Város / Közlekedés
A kormány kommunikációjában erősen összefonódott az E.ON megvásárlásának és a nonprofit közszolgáltatás ügye, miközben korántsem látszik olyan erős kapcsolat a két célkitűzés között, továbbá a nem profitorientált közműszolgáltatás önmagában még korántsem jelent alacsonyabb díjakat a fogyasztók számára. Hol kezdődik a nonprofit közműszolgáltatás, ha az egyetlen állami tulajdonban lévő energiacsoport azzal kampányol, hogy tavaly nagymértékben növelte a profitját?
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben több, a hazai energiaszektort alapjaiban érintő kijelentést is tett. Az első a közműszolgáltatások nonprofittá történő alakításáról szólt, a másik pedig az "E.ON"- megvásárlásáról. A kormányzati kijelentésekben a kettő összefonódott azt követően, hogy a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az E.ON visszavásárlása része annak az elképzelésnek, hogy a kormány - a lehetőségek mértékéig - nonprofit alapra helyezze a közműszolgáltatásokat.
Tény és való, hogy a rezsikiadások egyre nagyobb terhet jelentenek a lakosság, a magyar polgárok részére. Egy, az OTP Lakástakarékpénztár által megjelentetett elemzés szerint a hazai háztartások fele bevételének 25-50%-át fordítja egy évben a rezsikiadások fedezésére. Az Eurostat legfrissebb adatai e kérdésben csak 2005-esek, de ezek alapján is jól kimutatható, hogy az európai átlaghoz képest a hazai háztartások számára jelentősen nagyobb terhet jelent a lakásfenntartási költségek előteremtése.
A jelenlegi kormányzó erő a hatalomra kerülése óta igen nagy figyelmet fordít a lakossági energiaárakra, több politikai terv is tartalmazta a "rezsibefagyasztás" célkitűzést. Láthatólag a kormányfőt igen komoly politikai elhatározottság jellemzi ebben a kérdésben, hiszen az energiaárak szinten tartásának problematikája már egy államtitkárt is "felemésztett", Bencsik János ugyanis ilyen kérdésekkel kapcsolatos ellentétes nézetei miatt döntött annak idején tisztsége feladása mellett.
A nonprofit fogalom tisztázásával a kormányzat még továbbra is adós, azonban fontos látni, hogy egy tisztán költségalapú árazásba is beépülhetnek olyan tételek, amelyek növelik az energia fogyasztói árát. A 2010 július előtti időszakot is alapvetően költségalapú ármeghatározás jellemezte (költség-plusz), ennek ellenére az első éves kvázi-árbefagyasztás fedezetének nagy részét elsősorban az "elismert költségelemek" megtisztításával érte el a kormányzat. Vagyis amit a szolgáltatók korábban elismerhettek költségtényezőként, azt a továbbiakban már nem tehették meg, és ez ellentételezte az egyébként emelkedő energiaárakat. A korábbi energetika államtitkár lemondását követően úgy fogalmazott, hogy már nem lát több lehetőséget a további költségcsökkentéshez, így az energiahordozók árának emelkedése mellett nem tarthatók szinten a fogyasztói árak anélkül, hogy azzal ne veszélyeztessük a hosszú távú ellátásbiztonságot.
Zavaros kommunikáció az E.ON megvásárlása körül
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az E.ON hazai leányvállalatának megvásárlással összefüggésben úgy fogalmazott, hogy "szeretnénk az egész közműszolgáltatások rendszerét nonprofit alapra helyezni, amennyire ez lehetséges. Ez a lépés is ebbe a tervbe illeszkedik".
A kommunikáció azért zavaros, mert miközben a kormány igen elszántnak tűnik a nonprofit energiaellátás létrehozása tekintetében, aközben az egyetlen, kizárólagos állami kontroll alatt lévő energetikai vállalata, a Magyar Villamos Művek növekvő profitról adott számot a tavalyi évben, és a társaság vezérigazgatójának közlése szerint "a nehéz gazdasági környezetben is, az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárta".
Az alábbi ábrán a Magyar Villamos Művek és a hazai gázipari szektor legfontosabb szereplői összességének adózott eredménye látható. A gázpiaci szereplők között az E.ON Földgáz Trade, az E.ON Földgáz Storage, a gázelosztói társaságokat, illetve az egyetemes szolgáltatókat vettük figyelembe, ugyanis ezek körére vonatkozóan hangzott el a "nonprofittá alakítás" terve. Az egyetemes szolgáltatók esetében fontos megjegyezni, hogy a számok egyes társaságoknál egyéb tételeket is tartalmaznak, így például a villamos energia piacon történő egyetemes és szabadpiaci kereskedelemi tevékenységből származó eredményt. A grafikonról leolvasható, hogy míg a gázpiaci szereplők eredménytermelő képességen nagymértékben visszaesett 2010 és 2011 között (tehát csökkent a profitjuk), addig az MVM közel megduplázta adózott eredményét. Tehát míg a gázpiaci szereplők adózott eredménye 35 milliárd forintról 24 milliárd forintra csökkent (-10,8 milliárd forint), addig az MVM 21,8 milliárd forintról 45,9 milliárd forintra növelte a profitját (+24,1 milliárd forint)
Az E.ON és a magyar kormány között zajló tárgyalásokról bár továbbra sem szivárgott ki információ, a korábban megjelenő hírekből arra lehet következetni, hogy az E.ON Földgáz Trade (a 20015-ig szóló orosz hosszú távú ellátási szerződést birtokló társásag), és az E.ON Földgáz Storage (Magyarország gáztárolóinak többségét tulajdonló társaság) megvételéről egyeztethetnek a felek. Ezek együttesen 2010-ben 18,98, míg 2011-ben már csak 12,34 milliárd forintos adózott profitot tudtak realizálni. Ennek tükrében érdemes értelmezni a sajtóinformációk szerint 1-1,2 milliárd euróra rugó vételár megtérülését is (290-340 milliárd forint).
A fent részletezettek még véletlenül sem arról szólnak, hogy a kormánynak először az MVM-et kellene "nonprofittá" alakítania, és csak ezt követően kérhetné számon a külföldi vállalatokon az "új modellhez" való alkalmazkodást, de kommunikációs szempontból mindenképpen visszás, hogy miközben az E.ON hazai leányának megvásárlását részben a "nonprofit"-tervvel magyarázza a kormányzat, addig egy "egyszerűbb" területen, az MVM-nél semmi jelét sem mutatja hasonló elképzelések foganatosításának.
Az Európai Unió az energiapiacok tekintetében egyértelműen a piacok nyitása mellett foglal(t) állást, így az elképzelt, kvázi állami monopólium kiépítése várhatóan fennakad majd az Európai Bizottságon.
Az energia árának eltorzítása hosszú távon semmiképpen sem kifizetődő vállalkozás, főként nem egy olyan országban, amely energiahordozókban szegény, és ezért importra szorul. Az elosztói és kereskedelmi profitok szanálása rövidtávon tered adhat ugyan a költségcsökkentéshez, de közép-hosszú távon ellehetetleníti a szükséges beruházásokat, aminek eredményeképpen romlik az ellátásbiztonság, illetve alternatív forrásokat (költségvetés) kell igénybe venni a fejlesztések finanszírozásához. A torzítottan alacsony árak az előzőek mellett rontják a energiahatékonyságot növelő, ezzel pedig a külső kitettséget csökkentő beruházások lehetőségeit, megtérülését is.
Amennyiben a kormány célja valóban a fogyasztói terhek csökkentése, illetve a fogyasztók megsegítése, akkor nagyságrendekkel előremutatóbb, ha a kormány arra törekszik, hogy a hatékonyság javulásán keresztül minél eredményesebb (nagyobb profitot elérő) állami társaságok jöjjenek létre, amelyek profitjából a kormány jól célzott támogatási rendszert működtethet a rászorulók megsegítésére, míg a többi fogyasztót indirekt és direkt eszközökkel segíti az energia hatékonyabb felhasználására.
Habár a kormányfő arról beszélt, hogy az energiatermelés esetében nem várható el a nonprofit alapú működés, az elmúlt két év tapasztalatai alapján a kormányzó erő meglehetősen elszántnak mutatkozott az energiaárak szinten tartása mellett, ezért fennáll a veszélye, hogy még nagyobb állami befolyás mellett a választások közeledtével a politikai célok egyre több gazdasági alapvetést fognak felülírni, és újraindul az az energiaárak már többször fenntarthatatlannak bizonyult keresztfinanszírozása, torzítása.
Az E.ON megvásárlási szándékával kapcsolatban sokkal tisztább lenne azt kommunikálni, hogy a kormány stratégiailag nagyon fontosnak tartja az E.ON gázüzletágának átvételét, és a véleménye szerint erre ilyen finanszírozási körülmények között is érdemes áldozni. A vásárlástól várt fogyasztói árcsökkenés sejtetése azonban jelen körülmények között nem hat őszintén, mert az eszközök megvételétől a Gazprom nem fogja feltenni a kezét, és egyik napról a másikra olcsóbb földgázt kínálni Magyarország számára.
Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/hol_kezdodik_a_nonprofit_kozmuszolgaltatas.172435.html
TOP 5
Sajtóközlemény
EU társadalom és jog
