Az energiapazarlás-megtakarítás egy komplex kérdés, szinte az élet minden területén találhatunk tennivalót, többek között házunk táján is, ami akár szó szerint is érthető. A magyar épületállomány jelentős részén van mit hőszigetelni, valamint az alkalmazott hőszigetelések vastagodása sem elkerülhető. A hőszigetelés célja pedig nemcsak az energiamegtakarítás, de ezzel közvetlenül a környezet védelme is. E kettős tevékenység révén természetesen a pénztárcánk is jól jár.
Az elmúlt években makró, de sokak számára személyes szinteken is egyre inkább előtérbe kerültek az energiamegtakarítás, és az ezzel szoros összefüggésben álló a környezetvédelmi szempontok. Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakítása 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, aminek középpontjában az energiafogyasztás további csökkentése áll. 2030 talán távoli dátumnak tűnhet, de a magyar szakemberek és beruházók már régóta készültek egy közelebbi határidőre, amely pár hónapja még 2021. január 1-je volt. Ez volt ugyanis az időpont, amikortól csak a közel nulla energiafelhasználású lakások kerülhettek volna használatba. Ez a határidő tolódott ki 2022. július 1-jéig, ami persze nem jelenti azt, hogy a körültekintő szakemberek már az elmúlt időszakban nem ezeknek az elveknek megfelelő épületeket terveztek, építtettek.
Az EU harmonizációnak megfelelő és hosszú felkészülési időt hagyó folyamat végén járunk. A jelenlegi határidő szerint, a 2022. július 1-je után használatba vett épületeknek teljesíteniük kell a közel nulla energiafelhasználás elvét (KNE) úgy, hogy az épület energiafogyasztásának egy meghatározott részét megújuló erőforrásokból kell fedezni. Utóbbi kitétel megvalósulása még a szakma szerint is vitatott – főleg annak realitása és közel nem jogossága miatt. Az energiafelhasználás drasztikus csökkentésének elvárása érthető, de nézzük számokban, hogyan oldható meg? Ki mit tehet a célok ezérése érdekén mikro szinten.
Köztudott, hogy a települések károsanyag-kibocsátásáért az épületek jelentős mértékben felelősek. Ez településmérettől függően, az adott év teljes károsanyag kibocsátásának több mint 40%-a is lehet. Számítások szerint a károsanyag kibocsátás átlagosan 28%-a a hűtés-fűtésből, míg további 14%-a az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódik. Már ez alapján is látható, hogy a megújulók használata nélkül is van hol javítani a számokon.
Miközben a megújuló energia használata minden téren, így a háztartásokban is előnyös lenne, otthonainkhoz kapcsolódó energiamegtakarítás komplex kérdés. Hiába állunk át megújuló energiaforrás hasznosítására, ha azzal az utcát fűtjük. Nem megfelelő, vagy elavult épületszerkezetek esetben a beruházás hatékonysága, de főleg az elve alaposan megkérdőjelezhető. Át kell tehát gondolni, hogy a fosszilis energia- és így költségmegtakarító beruházást hol kezdjük, vagy az mely területeket érintse. Szinte biztos, hogy a hőszigetelés az elvégzendő első feladatok között szerepel majd. A kérdés pedig az, hogy az épület mely részén, milyen mértékben, és persze mivel hőszigeteljünk.
Nem. A hőszigeteléssel kapcsolatos egyik „szilárd” tévhit szerint a vastagabb hőszigetelés magasabb költségeket jelent – azonban a mértékét sokan túlbecsülik. Az épületek energiatakarékosabbá tételére költött pénz mindenképpen megtérülő befektetés számít, de nem lehet mindezt egyes egyedül az évekbe mérni – annál ez jóval több tényezős képlet. Érdekes átgondolni, hogy a legtöbben csak a hőszigetelés kapcsán számolnak megtérülési időt, ugyanakkor egy tisztasági festés esetén ez eszünkbe se jut.
Számítások igazolják, hogy a fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, hanem átlagosan 15-25%-kal többe, de duplán olyan hatékony. Panelházak vagy régi, hőszigeteletlen téglaépületek esetén a környezetbarát és széles rétegek számára elérhető árú polisztirol hőszigetelésből legalább 14-16 cm, a hamarosan életbe lépő új rendelet szerint inkább 20-22 cm vastag hőszigetelés a javasolt. Ez azonban nem egy konstans szám. Részben minden épület más és más, valamint a fosszilis energiakészletek kimerülésével, az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával folyamatosan módosul a hőszigetelés észszerű mértéke. Egy biztos a hatékony hőszigetelés erősen függ a választott anyagtól és annak műszaki paramétereitől.
A magyar építési szokások, az építési kultúra azonban nehezen terelhető új irányba, pedig sok múlik ezen. A lakásfelújítási támogatások talán egy kezdő lendületet adnak a tendencia megváltozásához, hiszen a hazánk lakossága többségében sajnos olyan állapotú, kifejezetten energiapocsékoló otthonokban él, amelyekhez képest az újépítésűek a hamarosan kötelező közel nulla energiafelhasználás tekintetében fényévnyi távolságra vannak.
Tény, hogy hőszigetelni hosszú távra tervezett beruházás, éppen ezért a tartós és érzékelhető eredmény érdekében feltétlenül érdemes az anyagválasztás előtt szakember segítségét kérni.
A polisztirol, más néven EPS-hőszigetés alapanyaga kőolaj, de a végtermék csupán 2%-a az ebből előállított környezetbarát anyag, a többi 98% levegő. Környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirol táblák számítanak a leginkább ökotudatos választásnak – derült ki a Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya alapján. Igaz ez még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés.
A polisztirol hőszigetelés 100%-ban újrahasznosítható és optimális energiahatékonysága teszi bolygónk „védelmezőjévé”. Mindemellett az EPS besorolás szerint nem minősül veszélyes hulladéknak, így teljes életciklusát tekintve sem szennyezi a környezetet.
Nagy előnye, hogy nemcsak környezetünkre, de egészségünkre sincs negatív hatással: a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Könnyen és gyorsan, védőfelszerelés nélkül kezelhető, beépíthető – tehát a kivitelezése is kedvező költségű. Az EPS-hőszigetelés élettartama megegyezik épületeink élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége sem.
Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez szüksége polisztirol tábla előállításának nyersolaj szükséglete 670 liter. Ha az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét nézzük, 50 év alatt ugyanez a ház a hőszigetelésnek köszönhetően 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. Személyes ügyünk így globális szinten is megtérül.
A Hőszigetelj a holnapért! oldalon a Magyarországi EPS Hőszigetelő Anyag Gyártók Egyesülete további támpontokat ad az energiatudatos, költséghatékony, és zöld hőszigetelés megvalósításához.
A képek forrása: Build Communications / Magyarországi EPS Hőszigetelő Anyag Gyártók Egyesülete
Sajtóközlemény - Hirdetés (X)
Copyright © 2011
Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu