Skip to main content

A napenergia hasznosítása nem valami új keletű dolog, hiszen ha fával fűtök kemencében, vízzel hajtok malomkereket vagy a vitorlámba szelet fogok – közvetve minden esetben a Nap energiáját hasznosítom. Neki köszönhető ugyanis a növények növekedése, a víz földi körforgása és a levegő mozgása is. Na de miért ne lehetne közvetlenül is munkára fognom az éltető sugarakat?

Nagy divatja van manapság a zöld épületeknek. Szinte minden vállalat, irodafejlesztő, áruházlánc és bevásárlóközpont szeret felmutatni valamit, amivel védi a környezetet. Ezek néha egészen mókás fejlesztések: nem egyszer hallani egy-egy új hipermarketnél, hogy természetes napfényt is használnak világításra, s ezzel mennyi villamos energiát takarítanak meg. Nos igen, úgy tűnik, 5-6 ezer évenként ismét fel kell fedezni az ablakot.

A napfény újrafelfedezése

Ezek a látványos presztízsberuházások azért valóban kímélik a környezetet. Energiát csak úgy tudok előállítani, ha valamilyen módon beleavatkozom a természet rendjébe. Minél többre van szükségem, annál inkább. Vagyis a fel nem használt energia is számít! Más kérdés, hogy ezekkel a módszerekkel nem csak a környezetüket, hanem a büdzséjüket is kímélik a beruházók – még ha ezt kevésbé is reklámozzák, de persze ezt ne irigyeljük tőlük.

A legdivatosabb zöld beruházások a napkollektorok, de tulajdonképpen mik is ezek? Először is tisztázzuk, mik nem: nem napelemek. A napelemek elektromos energiává alakítják a napenergiát, míg a napkollektorok hőenergiává – ha egyszerűbben akarunk fogalmazni, akkor meleg vízzé vagy meleg levegővé. Az előbbiek természetesen bonyolultabb és drágább eszközök, megtérülésük ideje pedig igen hosszú (s igen bizonytalan), ám a napkollektorok már vígan ragyognak szerte a világ háztetőin – igen csak nagy sikerrel. Persze első hallásra megint csak nem túl nagy találmány vizet vagy levegőt melegíteni a nap sugaraival, csinálja ő ezt magától is. Ám a legnagyobb találmányok sem attól igazán nagyok, hogy bonyolultak. A napkollektor lényege, hogy a lehető legtöbbet nyeli el, illetve hasznosítja a sugárzásból: ezért sötét színű és ezért érintkezik benne a közvetítő anyag a lehető legnagyobb felületen a napsugarakkal.

Energiahasznosítás dobozzal

A legegyszerűbb megoldás a sörkol-lektor, amelyet – nem vicc – feketére festett sörös dobozokból lehet fabrikálni házilag. Egy megfelelő nagyságú keretre illesztik azokat úgy, hogy vékony falú fémcsöveket alkossanak. Az ezekben keringetett levegő felmelegszik és a lakásba vezeti a hőt. Egy ilyen egyszerű szerkezet persze épp ugyanazt tudja, mint egy jól tájolt, délre néző ablak – de ahol nincs ilyen, ott sokat segíthet. Vannak azonban kevésbé meghökkentő, sokkal hétköznapibb napenergia-gyűjtő rendszerek is. Néhány évtizede még elterjedt volt a hétvégi házak udvarán a feketére mázolt esővízgyűjtő tartály, amely alatt úgy zuhanyozhattuk le magunkról este meleg vízzel a kertészkedés porát, hogy az sem a víz-, sem a gázszámlánkat nem terhelte. Azonban vannak ennél bonyolultabb szerkezetek is. Ma már a harmadik generációs rendszereknél tartunk, melyek kisebbek, könnyebbek és hatékonyabbak elődeiknél. Képesek hasznosítani a szórt fényt és nagyszerűen összekapcsolhatók más megújuló energiaforrásokat hasznosító módszerekkel. Persze ha már megvan a berendezésünk, akkor neki lehet vágni. Hacsak nem műemléképületről van szó, akkor még engedélyt sem kell kérni rá. Csak egy megfelelő tájolású, na és megfelelő teherbírású tetőre van szükségünk – a napelemek mindössze húsz kilósak, de a (hagyományos) napkollektorok feltöltve ötven kilósak is lehetnek!

Napkollektor vagy szigetelés?

Az összehasonlításnak valójában nem nagyon van értelme. Egy biztos: a meg nem termelt energia nem csak a leginkább környezetkímélő, de a legolcsóbb is. Igaz ez a napkollektorokra is! Vagyis ha a cél a fűtés, a fűtésrásegítés, akkor előbb érdemes megnézni, megfelelő-e a ház szigetelése. Ha azon van még mit fejleszteni, akkor érdemes azzal kezdeni, hiszen ezek a beruházások három-öt év alatt behozhatják az árukat. Persze nagyon nehéz megbecsülni a valódi időtartamot, hiszen az rengeteg tényezőtől függ. Akárcsak a napkollektorok megtérülési ideje. Ez utóbbit a szakértők öt-tíz évre teszik. Ez szokott lenni a legfőbb érv a napkollektorok ellen – melyet elsősorban a szigetelőanyag-gyártók szeretnek hangsúlyozni.

Az összevetés azonban azért nehéz, mert a napkollektorokat elsősorban nem fűtésre használjuk. Fűteni akkor szoktunk, amikor a legkevesebb a napfény. Ez nem azt jelenti, hogy télen ne látnánk hasznát, de ha a célunk nem a használati meleg víz előállítása, akkor felmerül a kérdés, hogy mihez kezdünk nyáron a napkollekto­rokkal? Letakarhatjuk, leereszthetjük a benne keringő folyadékot vagy építhetünk egy medencét, aminek a vizét fűtjük vele. Az első módszer fárasztó és időigényes, az utóbbi kettő pedig pazarló (hacsak nem akartunk eleve is egy medencét építtetni a kertünkbe). Vagyis a napkollektort elsősorban nem fűtésre, hanem használati meleg víz előállítására használjuk. Ezt pedig akármilyen tökéletesen is csináljuk, nem helyettesíthetjük hőszigeteléssel.

Lendületben a szektor

Persze a megéri vagy nem kérdést mindig befolyásolja, hogy épp mire és milyen támogatást lehet szerezni. 2011-ben például globális szinten 38 százalékkal 136,6 milliárd euróra nőttek a napenergetikai célú ráfordítások (ebbe a napelemek is beletartoznak). Ez az eszközök árának csökkenéséhez, ami viszont a támogatások csökkentéséhez vezethet, az pedig a növekedés lendületét csökkentheti majd.

Nálunk azonban igencsak lendületben van a napkollektor-telepítés, ami a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium májusban zárult napkollektoros pályázatának (teljes nevén az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer napkollektor-rendszerek kiépítését támogató alprogramjának) is köszönhető. A pályázati forrás a teljes beruházási érték ötven százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb nyolcszáz ezer forint támogatást lehetett elnyerni. A beérkezett több mint öt és fél ezer pályázat elbírálása és a támogatások odaítélése után remélhetőleg meg gyorsabban terjed hazánkban ez a környezetkímélő energiaforrás.

Mindez része a Nemzeti Energiastratégiának, melynek célja, hogy 2030-ig a megújuló energia arányát a jelenlegi hét százalékról húszra növelje hazánkban a prímenergia-felhasználásban. Ez azt jelenti, hogy nem csak a napenergia, de a biogáz, a biomassza, a geotermikus és a szélenergia is nagyobb szerepet kap majd – elsősorban 2020 után, amikorra már várhatóan jelentősen lecsökken a szükséges berendezések ára.


Napelemek a debreceni nagytemplomra
A Tiszántúli Református Egyházkerület 962 millió forint uniós forrásból újítaná meg a debreceni református nagytemplomot. A tervek szerint kicserélnék a fém tetőszerkezetet, külső és belső átjárót építenének a két torony közé, a keleti toronyba liftet szerelnének és megnyitnák a látogatók előtt, illetve napelemeket szerelnének fel az épületre. A külső munkálatokon túl költenének még az orgona és a belső padsorok, valamint a belső kiállítóhelyek rendbehozatalára is.

Belényes Dávid

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/mellekletek/az_ingyenes_energiaforras_a_nap.html

Kép forrása: http://debrecen.network.hu/kepek/a_nagytemplom/nagytemplom

TOP 5