A nyári hőség közeledtével sokan elgondolkodnak egy klímaberendezés beszerzésén, azonban a megnövekedett energiaárak miatt ma már nemcsak a hűtési vagy fűtési teljesítmény a mérvadó, hanem kiemelten fontossá vált az energiahatékonyság kérdése is. Éppen ezért alaposan meg kell fontolni, milyen szempontok alapján válasszunk, ha a cél a lehető legkisebb energiafogyasztás elérése.
A klímaválasztás során az egyik legfontosabb szempont kétségtelenül az energiahatékonyság, amely közvetlen hatással van a havi villanyszámlánkra. Egy kevésbé hatékony modell jelentősen megdobhatja a költségeket, különösen intenzív használat mellett, míg egy energiatakarékos készülék vásárlása viszonylag gyorsan megtérülhet az alacsonyabb üzemeltetési költségek révén.
Az energiahatékonyság fogalma a klímatechnikában azt jelenti, hogy a berendezés mennyi hűtési vagy fűtési energiát képes előállítani egységnyi befektetett elektromos energia felhasználásával. Minél magasabb ez az arány, annál hatékonyabb a készülék működése. Ezt az arányt különböző mutatókkal, például SEER és SCOP értékekkel számszerűsítik, amelyek segítenek a különböző modellek objektív összehasonlításában. Az Európai Unióban szigorú szabályozások vonatkoznak az energiahatékonysági besorolásokra, ami a gyártókat folyamatos innovációra ösztönzi. A döntés tehát nem egyszerűen arról szól, hogy melyik klíma hűt vagy fűt a legjobban, hanem arról is, hogy ezt milyen energiafelhasználás mellett teszi.
Az energiahatékonysági címkék útvesztőjében (SEER és SCOP értékek)
A klímaberendezések energiahatékonyságának összehasonlítására szolgáló legfontosabb mutatók a SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio) és a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) értékek. Ezek az értékek szerepelnek a készülékekhez kötelezően mellékelt energiacímkéken. A SEER a szezonális hűtési hatékonyságot mutatja meg, míg a SCOP a szezonális fűtési teljesítményre vonatkozik. Ezek a mutatók már nemcsak egyetlen fix ponton mérik a hatékonyságot, hanem figyelembe veszik a teljes hűtési vagy fűtési szezont, különböző külső hőmérsékletek és terhelési szintek mellett.
A SEER érték azt fejezi ki, hogy a klíma egy teljes hűtési szezon alatt mennyi hűtési energiát (kWh) képes leadni egységnyi felvett elektromos energiáért (kWh) cserébe. Minél magasabb a SEER szám, annál energiatakarékosabb a készülék hűtési üzemmódban. Az energiacímkéken látható A+++, A++, A+, A, B stb. besorolások is ezekből az értékekből származnak, ahol az A+++ jelöli a legmagasabb hatékonysági osztályt. Egy magas SEER értékkel rendelkező klíma jelentősen csökkentheti a nyári hónapok villanyszámláját.
A SCOP érték hasonló elven működik, de a fűtési szezonra vonatkozik, különösen fontos, ha a klímát nemcsak hűtésre, hanem fűtésre is szeretnénk használni. A SCOP azt mutatja meg, hogy a berendezés a fűtési szezon során mennyi fűtési energiát szolgáltat egységnyi felvett elektromos energiából. Itt is igaz, hogy a magasabb SCOP érték jobb hatékonyságot és alacsonyabb fűtési költséget jelent. Az EU energiacímkéi gyakran három különböző klímazónára (átlagos, hidegebb, melegebb) is megadják a SCOP értéket, mivel a fűtési hatékonyság nagyban függ a külső hőmérséklettől.
Az inverter technológia előnyei
A modern klímaberendezések energiahatékonyságának egyik kulcsa az inverter technológia alkalmazása. Ellentétben a hagyományos, fix fordulatszámú (on/off) klímákkal, amelyek a beállított hőmérséklet elérésekor kikapcsolnak, majd a hőmérséklet emelkedésekor újra teljes teljesítménnyel bekapcsolnak, az inverteres készülékek sokkal intelligensebben működnek. Az on/off rendszerek gyakori ki- és bekapcsolása nemcsak kellemetlen hőmérséklet-ingadozást okoz, hanem jelentős energiafogyasztással is jár minden egyes újrainduláskor. Ez a működési elv kevésbé hatékony és kevésbé komfortos.
Az inverteres klímák lelke egy változtatható fordulatszámú kompresszor. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a berendezés folyamatosan szabályozza a hűtési vagy fűtési teljesítményét a helyiség aktuális igényeinek megfelelően. Amikor a kívánt hőmérséklet közelébe ér, a kompresszor nem kapcsol ki, hanem csökkenti a fordulatszámát, és alacsonyabb teljesítménnyel, de folyamatosan üzemel a hőmérséklet fenntartása érdekében. Ez a finom szabályozás kiküszöböli a hőmérséklet-ingadozásokat és a kompresszor energiaigényes újraindításait. Ennek a működési elvnek köszönhetően az inverteres klímák lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos on/off modellek. Mivel a legtöbb időt részterhelésen töltik, az energiafelhasználásuk akár 30-50%-kal is alacsonyabb lehet.
A megfelelő méretezés rendkívül fontos
Az energiahatékonyság szempontjából nemcsak a készülék technológiai fejlettsége számít, hanem az is, hogy a klíma teljesítménye illeszkedjen a hűteni vagy fűteni kívánt helyiség méretéhez és adottságaihoz. A megfelelő méretezés kulcsfontosságú; sem a túl kicsi, sem a túl nagy teljesítményű berendezés nem optimális. Egy rosszul méretezett klíma nem fog hatékonyan működni, ráadásul a komfortérzetet is ronthatja.
Ha túl nagy teljesítményű klímát választunk a helyiség méretéhez képest, az komoly hatékonysági problémákhoz vezethet. A nagy teljesítményű készülék nagyon gyorsan lehűti vagy felfűti a levegőt a kívánt hőmérsékletre, majd kikapcsol (inverteres készülék esetében minimálisra csökkenti a teljesítményt). Ez a gyakori, rövid működési ciklus megakadályozza, hogy a klíma elérje az optimális hatékonysági szintjét, mivel a készülékek általában hosszabb, folyamatos üzem mellett működnek a leggazdaságosabban. Ráadásul a gyors hűtés miatt a páratartalom-csökkentés sem lesz megfelelő, ami nyirkos, kellemetlen érzetet kelthet a helyiségben.
Ellenkező esetben, ha a klíma teljesítménye túl kicsi a helyiség igényeihez képest, a berendezés folyamatosan maximális teljesítményen fog küzdeni, hogy elérje a beállított hőmérsékletet, különösen a szélsőségesebb időjárási körülmények között. Ez nem biztosít megfelelő komfortot, ráadásul rendkívül energiaigényes működést eredményez, hiszen a klíma sosem tud hatékony, részterheléses üzemmódba kapcsolni. Az állandó erőlködés emellett a készülék élettartamát is jelentősen lerövidítheti a folyamatos maximális terhelés miatt.
A helyes méretezéshez számos tényezőt figyelembe kell venni: a helyiség alapterületét és belmagasságát, a szigetelés minőségét, az ablakok méretét, tájolását és típusát, a helyiség tájolását (mennyi közvetlen napsütés éri), valamint az ott található hőtermelő eszközöket (pl. számítógépek, világítás, konyhai gépek). A pontos hűtési/fűtési igény meghatározásához érdemes szakember segítségét kérni, aki helyszíni felmérés alapján precíz hőterhelés-számítást végez.
Szponzorált tartalom – Hirdetés (x)
Kép forrása: Lucio Alfonsi képe a Pixabay -en.
TOP 5
