Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Hőszigetelj a holnapért! 

Az energiapazarlás-megtakarítás egy komplex kérdés, szinte az élet minden területén találhatunk tennivalót, többek között házunk táján is, ami akár szó szerint is érthető. A magyar épületállomány jelentős részén van mit hőszigetelni, valamint az alkalmazott hőszigetelések vastagodása sem elkerülhető. A hőszigetelés célja pedig nemcsak az energiamegtakarítás, de ezzel közvetlenül a környezet védelme is. E kettős tevékenység révén természetesen a pénztárcánk is jól jár.

Az elmúlt években makró, de sokak számára személyes szinteken is egyre inkább előtérbe kerültek az energiamegtakarítás, és az ezzel szoros összefüggésben álló a környezetvédelmi szempontok. Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakítása 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, aminek középpontjában az energiafogyasztás további csökkentése áll. 2030 talán távoli dátumnak tűnhet, de a magyar szakemberek és beruházók már régóta készültek egy közelebbi határidőre, amely pár hónapja még 2021. január 1-je volt. Ez volt ugyanis az időpont, amikortól csak a közel nulla energiafelhasználású lakások kerülhettek volna használatba. Ez a határidő tolódott ki 2022. július 1-jéig, ami persze nem jelenti azt, hogy a körültekintő szakemberek már az elmúlt időszakban nem ezeknek az elveknek megfelelő épületeket terveztek, építtettek.

Mit jelent a közel nulla?

Az EU harmonizációnak megfelelő és hosszú felkészülési időt hagyó folyamat végén járunk. A jelenlegi határidő szerint, a 2022. július 1-je után használatba vett épületeknek teljesíteniük kell a közel nulla energiafelhasználás elvét (KNE) úgy, hogy az épület energiafogyasztásának egy meghatározott részét megújuló erőforrásokból kell fedezni. Utóbbi kitétel megvalósulása még a szakma szerint is vitatott – főleg annak realitása és közel nem jogossága miatt. Az energiafelhasználás drasztikus csökkentésének elvárása érthető, de nézzük számokban, hogyan oldható meg? Ki mit tehet a célok ezérése érdekén mikro szinten.

Hőszigetelj a holnapért! közel nulla energiafelhasználás elv 

Ne az utcát!

Köztudott, hogy a települések károsanyag-kibocsátásáért az épületek jelentős mértékben felelősek. Ez településmérettől függően, az adott év teljes károsanyag kibocsátásának több mint 40%-a is lehet. Számítások szerint a károsanyag kibocsátás átlagosan 28%-a a hűtés-fűtésből, míg további 14%-a az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódik. Már ez alapján is látható, hogy a megújulók használata nélkül is van hol javítani a számokon.

Miközben a megújuló energia használata minden téren, így a háztartásokban is előnyös lenne, otthonainkhoz kapcsolódó energiamegtakarítás komplex kérdés. Hiába állunk át megújuló energiaforrás hasznosítására, ha azzal az utcát fűtjük. Nem megfelelő, vagy elavult épületszerkezetek esetben a beruházás hatékonysága, de főleg az elve alaposan megkérdőjelezhető. Át kell tehát gondolni, hogy a fosszilis energia- és így költségmegtakarító beruházást hol kezdjük, vagy az mely területeket érintse. Szinte biztos, hogy a hőszigetelés az elvégzendő első feladatok között szerepel majd. A kérdés pedig az, hogy az épület mely részén, milyen mértékben, és persze mivel hőszigeteljünk.

Ne fűtsük az utcát! 

Vastagabb hőszigetelés magasabb költségvetés?

Nem. A hőszigeteléssel kapcsolatos egyik „szilárd” tévhit szerint a vastagabb hőszigetelés magasabb költségeket jelent – azonban a mértékét sokan túlbecsülik. Az épületek energiatakarékosabbá tételére költött pénz mindenképpen megtérülő befektetés számít, de nem lehet mindezt egyes egyedül az évekbe mérni – annál ez jóval több tényezős képlet. Érdekes átgondolni, hogy a legtöbben csak a hőszigetelés kapcsán számolnak megtérülési időt, ugyanakkor egy tisztasági festés esetén ez eszünkbe se jut.

Számítások igazolják, hogy a fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, hanem átlagosan 15-25%-kal többe, de duplán olyan hatékony. Panelházak vagy régi, hőszigeteletlen téglaépületek esetén a környezetbarát és széles rétegek számára elérhető árú polisztirol hőszigetelésből legalább 14-16 cm, a hamarosan életbe lépő új rendelet szerint inkább 20-22 cm vastag hőszigetelés a javasolt. Ez azonban nem egy konstans szám. Részben minden épület más és más, valamint a fosszilis energiakészletek kimerülésével, az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával folyamatosan módosul a hőszigetelés észszerű mértéke. Egy biztos a hatékony hőszigetelés erősen függ a választott anyagtól és annak műszaki paramétereitől.

A magyar építési szokások, az építési kultúra azonban nehezen terelhető új irányba, pedig sok múlik ezen. A lakásfelújítási támogatások talán egy kezdő lendületet adnak a tendencia megváltozásához, hiszen a hazánk lakossága többségében sajnos olyan állapotú, kifejezetten energiapocsékoló otthonokban él, amelyekhez képest az újépítésűek a hamarosan kötelező közel nulla energiafelhasználás tekintetében fényévnyi távolságra vannak.

Tény, hogy hőszigetelni hosszú távra tervezett beruházás, éppen ezért a tartós és érzékelhető eredmény érdekében feltétlenül érdemes az anyagválasztás előtt szakember segítségét kérni.

hőszigetelés költségvetés beruházás megtakarítás 

Válassz ökotudatos polisztirolt a fenntarthatóság jegyében!

A polisztirol, más néven EPS-hőszigetés alapanyaga kőolaj, de a végtermék csupán 2%-a az ebből előállított környezetbarát anyag, a többi 98% levegő. Környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirol táblák számítanak a leginkább ökotudatos választásnak – derült ki a Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya alapján. Igaz ez még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés.

A polisztirol hőszigetelés 100%-ban újrahasznosítható és optimális energiahatékonysága teszi bolygónk „védelmezőjévé”. Mindemellett az EPS besorolás szerint nem minősül veszélyes hulladéknak, így teljes életciklusát tekintve sem szennyezi a környezetet.

Nagy előnye, hogy nemcsak környezetünkre, de egészségünkre sincs negatív hatással: a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Könnyen és gyorsan, védőfelszerelés nélkül kezelhető, beépíthető – tehát a kivitelezése is kedvező költségű. Az EPS-hőszigetelés élettartama megegyezik épületeink élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége sem.

ökotudatos polisztirol fenntarthatóság 

Személyes ügyünk globális megtakarítása

Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez szüksége polisztirol tábla előállításának nyersolaj szükséglete 670 liter. Ha az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét nézzük, 50 év alatt ugyanez a ház a hőszigetelésnek köszönhetően 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. Személyes ügyünk így globális szinten is megtérül.

A Hőszigetelj a holnapért! oldalon a Magyarországi EPS Hőszigetelő Anyag Gyártók Egyesülete további támpontokat ad az energiatudatos, költséghatékony, és zöld hőszigetelés megvalósításához.

A képek forrása: Build Communications / Magyarországi EPS Hőszigetelő Anyag Gyártók Egyesülete

Sajtóközlemény - Hirdetés (X)