Skip to main content

Felfedezték az első Föld méretű távoli bolygókat, írja többek között az Origo is a napokban. Talán sokak számára már ez önmagában is egy érdekes hír, de a valódi kérdés nem ez, hanem az, hogy előfordulhat-e ezeken a bolygókon földszerű élet, és ha igen, értelmes, kommunikációra képes lények lakják-e.

2009 óta, mióta a Kepler űrtávcső elkezdte pásztázni a világűrt kifejezetten földszerű bolygókat kutatva, a kérdéskör újra a szakmai viták kereszttüzébe került. Bár az első bolygót, a Pegazus 51-et már 1995-ben felfedezték, és utána még néhány százat, arra a kérdésre senki nem akart egyértelmű választ adni, létezik-e, létezhet-e ott földi élet, hisz a bolygókról sok mindent létezésükön kívül nem nagyon lehetett tudni. A Kepler – a kezdeti eredményeket alátámasztva - azonban áttörést hozott, a csillagok fényváltozásai alapján be tudott határolni egyes Földeket, így egyértelművé és bizonyítottá vált, hogy az űrben esetleg több száz, több ezer, vagy még több emberi életre alkalmas bolygó is létezhet. Egyeseken tehát akár a földszerű élettel is, bár e tárgyban mindenki óvatosan fogalmaz. Az azonban biztos, hogy a két éve rendszerbe állított űrtávcső igen pontosan mér, ráadásul 6 másodpercenként szolgáltat adatokat a Naphoz hasonló csillagokról és a körülötte keringő földszerű bolygókról. Úgy, hogy egyszerre akár százezer csillag fényét is méri. Ez kétségtelenül nagy eredmény, jelentős előrelépés a kutatásban.

A kérdés, miszerint van-e élet ezeken a bolygókon, így igen izgalmas, ezért nem szeretném elrontani az olvasó kedvét, mikor e sorokat olvassa, de egyelőre még jó ideig csak logikai következtetésekbe bocsátkozhatunk, ha a választ keressük.

Kepler űrtávcsőHa találnánk is „közvetlenül a közelünkben” lakhatásra alkalmas bolygót, alappal merülne fel három kérdés. Hogy jutnánk el oda, és milyen befektetések árán? Meg valójában minek? Nyilvánvaló, hogy még jó ideig nem lesz adott olyan technika, mely alkalmazásával rendszeresen, nagy tömegekben el tudnánk jutni ezen Földekre, és ott esetleg kolóniákat alakíthatnánk ki, ha egyáltalán valaha is képesek lennénk erre. Az ember uis alapvetően a „földre tervezett élőlény”, csak földi körülmények között élhet, így bármennyire is foglakoztatja a scifi rajongók mellett a tudósok fantáziáját ma már az űr meghódítása, kétségtelen tény, hogy ez igen nehezen fog menni. Ha menni fog egyáltalán. Közvetlen szomszédságunkban uis egyáltalán nincs a földi életkörülményeket felvonultató bolygó, így legfeljebb burokban élhetünk bármely Földön a zord körülmények között, igen nehezen kialakítva az élethez szükséges feltételeket. Vagyis szükségszerűen merül fel egy további kérdés, fenntartható lesz-e ott az élet? És ha igen, hogyan, valamint milyen befektetések árán? Megéri majd ott élni?

Mielőtt bárki arra a végkövetkeztetésre jutna, hogy nem gazdaságos az űrben űrtelepek kialakítása, és alapvetően hülyeség bármely űrprogram, hisz csak a pénzt viszi, érdemes egy paradoxonra utalni. Ugyan a Nap még jó ideig tündökölni fog egünkön, és így energiával látja el a Földet, egyszer csak kihuny, vagyis matematikai értelemben ekkorra vagy addig, akár tetszik, akár nem, költözködnünk kell!

A tudósok ezeket a kérdéseket még egyáltalán nem feszegetve, lépésről lépésre haladnak. Számukra az is nagy sikernek számít, hogy „exobolygókat” találtak, így jelenleg a kutatások fejlesztésén dolgoznak. Pl. olyan technológiákat akarnak kifejleszteni, melyek révén ezen bolygók vegyi összetétele is kutatható.

Ugyanakkor a szkeptikusok megjegyzik, hogy már önmagában az is eredménynek számítana, ha a Naprendszerünk bolygóit ismernénk, és teljes bizonyossággal meg tudnánk állapítani, lehet-e rajtuk élet, vagy ez abszolút kizárható. Pl. a Ju­piter körül keringő Európa óceánjaiban fellelhető-e az élet, jó kérdés. A bolygó uis jégpáncélba burkolózik, és egyelőre nem látunk alá, noha az biztos, tenger van alatta. Az egyik legfontosabb kérdés elemzése így az szerintük, hogy a víz hogy létezik ezeken a bolygókon, hisz a Föld is csak azért létezhet ebben a formában, mert a víz képes a különböző elemeket vegyíteni. A jég erre nem képes, de a hivatkozott Jupiteren lévő jégpáncél alatt lehet élet. Természetesen adódnak további alapvető kérdések is, pl. hogy a légkör tartalmaz-e oxigént, stb. Így szűkíteni kell a kört, és e szempontok szerint kell vizsgálni a véglegesen kiszűrendő bolygókat, hisz az oxigén jelenléte növényzetre utalhat. Mindezen körülmények vizsgálata azonban még gyerekcipőben sem jár, vélik a szkeptikusok.

További vitatott problémakör az is, hogy egyedi-e az élet a Földön, hiszen igen nehéz feltételezni a kezdeti biztató eredmények után azt, hogy csak mi magunk lennénk a kozmoszban. Egyes becslések szerint uis a világegyetemben több galaxis létezik, mint ahány homokszem van a Földön, ezért elég nehéz arra következtetni, nincs más intelligens élet az űrben. Vagyis csak következtethetünk, mint ahogy arra is, hogy ha léteznek intelligens civilizációk a kozmoszban, mi lehet az oka, hogy nem vették fel idáig velünk a kapcsolatot. Idő előtt kihaltak, vagy kommunikálnak már velünk, csak még nem ért ide a jelzésük, vagy egyszerűen annyira fejlettek, hogy nem értjük őket? Esetleg tudják, mire vagyunk képesek, és ezért nem keresnek minket, vagy más „hódítókat”?

Mielőtt azonban a fenti kérdésekre választ keresnénk, érdemes elgondolkodni azon, mindezen problémák vizsgálatakor felértékelődik-e annyira a Föld egyedisége, hogy azt megőrizzük, ameddig lehet. Jelenleg uis úgy keressük az élhető bolygókat, hogy közben tönkretesszük azt, amin – jelen állás szerint - egyedül élhetünk.

Béer

Kapcsolódó cikk: http://www.utajovobe.eu/hirek/energetika/179-z%C5%B1r-az-%C5%B1rbe-avagy-fenntarthat%C3%B3-e-az-%C3%A9let-m%C3%A1s-bolyg%C3%B3kon

TOP 5