Az alföldi tanyavilág lehetőségei az alternatív energiahasznosítás tekintetében I.

Több már megjelent írás egyfajta összefoglalásaként megpróbáltunk rávilágítani arra, hogy a szórványtelepülések tanyavilága számára is járható út lehet az elternatív energia-hasznosítás. Az alábbiakban erről ovasható egy összefoglaló tanulmány.

A jelenlegi tudományos ismereteink szerint a globális társadalmunknak részben már most, de a közeljövőben mindenképpen négy nagy, alapvető kihívásra kell választ találnia, így az élelmiszerellátás-, a víz- és ivóvízellátás-, az energiaellátás-, valamint a mindezeken szupraponálódó globális klímaváltozás problémájára.

E problémák a fejlődő és fejlett társadalmakban arányait tekintve ugyan eltérő módon, a körülményekhez képest azonban rendkívül súlyos formában jelentkeznek, megnehezítve, vagy épp lehetetlenné téve emberek milliói számára a megfelelő életkörülmények feltételeit. Míg az ipari berendezkedésű országokban főleg az energia-, addig a kevésbé fejlett iparral rendelkező társadalmak esetében elsősorban a víz- és élelmiszerellátás okozza a legnagyobb problémákat, miközben valamennyi tényező mögött egy több ezer éve tartó, az iparosodást követően felgyorsult környezeti beavatkozás következményeivel is a globális éghajlati változások negatív hatásaival is számolnunk kell.

Számtalan nemzetközi intézkedésnek is köszönhetően, napjainkra egy új típusú szemléletmód kialakulása, a „fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó attitűdök” megjelenése és megerősödése figyelhető meg a fejlettebb társadalmak elsősorban szegény- és középosztályaiban, amely egyfajta ellenpólusként új alternatív irányt képvisel a nagyipar globális, egyben hosszú távon fenntarthatatlan piaci szemléletmódjával szemben.

A fenntartható életformák elterjesztésének egyik módja a gazdaság legkisebb egységének számító családi kisgazdaságok megerősítése, aminek során nemcsak e kis gazdaságok „hagyományőrző” szerepének erősítése, hanem e gazdaságok hatékonyságának növelése is cél, nyilvánvalóan a már meglévő technológiai ismeretek megfelelő integrációján keresztül. A hatékonyság növelésének feltétele még egy kis gazdaság esetében is a megfelelő energiaellátás, ami a fenntartható gazdasági elvárások esetében csakis decentralizált, független energiaforrásokkal biztosítható és amelynek feltételeivel jelenleg csakis a megújuló energiák rendelkeznek.

A „kis családi gazdaságok”, valamint az ökológiai értelemben is környezetbarát megoldások kritériumának hazánkban leginkább a tanyák felelnek meg, így elmondható hogy a sokáig „problémaként” kezelt tanyák és az egész hazai tanyavilág a nemzetközi iránymutatásokat figyelembe véve, egyre jobb alternatívát biztosíthat olyan akut és krónikus társadalmi-gazdasági problémák kezelésére, mint városi mélyszegénység, hajléktalanság, világpiaci élelmiszerkitettség, környezetszennyezés, súlyos energiafüggés stb. Egy tanyasi gazdaság ugyanis családok számára biztosíthatja a megfelelő életkörülményeket, anélkül, hogy működésével a jövő generációtól venne el valamit.

Az elmúlt évek begyűrűző világgazdasági válsága az ökológiai gazdaságok jelentőségét tovább erősítették. Számtalan külföldi és hazai öko-falu (a szerkezetüket tekintvevalójában inkább „öko-tanya”) kapott nagy publicitást, ahol a gazdasági kitettségtől független életforma vált hangsúlyossá, illetve hatalmas rétegek számára példaértékűvé .

Alábbi tanulmányomban a hazai alföldi, elsősorban pedig Dél-alföldi tanyák lehetőségeit kívánom összefoglalni, egyrészt az új „zöld” nemzetközi iránymutatások-, másrészt mindezen iránymutatásokban szereplő alternatív energia-hasznosítás aspektusait figyelembe véve. Fontos kérdés ugyanis, hogy a szórványos tanyáknak van-e egyáltalán lehetősége az önfenntartáson túl fenntartható formában a gazdaságba integrálódniuk? Léteznek-e olyan nem nagyipari energetikai és művelési technológiai megoldások, amelyek a tanyasi termelésbe importálhatók? Egyáltalán hazánk megújuló energiapotenciáljai adottak-e és hasznosíthatók-e a tanyasi termelés hatékonyságának növelésére?

Az alábbiak során e kérdéskör rövid összefoglaló elemzésére teszek kísérletet.

Helyzetkép: a Dél-alföldi tanyák elemzése az energiaellátottság aspektusából

A Dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme. A régió gazdasági fejlődésére erősen rányomta bélyegét a történelem. Az 1500 - 1600-as években a megtermelt javak jelentős része a törökök kezébe került, a lakosság túlélésre rendezkedett be. A Rákóczi szabadságharcot követően a régió keleti részének addig gyéren lakott területe is benépesült, miközben Kecskemét és Szeged Magyarország meghatározó városaivá fejlődtek. A XX. század történelmi eseményei jelentősen befolyásolták a dél-alföldi régióban élők helyzetét. Az első világháborút lezáró békeszerződés eredményeként elődeink az ország földrajzi közepének kedvező pozíciójából napok alatt a jelenlegi Magyarország szélén találták magukat. Ez a körülmény elsősorban a régió keleti és déli részén élők számára jelentett problémát.

A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17%-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik. Az ipari szerkezetet alapvetően a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20 - 25%-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek.

A globális energiapiac átalakulása, az energiaigények, valamint a fosszilis tüzelőanyagok árának robbanásszerű növekedése eredményeként Európában és Magyarországon is jelentősen nő azon energetikai rendszerek száma, amelyek megújuló, alternatív energiaforrásokkal váltják ki a fosszilis energiahordozókat. Alternatívnak nevezünk minden olyan energiaforrást, amely emberi behatás nélkül rövidtávon újratermelődik és hosszútávon, környezetkímélő módon, a természetes folyamatok egyensúlyát antropogén beavatkozások nélkül fenntartva nyerhető ki belőle energia. 

A geotermikus-, nap-, szél-, biomassza és vízenergiára épülő rendszerek elterjesztése rendkívül fontos, hiszen alkalmazásukkal hosszú távon egy olyan környezetkímélő megoldás biztosítható, amely a fosszilis energiaárakkal szemben rentábilisabb feltételeket teremt az aggasztó növekedést mutató energiaszükségletek kielégítése céljából. 

Az alternatív energetikai rendszerek alkalmazása azonban a kisebb gazdaságok esetében még egyáltalán nem elterjedt, sem külföldön sem a hazánkban. Az elmúlt évek globális, és nemzeti üzleti folyamatai arra mutattak rá, hogy a magántőke önmagára hagyva nehezen, vagy egyáltalán nem képes karakteres változásokat előidézni megújuló energia-szektor szerkezetében, annak adaptálásában. A gazdasági folyamatok belső generáló ereje erősen korlátozott, és a gyakran az amúgy is tőkehiánnyal küszködő önkormányzatokon kívül nincs más potens társadalmi- politikai-üzleti képződmény, amely az ilyen irányú fejlesztéseknek gondját viselné. Ráadásul a problémák prioritását tekintve a szórványos tanyavilág helyzetének javítása sem „elsőrendű” intézkedési tényező.

Részben ezzel összefüggésben a Magyar Kormány vidékfejlesztési stratégiájának egyik prioritása lett a tanyás térségek fejlesztése, ahol az energiahatékonyság növelése is kulcsterületet képez. A program megoldást kíván nyújtani a tanyák leromlott épületállományára, a fejletlen infrastruktúrára. Az intézkedést annak felismerése ösztönözte, hogy a tanyás vidékeink teljesen megfelelnek a fenntartható fejlődés, az integrált vidékfejlesztés és a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének, és megfelelő fejlesztésekkel minden esély megvan arra, hogy a tanyarendszer korszerű formában megújuljon . A borús helyzet alól a Dél-alföldi Régió tanyavilága sem képez kivételt.

A tanyák hatékony fejlődését a technológiai és infrastrukturális hiányosságok mellett, olyan társadalmi tényezők is nehezítik, mint az elöregedés és az ezzel járó, illetve ettől függetlenül is tapasztalható hiányos szakágazati kompetenciák léte, amelyből az utóbbi a hatékonyságnövelés (illetve az energiahatékonyság) szempontjából komoly gátat jelent.

Alternatíva: a Dél-alföldi tanyák alternatív energiahasznosítási lehetőségei

A régió lehetőségei az alternatív energia-hasznosítás tekintetében óriási (1. táblázat). Ennek kiaknázása azonban hatalmas kihívást jelent a fent már említett tényezők miatt.

1. táblázat: Magyarország megújuló energiaforrásai (Forrás: 3^rd National Communication for UNFCC, 2002)

A kis gazdaságok esetében az integrált rendszerek jelenthetnek megoldást, hiszen valamennyi egyéb megoldás óriási induló tőkét és befektetést igényel, amire a jelenlegi tanyák tőkehelyzetét figyelembe véve még jelentősebb összefogással sem biztosíthat. 

Az alternatív energia-hasznosítást éppen ezért első lépésben a meglévő energiahasználat részleges-, idővel pedig akár teljes kiváltásával célszerű végrehajtani, amelynek során több megújuló energiaforrásra lehet támaszkodni. A kis gazdaságok esetében így szinte valamennyi megújuló energiaforrás hasznosíthatóvá válhat. 

Az alábbiak során a potenciális energiaforrásokat ismertetem, külön-külön kitérve azok kisebb gazdaságok, tanyák alkalmazhatóságára.

A kis gazdaságok esetében az integrált rendszerek jelenthetnek megoldást, hiszen valamennyi egyéb megoldás óriási induló tőkét és befektetést igényel, amire a jelenlegi tanyák tőkehelyzetét figyelembe véve még jelentősebb összefogással sem biztosíthat. Az alternatív energia-hasznosítást éppen ezért első lépésben a meglévő energiahasználat részleges-, idővel pedig akár teljes kiváltásával célszerű végrehajtani, amelynek során több megújuló energiaforrásra lehet támaszkodni. A kis gazdaságok esetében így szinte valamennyi megújuló energiaforrás hasznosíthatóvá válhat.  Az alábbiak során a potenciális energiaforrásokat ismertetem, külön-külön kitérve azok kisebb gazdaságok, tanyák alkalmazhatóságára. (Folyt köv.)

Forrás: http://szirtostanya.hu/node/14

Kép forrása: http://fotozz.hu/fotot_megmutat?Foto_ID=22786&