Gíza piramis építés rézeszköz

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Máig értetlenül állunk az előtt, hogyan voltak képesek felépíteni az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramist 4500 évvel ezelőtt. 

Az első felhőkarcolók kinövéséig ez a monumentális kőgúla volt a legmagasabb ember alkotta építmény a világon (147 méteres magasságával), és ma is rengeteg fejtörést okoz, miként tudtak 2,3 millió darab, 2–10 tonnás kőtömböt odaszállítani, kifaragni és megfelelő helyre illeszteni.

hirdetés

Erich von Däniken őscivilizációkat kutató svájci sztáríró-látnok soha nem értette ezeket a végeláthatatlan töprengéseket. Szerinte fölösleges tanácstalanul vakarni a fejeket, hiszen a meseszép gízai nagy piramis létezése magasan fejlett földönkívüli civilizációk munkáját dicséri, akik a történelem előtti időkben látogatást tettek a Földön, hogy megtermékenyítsék ősanyáinkat és segédkezzenek az emberi civilizációk felemelkedésében. Szorgoskodásuk közepette – világos útmutatásul – felhúzták a nagy piramist is. Ő úgy tudja persze, hogy az egyiptomi vezetés, a Vatikán és a fél világ tisztában van mindezzel, de sanda szándékoktól vezérelve mélyen hallgatnak a tényekről. 

Érdekes, érdekes, de van jobb is

Cseh kutatókat nem győzték meg százszázalékosan Däniken argumentumai, ezért nemrégiben újravizsgáltak egy piramisépítő munkások településén talált leletegyüttest. A fémeszközöket és azok töredékeit még az 1970-es években ásták ki osztrák régészek, az anyag nagy része pedig a kairói Egyiptomi Múzeumba került. Csakhogy az egyiptomiak nem engedélyeztek további vizsgálatokat, még mintavételt sem, ezért a korpusz Bécsben őrzött kisebb részét vették alaposabban szemügyre. A tizenöt fémtárgy egy vésőből, két nagybaltából, két bilincsből, egy veretből, egy horogból és tűkből áll, és a lelőhelyen megtalálták a két legnagyobb piramisépítő fáraónak, a nagy piramis építtetőjének, Hufu fáraónak (görögösen Kheopsz), és Khafrénak pecsétlenyomatait is.

AZ EGYIK LEGNAGYOBB DILEMMÁRA KERESTÉK A VÁLASZT:

hogyan tudtak rézeszközökkel soktonnás kőtömböket tökéletesre kifaragni. A réz ugyanis egy kifejezetten puha fém, ha körömmel nem is, de egy kisebb ráhatással, mondjuk egy laza kalapácsütéssel azonnal deformálódik. Márpedig 4500 évvel ezelőtt, jobb híján, rézvésőket használtak a mészkőtömbök formálásához, amelyeket fakalapácsokkal ütögettek. 

Azt már tudjuk, hogy a kőtömböket vízzel locsolt, s ettől megduzzadt faékekkel hasították széjjel, de hogyan lehet rézeszközökkel bármit is formálni rajuk? Eddig azt gondolták, hogy pár ütés után újraélezték őket, és a kőfaragók mellett mindig ott voltak a szerszámjavító munkások is. 

Megoldották a talányt

Nemrég azonban részletes kémiai elemzés alá vetették a Bécsben őrzött piramisépítő szerszámokat. Neutronaktivációs elemzéssel megnézték kémiai összetételüket, metallográfiával mikroszerkezetüket és mikrokeménységüket (Vickers mikrokeménység), és ólomizotóp-vizsgálattal a réz eredetét. Meglepő eredményre jutottak.

A VÉSŐK ÉS BALTÁK NEM TISZTA RÉZBŐL, HANEM ARZÉNRÉZBŐL KÉSZÜLTEK, AMELYNEK KEMÉNYSÉGE A PÁR SZÁZ ÉVVEL KÉSŐBB ELTERJEDT BRONZHOZ (AMI A RÉZ ÉS ÓN, ESETLEG MANGÁN ÖTVÖZETE) HASONLÓ, EZÉRT TÖKÉLETESEN ALKALMAS VOLT MÉSZKŐTÖMBÖK MEGMUNKÁLÁSÁHOZ.

Azt is megtudták, hogy a rézérc az egyiptomi keleti sivatagból és a Sínai-félszigetről származott. Jelentős felfedezés ez, hiszen választ kaptunk egy piramisépítést körül lengő újabb rejtélyre. De azonnal felmerült egy másik megválaszolatlan kérdés is: szándékosan adtak-e arzént a rézhez, vagy rezet és arzént egyaránt tartalmazó ércet használtak eleve? 

Nem tudták, de mérgezték magukat

Utóbbi ugyanis meglehetősen ritka, mindenesetre a későbbi bronzkorban sokszor már szándékosan adagoltak arzént az olvadt bronzhoz, azért, hogy megkeményítsék az ötvözetet, de emiatt mérgezték is magukat a munkások öntudatlanul. Valószínűleg nemcsak az arzénbronz, hanem az arzénréz szerszámokkal dolgozó piramisépítők is (arzénmérgezés miatt) hamar fáradékonyak, gyengék lettek, hullani kezdett a hajuk és gyorsan kidőltek a sorból. (Mondjuk, a fáraókat és a papokat is kopaszként képzeljük el a filmekben, és hordszéken hozzák-viszik őket – netalán a piramiskőfaragás volt a hobbijuk?)    

Däniken frappáns magyarázata egy sokkal fejlettebb földönkívüli civilizáció titkos tudásáról tényleg minden homályos részletet tisztáz, csak éppen nincsen szükség rá. Ahogy a tudósok gondos számításokkal igazolták azt a másik nagy piramisrejtélyt is már, hogy miként mozgatták a gigantikus kőtömböket: nedves homokon csúsztatták a helyükre fatalpú szánokon. Tényleg működik – ufók nélkül is. Még azt is kiszámolták, hogy fel tudnánk-e építeni a gízai nagy piramist a 21. században, és hogy a projekt mennyibe fájna. Nem is annyira sokba, mint képzelnénk

Forrás- A nyitókép csak illusztráció, forrás: Peace,love,happiness képe a Pixabay -en.

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu