Földrengést válthatnak ki a földalatti szén-dioxid tározók

A kőzet már néhány centiméteres elmozdulása szivárgást okozhat. Nagy mennyiségű szén-dioxid földalatti tárolása eddig nem sejtett veszélyt rejt magában: még állítólag nem veszélyeztetett területeken is földrengést okozhat. Bár ezek a rengések többnyire nem nagy erejűek, elegendőek ahhoz, hogy szivárgást okozzanak a CO₂-tározókban – figyelmeztetnek amerikai kutatók. A mélybe pumpált gáz ugyanis fokozza a nyomást a kőzetben, és így a kis, korábban nem észlelt kőzetmozgások fokozódásához vezet. Hasonló hatást már többször tapasztaltak, amikor vizet pumpáltak mély fúrólyukakba. Annak veszélye, hogy a CO₂-tározás földrengést válthat ki, igen nagy mértékben leszűkíti a létesítmények számára megfelelő helyszínek számát – így drágává és kockázatossá teszi ezt a klímaváltozás ellen irányuló műszaki intézkedést.

Néhány éve gondolkodnak a kutatók az erőművek által termelt szén-dioxid leválasztásában és egykori gázlelőhelyeken vagy sóbányákban való tározásában. Ezt az eljárást „carbon capture and storage”-nak (CCS-nek) is nevezik. Eddig még csak néhány kisebb kísérleti létesítményt hoztak létre világszerte, ahol többek között a technológia biztonságos voltát tesztelik.

„A kontinensek belsejében majdnem mindenhol vannak mozgások a földkéregben, amelyek feszültség hatására fokozódhatnak” – nyilatkozták a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói. Ezek legtöbbje kicsi, és a potenciális tározók szokásos elővizsgálata során elkerülik a szakemberek figyelmét. Ha azonban közelükben vizet vagy gázt pumpálnak a mélybe, megnő a nyomás a kőzet apró pórusaiban. A feszültség alá kerülő kőzet ezáltal hirtelen elmozdulhat, aminek földrengés a következménye.

A kutatók szerint nem az a fő gond, hogy a CO₂-tározás nagy földrengéseket válthat ki. Azonban gyenge vagy közepes, mintegy négyes erősségű rengéseket okozhat. Ezek a felszínen alig okoznak károkat, a mélyben viszont legalább néhány centiméterrel elcsúszik a kőzet. Már ez a csekély elmozdulás is elég ahhoz, hogy a CO₂-tározó falában repedések keletkezzenek. Így fennáll a veszély, hogy a gáz a felszínre jut, és esetleg még emberi életeket is veszélyeztet.

A kutatók elmondása szerint csupán 2011-ben egész sor kisebb földrengést váltott ki az USA-ban az, hogy szennyvizet pumpáltak a föld alá. A nyugat-virginiai, Mountaineer nevű kísérleti létesítmény egyik fúrólyukában végzett mérések hasonló eredményre vezettek a szén-dioxid esetében: az erőmű által évente kibocsátott hétmillió tonna szén-dioxid legfeljebb 1%-át lenne szabad a mélybe pumpálni ahhoz, hogy ne okozzon földrengésveszélyt.

A kutatók szerint csak nagyon porózus kőzetrétegek jöhetnek számításba CO₂-tározónak. Ezeket jól el kell szigetelni a környezettől, és elég kiterjedtnek kell lenniük, hogy nagy mennyiségű szén-dioxidot tudjanak befogadni. Ilyen képződmények – mint például a Sleipner gázmező a norvég partok előtt – azonban ritkán fordulnak elő a szárazföldeken. Ezért az a nagy kérdés, hogy lehet-e egyáltalán annyi szén-dioxidot tárolni a kőzetrétegekben, hogy a kívánt módon befolyásoljuk a klímát.

A kutatók Észak-Amerika és Ázsia belsejében vizsgálták a szeizmikus aktivitást és a kőzetmozgások megoszlását. Emellett mesterségesen kiváltott földrengéseket és CCS projektek eredményeit értékelték ki.

(Proceedings of the National Academy of Sciences, 2012.06.19., doi: 10.1073/pnas.1202473109)

Forrás: www.scinexx.de

Garamvölgyi Ágnes

Forrás: http://www.mernokbazis.hu/cikkek/f%C3%B6ldreng%C3%A9st-v%C3%A1lthatnak-ki-a-f%C3%B6ldalatti-sz%C3%A9n-dioxid-t%C3%A1roz%C3%B3k

Kép forrása: http://scinexx.de/wissen-aktuell-bild-13888-2011-09-13-18587.html