A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Japán új, átfogó robotikai stratégiát mutatott be, amelynek célja, hogy 2040-re mintegy 10 millió robot dolgozzon az országban. A kormány szerint az automatizálás kulcsszerepet játszhat a munkaerőhiány enyhítésében, miközben a mesterséges intelligenciára épülő robotok egyre több ágazatban jelenhetnek meg, az egészségügytől kezdve az élelmiszer- és italgyártásig.
A stratégia középpontjában egy új, japán fejlesztésű mesterségesintelligencia-modell áll, amelynek segítségével az ország vezető szerepet kíván betölteni a fizikai AI és a robotika területén, írja a techradar.
A robotok már nemcsak a gyárakban dolgoznának
Ryosei Akazawa gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter jelentette be a nemzeti robotikai stratégiát, amely immár 18 kiemelt területet foglal magában. Az új prioritások közé bekerült az élelmiszergyártás és az egészségügyi ellátás is.
A japán kormány gyors ütemben kíván létrehozni egy országos mesterségesintelligencia- és robotikai központot, amely támogatja a robotok bevezetését, a kutatás-fejlesztést, valamint a szakemberek képzését. A döntéshozók szerint ez a központ kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a vállalatok széles körben alkalmazhassák a robotokat, különösen azokban az ágazatokban, ahol már jelenleg is súlyos munkaerőhiány tapasztalható.
A stratégia alapját a Noetra nevű, Japánban fejlesztett multimodális mesterségesintelligencia-alapmodell képezi. A fejlesztés az Országos Fejlett Ipari Tudományos és Technológiai Intézet (National Institute of Advanced Industrial Science and Technology) fizikai mesterséges intelligenciával foglalkozó projektjével együtt valósul meg. A Noetra többségi tulajdonosai jelenleg a SoftBank, az NEC, a Sony Group és a Honda. A Fujitsu és a Rakuten egyelőre mérlegeli, hogy csatlakozik-e a konzorciumhoz.
Ryosei Akazawa szerint Japán egyik legnagyobb előnye az évek során felhalmozott adatmennyiség. Ide tartoznak az idősellátásban, a katasztrófavédelemben, a gyártásban, valamint a Fukushima Daiichi atomerőmű leszerelésében szerzett tapasztalatok is. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a felhalmozott adatok hasznosítása lehet Japán „nyerő stratégiája”, mert szerinte a globális verseny egyre inkább a hozzáférhető adatkészletekről szól, nem pusztán a számítási kapacitásról.
A kormány olyan adat-infrastruktúrát kíván létrehozni a fizikai mesterséges intelligencia és a robotok számára, amely az ország ipari erősségeire épül.
Az egészségügytől a külföldi piacokig terjednek a tervek
A japán kormány kutatási együttműködést alakít ki az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország és az Egyesült Királyság kutatóintézeteivel az alapmodell továbbfejlesztése érdekében. A fejlesztés eredményeit széles körben hozzáférhetővé kívánják tenni a japán mesterségesintelligencia-fejlesztők, vállalatok és különböző iparágak szereplői számára.
A tervek szerint egyes japán vállalatok a későbbiekben ezt a platformot külföldi terjeszkedésük alapjaként is felhasználhatják. Ryosei Akazawa hangsúlyozta azt is, hogy a stratégia célja nem csupán Tokió fejlődésének felgyorsítása. A kormány szeretné, ha a mesterséges intelligenciára épülő gazdasági átalakulás Japán vidéki térségeiben is megjelenne.
Japán elöregedő társadalma és szigorú bevándorlási politikája egyre súlyosabb munkaerőhiányt okoz számos ágazatban. A döntéshozók ezért egyre inkább úgy tekintenek az automatizálásra, mint a munkaerőhiány egyik legfontosabb megoldására, mivel sok álláshelyet hagyományos toborzással már nem lehet betölteni.
A stratégia támogatói szerint a robotok elsősorban olyan feladatokat vesznek át, amelyekre egyszerűen nincs elegendő emberi munkaerő, nem pedig a meglévő dolgozókat váltják ki. Ennek megfelelően a program az egészségügyi ellátás mellett az élelmiszer- és italgyártásban is jelentős szerepet szán a robotoknak. Közben Dél-Korea is hasonló robotikai célokat jelentett be, ami tovább erősíti a térség technológiai versenyét. Mindkét ország saját mesterségesintelligencia-képességeinek fejlesztésére törekszik.
A szakértők szerint azonban a nagyszabású tervek megvalósítása végső soron nem a bejelentéseken múlik, hanem azon, hogy sikerül-e hosszú távon biztosítani a szükséges beruházásokat, a technológiai fejlődést és a lakosság támogatását.
Kapcsolódó anyagok:
Elöregedő társadalmak 2050-re: országok, ahol súlyos munkaerőhiány alakulhat ki
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
