A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

A Balaton mélyén rejtőző aranykincs legendája évszázadok óta foglalkoztatja a közvéleményt.

A 20. század elején Hollósvári Imre bányamérnök tudományos vizsgálatai megerősítették, hogy a tó iszapjában valóban található arany. A mintákban 100 kilogrammonként két szem sáraranyat találtak, melyből 1000 szem szükséges egy gramm aranyhoz, írja az Economix.

hirdetés

Hollósvári számításai szerint a Balaton 600 négyzetkilométeres területén, az ötméteres iszapréteggel és köbméterenként két tonnával számolva, összesen 6 milliárd tonna homok található. Ez a mennyiség 120 tonna, 23 karátos aranyat rejthet, melynek értéke mai árfolyamon 1800 milliárd forint.

Az arany a Dunántúl jégkorszaki kőzeteiből származik, melyeket a vízfolyások, különösen a Zala folyó sodort a Balatonba, ahol az arany fokozatosan lerakódott.

Gazdasági és környezetvédelmi probléma

A kitermelés azonban gazdaságilag és környezetvédelmileg is kivitelezhetetlen. A 6 milliárd tonna tömörödött kőzet átvizsgálása valószínűleg többe kerülne, mint az arany értéke. Ráadásul a kitermelt anyag elhelyezése is problémát jelentene, mivel a feltört homok nagyobb térfogatot foglalna el, és visszajuttatva a tóba, sivataggá változtatná azt.

A magyar törvények szerint minden régészeti érték, amit a földben vagy a víz alatt találnak, az állam tulajdona. Bármilyen régészeti feltárás, így a víz alatti is, engedélyhez kötött.

Így a Balaton aranya továbbra is a tó mélyén marad, mint tudományos és történelmi érdekesség, amely hozzájárul a magyar tenger misztikumához.