Talán sokan nem is tudnak róla, de a debreceniek kezében egy igazi kincs volt öt évig: Szabó József és Jócsák Ildikó vegyszermentes „szedd magad” kertészetet üzemeltetett Debrecen-Domboson.
Ahol a zöldség és gyümölcs mindig szép és egészséges volt, és ráadásul verhetetlen áron kínálták – mélyen a biopiaci sőt a piaci árakat tekintve is. A házaspár kertészetük által a föld és a természetes, tisztább élet iránti szeretetüket és alázatukat is közvetítették: a „szedd magad” napokon a hozzájuk kilátogató városiak is közelebb kerülhettek a földhöz, amely a mai napig az életet adja az embernek.
A család idén tavasszal azonban a Balaton környékére költözött. Jócsák Ildikóval beszélgettünk, hogy mi maradt meg „belőlük” Debrecennek.
Cívishír: Amikor megalapítottátok a Szabó Kertészetet Domboson, épp egyikőtök sem volt debreceni.
Én Debrecenben születtem, és 18 éves koromig itt is éltem, majd Budapesten tanultam tovább a Kertészeti Egyetemen, kertészmérnök szakon. A férjem, Józsi, szeghalmi születésű, viszont a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karán tanult agrármérnöknek növényvédelmi szakon. Így mind a kettőnknek volt kötődése a városhoz. Amikor keresgéltünk, hogy hol legyen a kertészetünk, a korábbi kötődéseink miatt is esett a választásunk a városra.
Cívishír: „Szűzen” vágtatok bele a kertépítésbe, vagy voltak már tapasztalatok?
Nekem teljesen új volt, én korábban Budán éltem, teljesen városi életet; Józsi viszont akkor már tíz éve üzemeltetett egy „szedd magad” almáskertet Szeghalmon, ami nagyon jól működött. Azt a kertet azonban még integrált növényvédelemmel védte. (Kíméletesebb vegyszeres termesztési módszer – a szerk.) Amikor azonban az új kertészetben gondolkodtunk, két alapvetésünk fogalmaztunk meg: vegyszermenteset, elérhető áron.
Cívishír: Nagy kihívás egy vegyszermentes kertészet?
Attól függ, hogy hogyan van felépítve. A miénk olyan szempontból volt nehéz, hogy nagyon sok fajta zöldséget termesztettünk – hiszen a hozzánk „szedd magadra” érkező családokat igyekeztünk ellátni hétről hétre minél többfélével –, és minden faj külön ápolást igényelt; viszont mivel egy-egy fajtából nem volt nagyon sok ültetve, a kártevők sem olyan mértékben jelentek meg. Nekünk további könnyebbség volt, hogy kint laktunk a területen, így amint láttuk, hogy probléma van, azonnal tudtunk lépni. A bio termesztés sem mellőzi egyébként a permetezést, kontakt szerekkel dolgozik, illetve a természetben is előforduló vegyületeket, baktériumok, gombák kivonatát alkalmazza. Sőt gyakran többször is kell használni ezeket, mert nem felszívódó szerek. És bizony olyan is volt, hogy termésről kellett lemondani, hogy továbbra is vegyszermentesek maradjunk.
A cikk ide kattintva folytatódik...
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
MINEK EZ AZ EGÉSZ, CSAK NEM AKARUNK VISSZAUGRANI SZÁZ ÉVET?
ELŐSZÖR MINDENKI KINEVETETT A FALUBAN, HOGY ÉN MIKET CSINÁLOK
RUTH STOUT „CSODÁLATOS KERTJE” – NINCS SZÜKSÉG MÉG KAPÁLÁSRA SEM, MÉGIS TEREM?
VIDÉKRE KÖLTÖZÉSEM TÖRTÉNETE - HOGYAN MARADJ NŐ A TANYÁN?
MIT KELLENE TANÍTANUNK ISKOLÁINKBAN, KÉMIÁT VAGY ZÖLDSÉGTERMESZTÉST?
PÉNZ NÉLKÜL ÉLNI A TÁPÉI RÉTEN - AZ ÖNELLÁTÁS TITKA A TUDÁS