Skip to main content

Vannak, akik kételkednek abban, hogy energiát spórolhatnánk meg az óraátállítással. El is mondják, miért.

Az óraátállítás egyszerre rezsicsökkentés, fricska az ókori Egyiptomnak, illetve Benjamin Franklin szörnyű bosszúja. Vasárnap nyerünk egy órát, de ne ámítsuk magunkat, a tél ettől még nem lesz szerethetőbb.

Óraátállítunk, megint; nem lehet eléggé örülni a télnek, muszáj egy órával meghosszabbítani. Sebaj, addig se lesz nyár, nem kapunk bőrrákot a naptól.

A britek már a múlt század elején bevezették a nyári időszámítást. Franciaország 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után állt rá az óraátállításra; a lépést az energiafogyasztási szokásokkal indokolták. A francia hatóságok szerint az óraátállítással évente 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamennyiséget lehet megtakarítani.

A történetnek évszázados hagyományai vannak: Benjamin Franklin már 1784-ben javasolta az óraátállítás bevezetését, de akkor még nem haraptak rá az ötletre. (Persze, majd pont a XVIII. századi amerikai bunkókat lehet meggyőzni francia kőolaj-kitermelési adatokkal, nem?) Franklin is inkább elment filozófusnak, feltalálta a villámhárítót és az üvegharmonikát, és – valószínűleg bosszúból – megírta Az erény művészetét.

Pilisi csakramanipuláció, ezer év energiájával

Óraátállításhoz két dolog kell: egy átállítható óra, és az óraátállítás iránti vágy. Ha nincs óra, nincs mit átállítani, de ha van óra, és nem akarjuk átállítani, az óra magától nem áll át, szóval ez a kettő minimum kell hozzá.

Nem véletlenül írjuk, hogy átállítható óra kell, mert bár az órát már a föníciai és egyiptomi kultúrákban is ismerték, az akkori napórákat legfeljebb a Nap vagy a Föld pályájának megváltoztatásával lehetett volna átállítani. Vannak erre módszerek – például egy, a pályájáról űrhajóval eltérített, a Föld felé tartó kisbolygó gravitációs mezeje kibillentheti a keringési pályájáról a Földet –, de amilyen erősek voltak az ókori egyiptomiak a kőművesmesterségben, a titkosírásban és a falra festett macskás képregényekben, annyira hülyék voltak az űrkutatáshoz. Szóval az ókori napórákat még nem állították át.

Akkoriban persze még nem is volt rá szükség. Az óraátállítás lényege, hogy a lakossági energiafelhasználást a napsütéses órákhoz igazítsák. Ne tévessze meg önöket, hogy az óraátállítás azzal kezdődik, hogy visszatekerjük eggyel az órát, mert decemberre úgyis töksötétben, villanyfénynél fogjuk a reggeli kávét főzni, de esténként addig is korábban sötétedik. Mégis: a Mavir szerint az óraátállítás egy kész rezsicsökkentés.

A mérések szerint 2012-ben Magyarország 120 gigawattórával kevesebb áramot használt fel a téli időszámítás miatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Sajnos az óraátállítás és az energiamegtakarítás között nincs kumulatív ok-okozati összefüggés, mert ha lenne, nyilván nem egy órával állítanánk vissza az időt, hanem ezer évvel, és azzal annyi energiát nyernénk, hogy Szent István pilisi csakramanipulációval téríthetné el a Földet a Nap körüli pályájáról. Az meg ugye kinek lenne jó.

A szkeptikusok szerint az óraátállítás azért értelmetlen, mert a lakossági energiafelhasználás mára teljesen függetlenné vált a nappali fénytől, és a bevezetése óta nagyjából egymillió olyan találmány született, ami még a narkolepsziásokat is ébren tarthatja. Ezek a gépek esetenként olyan okosak, hogy még az órájukat is maguktól állítják át, ami csak öröm, legalább ezzel sem kell törődnünk. A hülyébb gépeken segítsünk kézzel, nehogy úgy járjunk, mint azok a ciszjordániai terroristák 1999-ben, akik az izraeli célpontok helyett véletlenül a saját társaikat robbantották föl időzített bombákkal, mert nem vették figyelembe az időeltolódást.

A lényeg: vasárnap hajnali 3 órakor még csak hajnali 2 lesz, de ráérnek reggel is utánaállítani, csak ezért ne keljenek fel. Hacsak nem időzített bombákat gyártanak. De nagyon szépen kérjük önöket, ne tegyenek ilyesmit.

Forrás

Kép

 

TOP 5