Az elemzők egy évvel ezelőtti optimizmusát felváltotta az aggodalom a fejlődő országok gazdasági növekedését illetően, hiszen Kína, India és Brazília adatai is az elmúlt évek leglassúbb teljesítményét mutatja.

Tavaly még bizakodóan az mondták az elemzők, hogy a növekvő piacok várhatóan erősek maradnak végig a globális pénzügyi válság idején. A Citigroup közgazdászai úgy fogalmaztak, a körülmények sosem voltak még ilyen kedvezőek a fenntartható növekvéshez, és 2050-ig rohamosan növekvő világgazdasági fejlődést jósoltak Ázsiával és Afrikával az élen.

Az eddigi növekedést azzal lehet magyarázni, hogy az elmúlt évtizedek összes sikeres gazdasága - néhány kisebb ország kivételével - a gyors ütemű iparosításnak köszönheti fejlődését - írja Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora. Japán, Kína, Szingapúr, Tajvan és Dél-Korea is kivételesen jól tudták vidékről átirányítani a munkaerőt a szervezett iparba, ahogyan azt korábban az Egyesült Államok és Németország is tette. A sikeres, hosszútávú növekedésnek két feltétele van, az iparosodási hajtóerő, ami párosul a stabil tőkefelhalmozódással és intézményi kapacitásokkal, melyek fenntartják a fejlődést, miután az iparosítás már elérte határait.

Azonban a bizakodás meghalni látszik, ugyanis ez a jól bevált módszer egyre kevésbé hatékonyabb, ami részben annak köszönhető, hogy a technológiai fejlettség sokkal intenzívebbé formálta a gyártási folyamatot, így kevesebb munkaerőt képes felszívni. Az is közrejátszik, hogy a globalizáció és különösen Kína felemelkedése nagyban növelte a világpiaci versenyt, ezzel nehezebbé téve az újonnan érkezők dolgát. A gazdag országok aligha fogják piacukat továbbra is nyitva tartani a kelet-ázsiaiaknak, hogy azok szabadon exportálhassák ipari termékeiket, hiszen meg kell küzdeniük a magas adósság, a lassú növekvés és a munkanélküliség problémáival - véli Rodrik.

Az ipari gyártás bár megmarad a szegény országok motorjának, azonban az nem fog olyan gyorsan menni. A fejlődést sokkal biztosabb alapokra kell helyezni: a tőke, az intézmények és a kormányzás tartós fejlesztésére.

Rodrik véleményének nagy a tétje: amennyiben a közgazdász professzornak igaza van, úgy a világgazdaság fő növekedési motorjai húzhatnak gyengébben a következő években. A világ súlyos eladósodottsága szemszögéből ez aggasztó forgatókönyv, hiszen az adósságválság leküzdésének amúgy is súlyos gazdasági-társadalmi korlátai vannak. Ezek a korlátok egyre magasabbak lehetnek, ha a globális növekedés alábbhagy.

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/veget_ert_a_novekedesi_csoda.171314.html

Kép forrása: http://helyitema.hu/kulfold/35392