Ez meg hogy lehet? A téglával szemben nem törik a kőkemény vályogtégla? Akkor mégis miért nem vályogból építjük házainkat?
A nyár a vályogvetés ideje. Évszázadok óta júniustól szeptemberig a falvak széli szikes rétekre sártégla készítésre alkalmas szerszámokkal szegény emberek költöztek. Agyagot ástak, amihez szalmát és talajvizet keverve vályogtéglákat gyártottak. Ma már egyre kevesebben vállalkoznak a vályogvetésre, hiszen ez a legnehezebb sármunkák egyike. Hosszúpályi közelében azonban még él a hagyomány. Több cigány családnak még ma is a vályogvetés jelenti a megélhetést.
(A cikk 2010-ben íródott, aktualitásából mit sem vesztett, így azt közöljük. Már csak azért is, mert a cikk végén lévő forrásra kattintva videó is megtekinthető a témáról. – szerk.)
Vályogtégla halmok sorakoznak Hosszúpályi közelében a szikes réten. A helyiek csak azt mondják: terméketlen föld, legeltetésre is alig alkalmas, agyagos, oda ezért csak vályogot lehet vetni. Ami másnak nem kell, az tökéletesen megfelel Lakatos Ferencnek és Rézműves Zsoltnak. Ez az ő földjük, az önkormányzat ezen a területen engedélyezte nekik és a helyi romáknak a vályogvetést. Sárga agyag friss és avas szalmával keverve acélos lesz, vízzel vegyítve plasztikussá válik. Ez a jó vályog titka, ebből lehet tartós téglákat vetni. Az agyagot kapával verik, szedik, forgatják. A legfontosabb szempont az, hogy ne maradjon görcs a sárban.
- Ha görcsös, összetapossuk, mert amikor kézzel megnyomjuk a vetőbe, akkor a görcs kiszorul a sarokba. Ilyenkor már nem jó a vályog – magyarázza Rézműves Zsolt vályogvető.
Mozgatják, forgatják az alapanyagot, míg össze nem áll a sár. A két vályogkészítő rutinos mozdulatokkal tapos, kapál, szalmát adagol. Mindketten több mint 20 éve űzik ezt a mesterséget.
- Én már régen itt dolgozok, van annak már vagy 20 éve. Ez már családi hagyomány, ezzel foglalkoztak a szüleim is, akik sajnos már meghaltak. Muszáj csinálni, mert munkanélküli segélyt sem kapok. Itt legalább van kenyérre való – mesélte Rézműves Zsolt.
- Tíz éves korom óta folyamatosan űzöm a szakmát, elmondhatom, még álmomban is csinálom. Kirostálom a maltert, ledarálom a kis bála szalmát, amit ugyanúgy hordok, mint a kőműves, csak ez éppen sár – mondta Lakatos Ferenc vályogvető.
Az elkészült vályog sár talicskára kerül. A vályogvetés ugyanis iszta gyepet igényel, amit a mester szalmával előhint és bevizezi a vetőt. Csak ezután kezdenek hozzá a vályogtégla készítéséhez. A művelet során a vizes sablonba 6-7 kilós sárgombócok kerülnek. Tíz másodperc, és kész a nyers vályogtégla. Jöhet a következő taposás és a gyúrás.
- A sárba azért taposok bele, mert tudom, hogy mennyit kell lenyomni a lábammal, és így könnyebb kézzel megdolgozni. A sár négy szélét ki kell feszíteni a vályog négy sarkába – tette hozzá Lakatos Ferenc
A nyers téglák gyorsan készülnek és gyorsan is száradnak. Ha süt nap és fúj a szél, akkor két-három forgatás után 4 nap alatt kőkeményre szikkad a vályog. Ezután teszik boglyákba a téglát.
- A boglyákat felszedjük öt sor magasba, hogy jobban száradjanak, amikor szárazak, már mehetnek is a falba. Ilyenkor annyira megerősödött a vályogtégla, hogy ha ledobom a földre, akkor sem törik el – mutatja Lakatos Ferenc.
Szilárdsági tesztet is végeznek a vályogvetők. Ahogy mondják: bemutatót tartanak, mert a laikusok nem hiszik le, hogy a vályog keményebb, mint az égetett tégla. Különböző méretű vályogtéglák készülnek. Van 14 méter magas, 28 méter hosszú, kinek-kinek igénye szerint.
A Hosszúpályiban található szikes területen összesen mintegy 150 romának ad megélhetést a vályogvetés.
- Azt a szakmát kell támogatni, amihez értenek. Hiába ajánlana fel a területen élő romáknak a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat olyan munkákat, amihez nem értenek. Azokat úgysem tudnák megcsinálni – emelte ki Muszka Sándor önkormányzati képviselő.
A vályogtéglákból a falat saját anyagával, vagyis sárral rakják. A vályog kötőanyag is. A falat sárral tapasztják, csak ahhoz az alapanyagot apróra darált szalmával készítik, hogy sima felületű legyen a házfal, amelynek kiválóak a szigetelési mutatói.
- Télen meleg, nyáron hűvös, éppen ezért nagyon jó – jegyezte meg Lakatos Ferenc.
A vályogkészítés reneszánszát a ’90-es évek derekán élte. Akkor sorra épültek a vályogházak. Most azonban egyre kevesebben keresik az évszázados építőanyagot, így a gazdasági nehézségek a hosszúpályi szikes réteken is éreztetik hatásukat.
TOP 5
