Túlhevülhet az eső miatt a napelem

2015. augusztus 31

A nyári aszályos hónapokban kiülepedett porréteget az eső csak részben mossa el, a keletkező iszapos bevonat viszont túlhevülést okozva károsíthatja a napelemet.

Világszerte többmilló napelemet szerelnek a háztetőkre, ám rendszeres tisztításukról ritkán gondoskodnak. A NASA szilícium-völgyi Ames Kutatóközpontjának egyik projektje éppen ez: megvizsgálni, hogy az időjárás miként hat a napelemek teljesítményére 5, 15, 20 év leforgása során.

hirdetés

Az intézet tetején elhelyezett napelemek mindegyikéből kábelek vezetnek egy központi kijelzőhöz, amely az egyes panelek teljesítményét mutatja. A kijelzőn a legtöbb lámpa zölddel világít, de van néhány piros is: ezek túlmelegedési kockázatot jeleznek az adott panelen.

Célunk feltárni, hogy milyen folyamatok vezetnek a teljesítménycsökkenéshez

- mondja Abraham Ishihara, a Carnegie Melon Egyetem szilícium-völgyi kampuszának munkatársa. -- Még keveset tudunk a napelemek elöregedéséről, pedig ez létfontosságú ismeret, elvégre telepítésük hosszú távú befektetés."

A túlhevülés az egyik fő károkozó

Előfordul, hogy a panel egyes részei 100 Celsius-fok fölé hevülnek. Amennyiben ez huzamosabban előfordul, tartós károsodáshoz vezethet.

Gyakran valamilyen odatapadt szennyeződés (madárpiszok, falevél) miatt a panel egyes részei eltérő energiát adnak le,

és hosszú távon ennek is kedvezőtlen hatása lehet az egész berendezés kapacitására.

"Ráadásul a teljesítménycsökkenés idővel egyre nagyobb lesz", teszi hozzá Ishihara, aki 2010 óta gyűjti az adatokat, hogy azokból egységesen alkalmazható elöregedési modellt alkosson.

A napelem szerkezeti elve miatt fontos ügyelni erre

Kutatásainak legfőbb megállapítása eddig, hogy az eső komoly károkat okozhat a napelemben. Azt hinnénk ugyanis, hogy lemossa az egész táblát -- ehelyett a napelemet bevonó porból képződő iszap megül a tábla sarkaiban, emiatt az adott cellák túlhevülnek.

Mivel azonban a cellák sorosan vannak kapcsolva, ezért ha túlhevüléstől károsodik egy cella, az utána következő cellák áramtermelése is kimarad, így a napelem összteljesítménye csökken.

A fenti probléma szakmai körökben Magyarországon is ismert, mondta az Origo kérdésére Mizsei János, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékén a félvezető laboratórium vezetője.