Egy manapság egyre inkább előtérbe kerülő kérdés okoz növekvő fejtörést a világ vezetőinek, ill. energetikai szakértőinek. A Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO) számára készített tanulmánya szerint  idén télen az Európai Unió országaiban komoly áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához. A veszély egyik forrása nem más, mint hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégítő mértékét, ami az áramhiány mellett az árak ugrásszerű növekedését is okozza. Emellett komoly befolyásoló tényezőnek számít Európa biztonságos energiaellátásával kapcsolatban az is, hogy a hírek szerint Németország a közeljövőben leállítja hét legöregebb atomerőművét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilenc is erre a sorsra fog jutni. Adott helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázellátástól. A Capgemini tanulmányából azt is megtudhatjuk, hogy Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra feltehetőleg 50 százalékra fog emelkedni.

A fényszennyezés, mint a jelen gazdasági válsággal együtt is rohanó technikai fejlődés, a visszafordíthatatlannak tűnő urbanizáció, és még néhány ide sorolható tényező gyermeke.

Honnan indultunk?

Amikor 1879-ben Thomas Alva Edison feltalálta a szénszálas izzólámpát, nagy változást hozva az emberiség életében, bizonyára nem gondolta, hogy az első izzógyár üzembe lépésétől – alig több mint száz év múlva, az áhított és csodált lámpafény környezeti veszélyt jelent, és az emberek józanabb hányada harcolni kezd a túlzott megvilágítás és a négyzetkilométerekben mérhető reklámfény-felületek korlátozásáért.

Mi a helyzet ma?

A klímaváltozás és az internet

Világszerte rohamosan nő az internetezők tábora. Ez azonban a szakemberek szerint az előnyök mellett, korán sem minden szempontból tekinthető jó hírnek. 

Az egyre gyarapodó felhasználótábor igényei miatt a világháló működtetése egyre több energiába kerül és ez rossz hír a Föld klímájának. Különösen a nagyvállalatok számítógépei és a szerverközpontok fogyasztanak rendkívül sok áramot. "A legújabb becslések szerint a teljes internet, illetve a világ légiközlekedésének széndioxid-kibocsájtása megegyezik. Az adattárolási éhség - már csak a digitalizálási projektek miatt is - folyamatosan nő, ennek ellenére megpróbál az egész ágazat megoldást találni a problémára" - nyilatkozta Martin Hingley, az IDC tanácsadó cég vezető kutatója.