - mondja dr. Székács Béla gerontológus, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke. "Öregedésgátló gyógyhatású készítmények, táplálékkiegészítők vannak a piacon, de egy leendő gyógyszerrel kapcsolatban pesszimista vagyok. A jelenlegi molekuláris biológiai ismereteink szerint az öregedés lassításához legalább húsz helyen kéne beavatkozni a gének működésébe, de még így is kétséges az eredmény. A szervezet sérülékenysége ugyanis a kórral nő, és ezernyi lehetőség lehet a szervi elváltozásokra, nincs két ember, akinél a támadási pontok megegyeznek" - mondja a szakember.

Időseknek óvatosan az antibiotikumokkal!

Amit biztosan tudunk az öregedésről, hogy káros hatású vegyületek, úgynevezett szabadgyökök fokozott termelődése gyorsítja a folyamatot, így az antioxidáns hatású szerek ezt részben ellensúlyozhatják. Ilyen hatásúak a különböző vitaminok - például a C- és az E-vitamin, illetve az A-vitamin előanyagának számító karotinoidok -, a flavonoidok vagy a Q10-koenzim. "Ám ezek hosszútávú hatására humán adatok egyelőre nem állnak rendelkezésére. Egyrészt maga az öregedés egy elnyújtott, hosszú folyamat, a kutatások kezdete óta nagy időtávok még nem teltek el. Másrészt a kutatások többsége még csak a laboratóriumokban folyik, sokszor csak alsóbbrendű állatfajokon" - mondja dr. Tábi Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének munkatársa.

"Egyelőre szintén csak a konfrenciákon lehet róla hallani, de ígéretes kutatási terület az idősek immunrendszerének stimulálása is, hiszen ők a fertőzésekkel szemben szintén sérülékenyebbek. Az immunrendszer erősítését célozzák többek között a csecsemőmirigy újraaktiválására irányuló kutatások" - mondja Székács. "De az öregedés sebessége kapcsolatban állhat a bennünk élő baktériumfajokkal is. Kiderült, hogy több baktérium él bennünk, mint ahány testi sejtünk van, de ezek pontos szerepét még alig ismerjük. Az azonban biztos, hogy kiirtani felesleges őket, ezért a széles spektrumú antibiotikum kúrákkal időskorban különösen ajánlott óvatosan bánni" - teszi hozzá a gerontológus.

A mozgás a bűvös szó

"Egyes gyógyszerekről igazolt, hogy időskorban segítenek megelőzni a krónikus betegségek kialakulását. A kis dózisú aszpirin vagy a kolesztrincsökkentők például segíthetnek az infarktus vagy a stroke, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegeségek megelőzésében" - mondja Tábi. Székács a mozgás szerepét is hangsúlyozza. "Nagy vizsgálatok már kimutatták, hogy a mozgás is lehet olyan hatásos, mint egy koleszterincsökkentő. Az USA-ban az öregedésgátlásban az új bűvszó a fittség" - mondja.

A mozgás gyógyszer (Exercise is Medicine) nevű amerikai életmód- és kutatási program célja, hogy a megelőzésnek, valamint a krónikus betegségek kezelésének egyre inkább része legyen a mozgás. Arra biztatják a programba bekapcsolódó orvosokat, hogy gyógyszer és táplálékkiegészítő mellett mozgást is írjanak "receptre" betegeiknek.

A kezdeményezéshez csatlakozók vállalják, hogy betartják a fizikai aktivitásra vonatkozó hivatalos amerikai ajánlást: azaz vagy heti 150 perc mérsékelt, közepesen intenzív, aerobic jellegű mozgást végeznek (ide sorolható például a dinamikus gyaloglás, a tánc vagy a kertészkedés), vagy heti 75 percen át kifejezetten intenzív mozgást végeznek, például kerékpároznak, futnak vagy úsznak.

A program eddigi legerősebb állítása, hogy a mozgás a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát 40 százalékkal csökkenti - annyival, mint a széles körben elterjedt koleszterincsökkentő gyógyszerek, a sztatinok. A mozgás ugyanis élénkíti a keringést, fellazítja és segít eltávolítani az érfalakon lerakódott zsírréteget, és kitágítja a kisebb ereket, amelyek elzáródása egyébként szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.

A program egy másik fajsúlyos eredménye, hogy már a mérsékelt intenzitású mozgás is 58 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, azaz kétszer hatékonyabb, mint a kórkép megelőzésére leggyakrabban felírt gyógyszer.

A mozgás tehát képes megállítani az elhízást és korai szakaszban visszafordítani a cukorbetegséget, sőt az eddigi vizsgálatok szerint csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is. A program statisztikái szerint azoknál, akik heti 150 percet mozognak, 50 százalékkal alacsonyabb volt az emlőrák, és 60 százalékkal alacsonyabb a béldaganatok kialakulásának kockázata, mint a keveset mozgók körében. Ez körülbelül az a hatás, ami a kisdózisú aszpirin napi szedésével elérhető. Ismert az is, hogy a mozgás a béldaganatokat megelőző polipok kialakulása ellen is véd. E jótékony hatások mellett a mozgás lassítja a szellemi hanyatlást, az idegrendszer leépülését is.

Forrás: http://www.origo.hu/egeszseg/20130116-mikor-jon-az-oregedest-megelozo-gyogyszer-mozgas.html