A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Egyre több oktatási intézmény és szakértő figyelmeztet arra, hogy a fiataloknak komoly nehézséget okoz a kézírás. A digitális eszközök térnyerése miatt ritkábban kerül elő a toll és a papír, pedig kutatások szerint a kézzel történő írás javíthatja a helyesírást, a tanulást és az információk megjegyzését is, írja a gamestar.de.
A Z generációhoz meghatározástól függően az 1995 és 2010, illetve az 1997 és 2012 között született fiatalokat sorolják. Gyakran digitális bennszülötteknek is nevezik őket, hiszen ez az első olyan nemzedék, amelynek tagjai már kora gyermekkoruktól ismerték az internetet, a mobiltelefonokat és a közösségi oldalakat.
A digitális technológiára helyezett hangsúly azonban egyre látványosabban éreztetheti hatását egy hagyományos készség, a kézírás területén. A telefonokon és számítógépeken történő gépelés miatt ugyanis mind ritkábban van szükség arra, hogy tollal írjunk.
Általánosan elfogadott feltételezés szerint az emberiség körülbelül 5500 éve használja az írást, bár egyes elméletek alapján az első emberek ennél jóval korábban is megpróbálkozhattak az információk írásos rögzítésével. Miközben akkor még csak a fejlődés kezdetéről lehetett beszélni, napjainkban akár egy lassú visszaszorulási folyamat is elkezdődhetett.
Ez azért lehet különösen aggasztó, mert a kézíráshoz számos kedvező hatást kapcsolnak, amelyek a digitális korszakban is fontossá teszik ezt a képességet.
Több országban is romlik a fiatalok kézírása
A brit The Telegraph 2024 végén arról számolt be, hogy a gyermekek kézírása már annyira leromlott, hogy a középiskolás korú tizenéveseknek is külön oktatásra lehet szükségük. A szakértők szerint az iskolán belüli és kívüli képernyőhasználat növekedése miatt a gyerekek a korábbi nemzedékeknél ritkábban és rosszabbul írnak kézzel.
Hasonló jelenséget Németországban is megfigyeltek. Az Oktatás és Nevelés Szövetségének 2022-es STEP-tanulmánya jelentős kézírási problémákról számolt be. A felmérés szerint az általános iskolai tanárok valamivel több mint egyharmada, a középfokú oktatásban dolgozó pedagógusoknak pedig több mint a fele nem vagy egyáltalán nem volt elégedett a diákok kézírásának fejlődésével.
Az Egyesült Államok legutóbbi választásai idején olyan beszámolók is megjelentek, amelyek szerint a Z generáció egyes tagjainak még a saját nevük aláírása is nehézséget okozott. A Türkiye Today ugyancsak 2024 végén foglalkozott részletesen a török fiatalok körében tapasztalható, egyre gyakoribb kézírási problémákkal.
Érthető, hogy aki sok időt tölt mobiltelefonnal vagy számítógéppel, az egyre ritkábban ír kézzel. Ez a változás ráadásul nem kizárólag a Z generációt érinti, hanem kisebb-nagyobb mértékben minden korosztályra hatással lehet.
Különböző kutatások szerint azonban a kézírás számos fontos előnnyel járhat. Dr. Anabela Abreu Malpique, az ausztrál Edith Cowan Egyetem kutatója szerint alapvető jelentőségű, hogy a gyermekek az iskola első éveiben megtanuljanak kézzel írni, majd ezt a készséget az általános és középiskolai oktatás teljes időszakában tovább fejlesszék. A kutató szerint a jó kézírási készség összefügghet a pontosabb helyesírással, valamint azzal, hogy a tanulók hosszabb és jobb minőségű szövegeket tudnak alkotni. A kézzel írás emellett elősegítheti a tanulást és az információk memorizálását is. A STEP-tanulmány készítői hasonló következtetésre jutottak. Álláspontjuk szerint az emberek általában jobban megjegyzik azt, amit kézzel jegyeznek le.
A toll és a billentyűzet együttes használata lehet a megoldás
Ruud van der Weel és Audrey van der Meer, a Norvég Természettudományi és Műszaki Egyetem kutatói 36 hallgató bevonásával vizsgálták a kézírás és a billentyűzet használata közötti különbségeket. Bár a résztvevők száma alacsony volt, az eredmények szerint az agyi aktivitás erősebbnek bizonyult akkor, amikor a hallgatók tollal, papírra írtak, mint amikor billentyűzeten gépeltek.
A kézírás kedvező hatásai miatt egyes országok részben felülvizsgálták korábbi digitalizációs törekvéseiket. A Bayerischer Rundfunk beszámolója szerint Svédország és Norvégia is ismét nagyobb szerepet adott az analóg, vagyis papírra történő írásnak. A legtöbb oktatáskutató ugyanakkor nem szeretné teljesen száműzni a digitális eszközöket a tantermekből. A szakemberek inkább az analóg és a digitálisan támogatott tanulási módszerek kiegyensúlyozott kombinációját tartják a jövő oktatásának legjobb megoldásának.
Friedrich Schönweiss professzor, a Lernserver Intézet alapítója szerint tévedés felesleges kerülőútnak tekinteni a kézírást. Úgy véli, ha a gyermekek nem sajátítják el megfelelően ezt a képességet, azzal a digitális világban való boldogulásuk is nehezebbé válhat. A kézíráson keresztül megszerzett írásnyelvi alapok ugyanis minden további készség kiindulópontját jelentik.
Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogyan változik majd a fiatalok kézírása a következő években. A kutatási eredmények és a pedagógusok tapasztalatai azonban arra utalnak, hogy a több ezer éves képesség megőrzése a digitális korszakban is fontos marad.
Kapcsolódó anyagok:
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Firmbee from Pixabay
TOP 5
