A társaság célja, hogy áttörést érjen el a cellulóz nanoszálak (CNF) felhasználásában. Ezek olyan rendkívül kisméretű anyagok, melyeket fapép finomításával állítanak elő, és jelenleg olyan termékeknél használják őket, mint a pelenkák vagy egyes élelmiszer-adalékanyagok.
A VÉGSŐ CÉL PEDIG OLYAN SZUPERKONDENZÁTOROK LÉTREHOZÁSA, AMELYEK JELENTŐSEN MAGASABB ENERGIAHATÉKONYSÁG MELLETT A JELENLEGI AKKUMULÁTOROKNÁL SOKKAL KEVÉSBÉ KÖRNYEZETTERHELŐ MEGOLDÁST KÍNÁLNÁNAK.
A Nippon vezetője, Toru Nozawa kiemelte, hogy a CNF alapú szuperkondenzátorokat olyan termékekben lehetne majd használni, mint az autók vagy az okostelefonok. Lényegében tehát teljes alternatívát szolgáltatnának a jelenleg használatos lítiumion-akkumulátorokkal szemben.
Bár valószínűleg kevesen gondolnak a hétköznapokban a szuperkondenzátorokra, ezek olyan eszközök, amelyek számos fontos berendezésben megtalálhatók, de elsősorban igen speciális területeken. Például ott vannak a laptopok memória háttérrendszereiben, de használják őket a szélturbinák motorjainak hangmagasság-szabályozásában vagy éppen a hibrid és plug-in járművek regeneratív fékezéséhez.
RÁADÁSUL MEGVALÓSÍTOTTÁK AZT A RÉGI ÍGÉRETET IS, HOGY NAGYON RÖVID ÚJRATÖLTÉSI IDŐ ÉS ALACSONY BIZTONSÁGI KOCKÁZAT MELLETT EGYÁLTALÁN NEM SZORULNAK RÁ OLYAN, NAGYON DRÁGA NYERSANYAGOKRA, MINT A KOBALT VAGY A NIKKEL.
Utóbbi tényező azért lényeges, mert egyre több elemzés hangsúlyozza, hogy az elektromos autók jövőjét jelentős részben az döntheti majd el, hogy miként sikerül megoldani a nyersanyagigény kérdését.
A problémát az jelenti, és ez a legnagyobb feladat, hogy megoldják a szuperkondenzátorok energiatárolását. Ezek az eszközök ugyanis kiválóan működnek gyors és intenzív energia-leadásban (mint egy vakuvillanás), azonban a lítiumion-akkumulátorok energiatárolási kapacitásának csupán csak egy töredékével bírnak. Hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi akkumulátorok oldaláról pedig a még mindig túl hosszú töltési idő számít komoly akadálynak, amelyet az iparág szereplői folyamatosan próbálnak leszorítani.
Nem véletlen, hogy vannak olyan elemzők, akik bár nagyon komoly lehetőségeket látnak a szuperkondenzátorokban,
MÉGIS ÚGY VÉLIK, EGYSZERŰEN EGY TELJESEN MÁS TECHNOLÓGIAI SZEGMENSRŐL VAN SZÓ AZ AKKUMULÁTOROKHOZ KÉPEST.
Sam Jaffe, az amerikai Cairn Energy Research Advisors tanácsadócég ügyvezetője szerint például a szuperkondenzátorok soha nem lehetnek versenytársai a lítiumion-akkumulátoroknak – épp a fenti ok miatt.
Hogy a cellulóz nanoszálak végül megreformálják-e az akkumulátorgyártást azt egyelőre nem lehet tudni, de a japán szakértők mindenesetre optimisták. A Tohoku University kutatócsapata pedig márciusban a neves Nature magazinban tett közzé egy tanulmányt arról, hogy
A CNF-EKET FEL LEHETNE HASZNÁLNI NAGYMENNYISÉGŰ VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSÁRA, ÉS ELVILEG SZÉLES KÖRBEN LEHETNE HASZNÁLNI OLYAN TERÜLETEKEN, MINT AZ ELEKTRONIKA, A KÖZLEKEDÉS VAGY A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TÁROLÁSA.
Az, hogy végül kinek lesz igaza, az nyitott kérdés, viszont jól látszik, hogy az elektromos autók népszerűségének felfutása sokak fantáziáját megmozgatja. Végül pedig igen izgalmas fejlesztések valósulhatnak meg a globális átalakulással párhuzamosan.
