Spenóttal hajtanák meg a jövő elektromos autóit

Kutatóknak parajlevelekből sikerült előállítaniuk olyan apró karbonlapkákat, melyek a hidrogéncellás akkumulátorokban segítenek beindítani az oxigén redukcióját, azaz olyan oxidációs folyamatokat, melyek a kémiailag kötött energia felszabadításával járnak.

Az ilyen akkumulátorok egyre nagyobb arányban jelenhetnek meg a jövő elektromos autóiban illetve más elektronikai eszközökben.

Az American University Kémia Tanszékének csapata a spenótlevelek természetes állapotából kiindulva hozta létre azokat a hajszálnál sokszorosan vékonyabb, kémiai értelemben szénalapú nanolemezkéket, melyek katalizárorai lehetnek az üzemanyagcellákban és a fém-levegő kölcsönhhatásra épülő elemekben lezajló folyamatoknak.

Az oxigén redukciós folyamatok tipikusan lassan lezajló folyamatok. Ennek energetikai szempontból az a jelentősége, hogy az időtényező behatárolja az üzemanyag cellák és a fém - jellemzően alumínium - illetve a levegő kölcsönhatására épülő, energia felszabadulásával járó reakciókat, azok felhasználását.

A tudósok előtt ugyanakkor már régóta ismert, hogy bizonyos szerves anyagok katalizátorként használhatók ezeknél a reakcióknál. A gond csak az, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek, mint a platina-alapú katalizátorok. A platina viszont drága, és meglehetősen környezetterhelő folyamatot jelent katalizátorként való használata.

A KUTATÓK FELFEDEZÉSÉNEK JELENTŐSÉGÉT AZ ADJA, HOGY A SPENÓT NEM EGYSZERŰEN FENNTARTHATÓ KATALIZÁTOR, HANEM POTENCIÁLISAN JOBBAN IS HASZNÁLHATÓ, MINT A PLATINA.

A tudósoknak a spenótból létrehozott, nanovékonyságú lemezkékkel sikerül felgyorsítaniuk a redukciós folyamatokat, amely így az elektromos energiát szolgálató eszközök határait a mostaninál jobban kitolhatja.

ÉRDEKESSÉG, HOGY A SPENÓTLEVELEK ÁTALAKÍTÁSA KATALIZÁTORRÁ EGYÉBKÉNT HASONLÓ MÓDON KEZDŐDIK, MINT A KONYHAI FELDOLGOZÁS: MOSÁS, ŐRLÉS, MAJD CSAK EZT KÖVETIK A BONYOLULTABB TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK.

Mindenesetre a spenót lényegesen jobb katalizátornak tűnik a plantinánál, hiszen viszonylag könnyen, nagy mennyiségben termeszthető, bírja az alacsonyabb környezeti hőmérsékletet is, gazdag vasban és nitrogénben - ezek pedig nem pusztán az emberi test számára fontos összetevők, hívák fel erre a figyelmet az egyetem munkatársai.

A kutatók eredményeiket az American Chemical Society című tudományos folyóiratban publikálták, és mint egy híroldal beszámol róla, folytatják kísérleteiket a megoldás tökéletesítése, későbbi ipari felhasználásra való előkészítése érdekében.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

EGY FIZIKUS KISZÁMÍTOTTA, MIKOR ÉS HOGY JÖN EL A VILÁGVÉGE

Forrás - A nyitókép csakillusztráció, forrás: pixabay