Város / Közlekedés
Az A-vitaminhiány a világ egyik legnagyobb egészségügyi problémája, beleértve Ázsiát, ahol a rizs a legfontosabb élelmiszer-alapanyag.
Közel húsz évvel ezelőtt a tudósok egy nemzetközi csoportja kezdett el olyan géntechnológiával módosított rizst kifejleszteni, amely elegendő A-vitamint tartalmaz a hiányos betegségek, különösen a vakság megelőzésére.
hirdetés
Ezt aranyrizsnek nevezték el, és a cél az lenne, hogy az ázsiai kistermelők ingyen megkaphassák a vetőmagot. A géntechnológiával készült rizsnek azonban sok ellenzője van. Ennek ellenére Bangladesben valószínűleg 2020-ban elkezdődik az aranyrizs termesztése.
Sok gyümölcs és zöldség karotinoidokat termel, ettől lesznek sárga, narancssárga vagy piros színűek a termények. Ezek az emberi és az állati szervezetben A-vitaminná alakulnak. Az A-vitamin képződéséhez a legfontosabb karotinoid a béta-karotin.
Az A-vitamin egyebek mellett meghatározó szerepet játszik a látás folyamatában, valamint a fehérvérsejtek és antitestek termelődésében. Azokban az országokban, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak az elegendő mennyiségű gyümölcs és zöldség elfogyasztását, hanem főként keményítőtartalmú ételekkel, például rizzsel vagy kölessel kell táplálkozniuk, gyakran szembetegséget kapnak, beleértve a vakságot, sőt - a meggyengült immunrendszer miatt - hamarabb meg is halnak. A WHO becslése szerint a világon mintegy 250 millió óvodáskorú gyermek szenved A-vitamin hiánytól. Évente mintegy félmillió ember vakul meg, akiknek körülbelül a fele egy év alatt meghal.
Az 1990-es évek végén egy Ingo Potrykus (ETH Zürich) és Peter Beyer (Freiburgi Egyetem) vezette nemzetközi munkacsoport új, béta-karotinnal dúsított rizs kidolgozását kezdte meg. A tudósok hozzá akartak járulni az A-vitamin hiány súlyos következményeinek leküzdéséhez, különösen Délkelet-Ázsiában.
A rizs önmagában azonban nem képez béta-karotint. Sem az ismert fajták, sem a hozzá kapcsolódó fajok nem képesek erre. Annak érdekében, hogy a rizsmagban béta-karotin képződhessen, gént kell kapnia, amitől a rizs sárga színűvé válik. Ezért hívják aranyrizsnek.
A Transgen.de portál videója az aranyrizsről:
Az első aranyrizs növényekben azonban a béta-karotin tartalom még túl alacsony volt ahhoz, hogy megfelelő A-vitamin-ellátást biztosítson. Csak a második generációban - az Arany Rizs 2-ben (GR2) - sikerült ezt a problémát úgy megoldani, hogy a nárciszból származó gént lecserélték kukoricából származóra.
A rizsben található béta-karotinról bebizonyosodott, hogy mind elérhető marad az emésztőrendszer számára. Az átlagos GR2 adaggal a napi A-vitamin igényüket kielégíthetik azok az emberek, akiknek étrendje főleg rizsből áll.
Az Arany Rizs projektet számos nemzetközi alapítvány és társaság támogatta, amelyek lemondtak a jogdíjaktól. A projektet 2006 óta a Nemzetközi Rizs Kutató Intézet (IRRI) irányítja.
Támogatnák a helyi termelőket
Minden olyan kistermelőnek, akinek éves forgalma eléri a 10 ezer amerikai dollárt, a tervek szerint ingyen kellene kapnia a Golden Rice vetőmagot, beleértve az engedélyezési díjakat is. A következő években is lehetővé kell tenni számukra a vetést, de csak saját felhasználásra, tehát kivitelre, vagy mezőgazdasági kereskedelmi felhasználásra már nem. Ebből következik, hogy az aranyrizst elsősorban a helyi lakosság élelmezésére szánják.
Mielőtt azonban a gazdák ténylegesen el tudnák vetni az aranyrizst, előbb keresztezni kell azt a helyi rizsfajtákkal. Fontos, hogy ezzel megőrizzék a kistermelők által korábban használt fajták jó tulajdonságait, különösen a termést és a termesztési tulajdonságokat.
Az IRRI, több aranyrizs keresztezéssel is, kísérletezik a Fülöp-szigeteken. 2015 óta azonban a kifejezetten a Fülöp-szigeteken élők számára kifejlesztett GR2E fajtát kipróbálták Bangladesben is. Két hónappal a betakarítás után a rizsmagok átlagos béta-karotin-tartalma elegendő volt ahhoz, hogy a rizs elfogyasztásával az ember számára szükséges A-vitamin-mennyiség felét megkapja a szervezet.
Egy félresiklott aranyrizs kísérlet
2017 elején egy tanulmány különösen felkeltette az aranyrizs ellenfeleinek aggodalmát, amikor a terményt keresztezték az indiaiak körében széles körben elterjedt és jövedelmező rizsfajtával, a Swarna-val. Ennek a keresztezésnek a példányai halványzöld levelekkel rendelkeztek, kisebbek voltak és lényegesen alacsonyabb hozamot produkáltak, mint a helyben termesztett hagyományos rizsfajták. A géntechnológiai ellenfelek ezt egyértelmû bizonyítéknak tekintették arra, hogy az aranyrizs termesztése kudarcot vallott. A jelenségről azonban kiderült, hogy a keresztezéshez egy erre a célra nem alkalmas aranyrizst választottak, amelyben az új géneket egy másik génszegmensbe helyezték be, ezáltal anyagcsere rendellenességeket okozva az utódokban.
Ha azonban az új géneket másképp helyezik el a helyi Swarna fajtákba, akkor ilyen problémák nem merülnek fel: a növények elérték a normális méretüket, jó hozamot adtak és elegendő béta-karotint is tartalmaztak. Az IRRI megerősítette, hogy jelenleg számos aranyrizs fajta érhető el, amelyek tulajdonságai nem rosszabbak, mint a jelenleg termesztett indiai Swarna fajták.
Mindezek ellenére az aranyrizs vetőmag jóváhagyása folyamatosan késik. Néhány országban, különösen a Fülöp-szigeteken, a GMO-val szemben kritikus szervezetek komoly befolyásra tettek szert. 2013-ban az aranyrizzsel bevetett teszt vetéseket megsemmisítették. A helyi legfelsőbb bíróság 2015-ben betiltotta a géntechnológiával módosított fajták, köztük az aranyrizs felhasználását, egy évvel később azonban a tilalmat visszavonták.
Mostanában az A-vitaminnal dúsított rizs ismét megjelent Délkelet-Ázsia rizsföldjein. A Fülöp-szigeteken és Bangladesben az új, továbbfejlesztett GR2E változatra vonatkozó termesztési kérelmet nyújtottak be. Ha megérkezik a bangladesi hivatalos jóváhagyás, akkor 2-3 hónappal később megkezdődhet az aranyrizs vetőmagok kiosztása a gazdák között. Korábban az ausztrál és az új-zélandi szakhatóságok átfogó, tudományos értékelés után jóváhagyták az aranyrizs behozatalát élelmiszerként, 2018 tavaszán pedig Kanada és az Egyesült Államok hatóságai is így döntöttek.
Forrás: Transgen.de
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
MEGOLDÁS ÉHÍNSÉGRE, ÉDESVÍZHIÁNYRA? MÁR ARATTAK IS A SÓS VIZET TŰRŐ RIZSBŐL
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
