Az energia, mint legitim biztonsági kérdés. Vajon a katonaság a megfelelő és az egyetlen eszköz a felmerülő konfliktusok kezelésére?

Vasárnaptól Dánia vette át Lengyelországtól fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet immár hetedszer tölt be – írja a HVG. „Koppenhága prioritásai közé tartozik, hogy közelebb hozza egymáshoz az euró övezeten belüli és az azon kívüli országokat, és hogy segítsen a közös európai valutát használó országokat sújtó válság a leküzdésében, noha ő maga nem tagja az övezetnek.

Felfedezték az első Föld méretű távoli bolygókat, írja többek között az Origo is a napokban. Talán sokak számára már ez önmagában is egy érdekes hír, de a valódi kérdés nem ez, hanem az, hogy előfordulhat-e ezeken a bolygókon földszerű élet, és ha igen, értelmes, kommunikációra képes lények lakják-e.

Évente mennyi mobil telefon kerül a szemétbe? Nehéz megbecsülni, de a világ kb. 4 milliárd készülékkel számol. Ez az adat is napról-napra növekszik, hisz nincs olyan gyártó, mely évente ne rukkolna elő több új modellel.

Így sokan évente, kétévente cserélik a számukra elhasználódottnak tekintendő készüléket, mely azonban újra eladható vagy újrahasznosítható lenne. Mások számára uis az elhasználódott készülék még értékkel bírhat, hisz nem használják másra a telefont, mint értelemszerűen telefonálásra, esetleg sms küldésére.

Végülis a kérdésre kezdetek óta megvolt a válasz. Azaz a világszerte többmilliárd dolláros éves környezeti kárt mindig is meg lehetett volna szüntetni, ha a műanyag zacskó és csomagolás kiváltható lett volna olcsóbb és könnyen lebomló természetes anyagokkal. Akkor miért nem tettük, kérdezhetnénk. Talán nem volt itt az ideje. Természetesen ez nagyon rossz válasz, de sajnos az ember nem tökéletes, így egy-egy találmánynak vagy megoldásnak sok esetben akár évtizedekig is várnia kell ahhoz, hogy rendszerbe állítható legyen.  

(Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a citrusféléket pl. felfedezésük után csak jó 150 évvel alkalmazták brit hadihajókon a skorbut ellen. Mi történt addig? Meghalt pár tízezer tengerész.)

A nürnbergi öko-találmányi verseny ez évi egyik aranyérmese egy maláj termék: a növényi rostanyagokból előállított, lebomló, újrahasznosítható és nem utolsó sorban olcsó csomagoló fólia.

A jelek szerint az építőiparban világszinten már múlóban a válság, legalábbis erre enged következtetnünk, hogy szinte naponta jelennek meg új és új felhőkarcolók terveiről szóló tudósítások. De hol vannak már az egysíkú, unalmas hasábok! A tervezők egymással versengve igyekeznek megbolondítani az egyszerű toronyházakat. Így tett az MVRDV iroda is, amely egy Szöulba álmodott házzal rukkolt elő. A The Cloud elnevezésű toronypár egy derékban pixelesen kissé szétesett ház látszatát kelti.

Századunk egyik sokat emlegetett környezetvédelmi problémája, Földünk nyersanyagforrásainak kimerítése már sokakban elültette a gondolatot, hogy egy bolygó sajnos már nem elég az emberiség életkörülményeinek fenntartásához.  Az űrkolóniák létesítése lehet a megoldás a számos Nap körül keringő véges erőforrással rendelkező bolygó benépesítésére. Az űrkolonizáció a sci-fi irodalom egyik meghatározó témája, ugyanakkor számos nemzetközi űrprogram távlati célja is. Miközben sokak a Mars és a Hold kolonizálásán gondolkodnak, mások szerint az első űrkolóniák bolygó körüli pályákon fognak keringeni. Egyes megállapítások szerint az ehhez szükséges nyersanyagok elegendő mennyiségben vannak jelen a Holdon és a Kisbolygóövben, valamint bőséges és könnyen hozzáférhető napenergia áll rendelkezésre. A telepesek bányászhatnának pl. a Holdon, vagy műholdhoz kötött napkollektorokkal akár kiválthatják a földi erőműveket is.

A kérdésre bárki azt válaszolhatná, hogy ez mindegy, hisz bárhol megépíthető ma már egy energiatakarékos ház megfelelő zöldtechnológiával együtt. Ez azonban nagy tévedés, ahogy a Francia Intézetben anno tartott előadásában utalt is erre Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, tanár.