A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)

A munka és a nyugdíj közötti hagyományos határvonalat a Z generáció egyre inkább elmosni látszik. Egy új trend, a mininyugdíj, amelyet Timothy Ferriss népszerűsített The 4-Hour Workweek című 2007-es könyvében, egyre több fiatalt inspirál arra, hogy az életüket ne a klasszikus „40 év munka, majd nyugdíj” sémára építsék.

A mini vagy mikronyugdíj lényege, hogy a fiatalok nem a hagyományos nyugdíjaskorra halasztják az utazást, a pihenést vagy a hobbijaik kibontakoztatását, hanem időről időre hosszabb szüneteket tartanak a munkában. Egyesek három-négy évet dolgoznak, majd egy évet pihennek, mások néhány hónapos szüneteket iktatnak be rendszeresen.

hirdetés

A Z generáció tagjai úgy érzik, hogy a szüleik által követett életút – kemény munka, hosszú évtizedeken át tartó karrierépítés, majd nyugdíjaskorban élvezhető pihenés – már nem működik számukra. Egyrészt a gazdasági helyzet kiszámíthatatlanabb, mint korábban, másrészt a munkahelyi kiégés egyre gyakoribb probléma.

A közösségi média szerepe

A közösségi média kiemelt szerepet játszik ebben az új munkakultúrában. TikTok-on és Instagramon egyre többen osztják meg mininyugdíjas életmódjukat, bemutatva, hogyan lehet a munkával és pihenéssel váltakozó életmódot kialakítani. A fiatal influenszerek utazási vlogokat készítenek, tippeket adnak a pénzügyi tervezéshez és népszerűsítik a work-life balance (munka-magánélet egyensúlya) radikálisabb megközelítését.

Míg a régebbi generációk számára a folyamatos munka és a biztos nyugdíj volt az életcél, addig a Z generáció számára a szabadság, a rugalmasság és az önmegvalósítás került előtérbe. Az állandó internetkapcsolat lehetővé teszi számukra, hogy digitális nomádokként dolgozzanak, így gyakran utazás közben is pénzt kereshetnek.

Természetesen a mininyugdíj koncepciója nem mindenkinek elérhető. Sok fiatal számára pénzügyi akadályok miatt ez egy távoli álom marad. Akik viszont tudatosan tervezik meg pénzügyeiket, azok számára reális lehetőség lehet, hogy a hagyományos nyugdíj helyett több kisebb „nyugdíjas” időszakot iktassanak be életükbe.

Kritikusok szerint ez az életmód hosszú távon kockázatos lehet, hiszen az állami nyugdíjrendszerre nem építhetnek, és idősebb korukra nem biztos, hogy marad elég pénzük az életfenntartásra. Emellett kérdéses, hogy mi történik, ha valaki beteg lesz vagy váratlan kiadásokkal kell szembenéznie.

A támogatók viszont azt mondják, hogy a mininyugdíj az egyik legjobb módja annak, hogy az ember élvezze az életet ahelyett, hogy évtizedekig egy irodában ülne, majd idős korában próbálna bepótolni mindent. Sokan úgy vélik, hogy a 21. században a munka nem lehet életünk központi eleme, hanem csak egy eszköz a minőségi élet eléréséhez.

A kérdés az, hogy a mininyugdíjasok valóban egy fenntartható életmódot találtak-e ki, vagy csak egy átmeneti trendről van szó, amely hosszú távon nem működőképes. Az biztos, hogy a közösségi média továbbra is nagy szerepet játszik ennek az életmódnak a terjedésében, és egyre több fiatal inspirálódik azokból a történetekből, amelyek bizonyítják: van élet a munka mellett is.

Ugyanakkor kiemelendő, és ezt egy 2023-ban megjelent tanulmány is alátámasztotta, hogy a munkáltatók 40 százaléka szerint a fiatal munkavállalók egyszerűen alkalmatlanok a "hagyományos" munkavégzésre. Erről aláább lehet bővebben olvasni.