Úgy tűnik ebben a kormányzati ciklusban már valóban nem várható a zöldenergia-ipar újjászületése, legalábbis egy novemberben megjelent kormányhatározat arra enged következtetni, hogy 2014-ig nem lép életbe új zöld-támogatási rendszer Magyarországon.
A Magyar Közlönyben november közepén kihirdetett kormányhatározat felszólította a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja felül a tavaly elfogadott a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet (NCsT), aminek természetes következményeként az iparág által várt újjászületés is várat magára.
A határozat szövege szerint a kormány - különös tekintettel a technológiai fejlődés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására - felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének felülvizsgálatára és indokolt esetben annak módosítására vonatkozó javaslattételre. A feladat határidejét tekintve a következő uniós tájékoztatási határidőt jelöli ki a jogszabály, aminek tükrében meglehetősen kérdéses, hogy milyen tagállami jelentést közöl majd hazánk, ha addigra csak az NCsT felülvizsgálata, illetve az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatok készülnek el.
Ha nincs világos célrendszer, akkor nincs a megvalósítást elősegítő eszközrendszer sem, vagyis az iparág feleslegesen várt és vár a közel egy éve meglebegtetett METÁR-rendszer életbeléptetésére. A METÁR alapvetően a jelenleg is alkalmazott KÁT-rendszer továbbfejlesztése, amely alapvetően egy termelési típusú támogatási rendszer, amelyben az állam a zöld technológiák előnyeit elismerve támogatja azok piacra jutását. A hazánkban alkalmazott megközelítés nem kíván költségvetési forrásokat, ugyanis a támogatás fedezetét egy külön díjelemen keresztül egyenesen a fogyasztók teremtik elő az áramszámláik megfizetésekor.
Az NCsT-vel kapcsolatos következő uniós jelentési határidő 2013. december 31-re esik, vagyis ezekszerint a következő évben sem történik majd érdemi előrelépés a hazai megújuló szektorban, illetve a zöld energiaforrások felhasználásában.
Különösen érdekes a felülvizsgálat szükségessége mögé állított érvrendszer a technológiai: "a technológia fejlődés eredményeinek hasznosítására, az energiafogyasztók teherbíró képességére, valamint a biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatására", hiszen alapvetően ez a szemléletrendszer állt a jelenleg alkalmazott KÁT-rendszer leváltása, és az új METÁR-rendszer kidolgozása mögött. A METÁR esetében fontos megjegyezni, hogy kidolgozását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi, Bencsik János nevével fémjelzett energiaügyi államtitkársága dolgozta ki, amelynek tagja volt Olajos Péter is.
A felülvizsgálati kérelem ezek alapján alapvetően két dolgot jelenthet:
• A kormány nem elégedett a korábbi energiaügyi államtitkárság munkájával, és ebből fakadóan kénytelen újból nekifutni a megújuló energiaforrások helyzetének meghatározásával a magyar energiaellátásban, és ez új ösztönzési eszközrendszert rendelni az iparág mellé-
• Megváltozott a kormány elköteleződése a megújuló energiaforrások használata mellett, és a felülvizsgálatra emiatt van szükség. Amennyiben azzal a feltételezéssel élünk, hogy csökkent a zöld források politikai támogatottsága, avagy erősödött a velük szembeni szkepticizmus, akkor a határozat időnyerésre is alkalmas a kérdéskört illetően.
A lépésből fakadóan még 2013-ban is a jelenleg érvényes ösztönzési rendszer, a KÁT marad életben, amiből az is következik, hogy jövőre sem történnek majd érdemi beruházások a zöld energia területén. Egyedül a szélenergia esetében történhetne érdemi előrelépés, amennyiben a kormányzat kapacitástendert írna ki, de ennek megvalósulása is több mint bizonytalan. Mindazonáltal az új zöld kapacitások beépülése nélkül Magyarország továbbra is elmarad az EU felé, éppen az NCsT-ben vállalt részcéloktól, amelyek 2020-ig 14,65%-os részarányhoz vezetnék a zöld energiaforrásokat a magyar energiafogyasztáson belül.
Portfolio vélemény:
A kormány energiapolitikája az elmúlt időszakban érezhetően nem a zöld energiaforrások irányába húz, sokkal inkább érzékelhető a paksi bővítés iránti figyelem. Az energiaügyi államtitkárságot is atomenergetikához kötődő szakpolitikus, Kovács Pál vezeti, miközben a megújuló energiaforrásoknak nincs igazi "gazdája" a szaktárcán belül. Könnyen lehet, hogy a Pakssal kapcsolatos kérdések, illetve a lakossági árakkal kapcsolatos kérdések valóban lekötik az apparátus minden energiaforrását, és a tárgyalt kormányhatározat alapvetően további időkérésnek minősül.
Egy széltender megvalósításával lehet majd ugyan kozmetikázni az Unió felé vállalt célszámok elérését, és ez valódi befektetési érdeklődést is teremthet a szektor iránt, de a korábban kommunikált komplex megközelítésű zöldipari elképzelések megvalósulására még bizonyosan várnia kell magyar lakosságnak, illetve a szakma képviselőinek.
TOP 5
