A geotermikus energiahasznosítás egyre inkább előtérbe kerül, és állandó téma a környezetvédelmi jogi szabályozások terén is. Egy adott létesítményre több törvény is vonatkozik, melyeket mind alaposan át kell tanulmányozni a létrehozás előtt.
Amellett, hogy mind a bányászati törvény, mind a felszín alatti vizek kivételére vonatkozó rendelet betartása is kötelező, a kitermeléstől függően utasítható a létesítmény környezeti hatásvizsgálat elkészítésére.
Hogy megismerhessük egy geotermikus energiahasznosító berendezés környezetre gyakorolt hatásait, elsősorban érdemes megvizsgálni a különböző környezeti elemekre gyakorolt hatásokat:
• Hulladékkeletkezés
• Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem
• Levegőminőség
• Talajminőség
• Felszíni és felszín alatti vizek minősége
A hulladék keletkezése egy geotermikus energiahasznosító üzem létrehozásának és üzemeltetésének szakaszában is vizsgálandó. Mint minden létesítmény telepítésekor, építési/bontási törmelék keletkezik, melynek elszállításáról és kezeléséről gondoskodni kell. Az üzemeltetés során leginkább kommunális hulladékkal együtt kezelhető hulladék keletkezik, így ez nem okoz különösebb problémát.
A legjelentősebb zaj- és rezgésszennyezést a közlekedés okozza, amely mind a létesítés, mind az üzemeltetés során megnövekedett forgalomból adódik. Ha a létesítményt lakóhely közelében szükséges telepíteni, érdemes a beépítés módját jól megfontolni, mert ezzel csökkenthető jelentősen a zajterhelés.
A levegőminőség romlását is a már említett közlekedés okozhatja. A geotermikus energia a levegőminőség szempontjából rendkívül „jó” szennyezőanyag-kibocsátással bír. A szennyezőanyag-kibocsátás töredéke az ugyanilyen energiamennyiség kinyeréséhez szükséges földgáz, kőolaj, vagy szén felhasználású berendezésekhez képest. Normál üzem esetén a kibocsátás nem jelentős, mégis foglalkoznunk kell a geotermikus gőz gyakran nem kondenzálható kibocsátott gázaival, melyek a szén-dioxid, kénhidrogén, ammónia, továbbá higany, bór, metán, hidrogén és radon is kis mennyiségben. A már említett fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásához mérve ezen szennyezőanyagok egyike sem számottevő. Bűzhatást okozhatnak, de a határértéket nem átlépő mennyiségben nem ártalmasak.
A vízminőségre és talajminőségre gyakorolt hatások egy geotermikus létesítmény esetén összefüggenek, így érdemes őket együtt tárgyalni. Egy adott területen fel kell térképezni a helyi adottságokat a geotermális kapacitás tekintetében. A próbakutak fúrása során kitörés esetén történhet víz-, talaj-, illetve akár légszennyezés is. A talaj és víz védelmének érdekében mindenképp létre kell hozni megfelelő vízelvezető hálózatot.
Az üzemeltetés során a legfontosabb kérdés a visszatáplálás. Az energia felhasználásától függően kötelezhető a létesítmény a visszatáplálásra. Környezetvédelmi szempontból a visszatáplálás mindenképp szükséges. Az élővízbe való visszatáplálás nem megoldás; a magas sótartalmú, illetve egyéb szennyezőanyagokat tartalmazó víz kárt tehet az élővilágban. Ezen felül, ha a visszatáplálás nem a megfelelő rétegekbe történik, a rétegnyomás és a vízkészlet is lecsökken, amely a további kitermelést is megakadályozza. A visszasajtolást feltétlenül meg kell oldani, különben komoly problémákkal kell szembe nézni. Ez többletköltséget okoz, de határozottan előnyös.
Egy geotermikus energiát hasznosító rendszer megfelelő tervezés és üzemeltetés esetén nem okoz jelentős környezetei károsodást, ha van rá lehetőség, mindenképp megfontolandó energiatermelés céljára.
Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2012/09/04/geotermikus-energiahasznositas-kornyezeti-hatasai
TOP 5
