Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdasági termelés Afrika nyugati részén, ahol újabb földterületeket vonnak művelés alá.
Marc Parlange, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem kutatója megfigyelte, hogy Burkina Fasóban a szavannákon több eső esik, mint a közelben fekvő mezőgazdasági termelés alá vont földeken - állítja a Water Resources Research szaklap.
Mindez kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntarthatóak a félsivatagos területeken jelenleg alkalmazott élelmiszertermelő mezőgazdasági módszerek. Nyugat-Afrika egyik legszegényebb országaként Burkina Fasónak nagy szüksége van a termelékenység növelésére, hogy el tudja látni étellel 16 milliós lakosságát.
"Azt akartuk megérteni, hogy mi történik a csapadékmennyiséggel, a lefolyó esővíztöbblettel és a talajvíz szintjével, amikor a szavannát mezőgazdasági területté alakítják át, ez pedig egyre gyakrabban fordul elő Nyugat-Afrikában, amely egyre több élelmet igyekszik termelni" - nyilatkozta a tudós.
Eredményei szerint a földművelés alatt álló területeket 10 és 15 százalék közötti mennyiséggel éri kevesebb úgynevezett konvektív csapadék, mint a természetes erdős szavannákat. Konvektív csapadék akkor keletkezik, amikor a légtömegek felforrósodnak, merőlegesen felfelé szállnak, nagy esőfelhőket képeznek, majd az eső viszonylag kis területre zúdul le.
Marc Parlange szerint mindez rendkívül aggasztó, mivel a Burkina Fasó-i farmerek élete a csapadéktól és a talajvíztől függ, miközben a mezőgazdaság súlyosbíthatja a szárazságot. A tenger nélküli országban az esők elmaradását gyakorta éhínségek követik.
A kanadai, amerikai és Burkina Fasó-i kutatók három éven át mérték a csapadék mennyiségét, a levegő és a talaj hőmérsékletét, valamint a páratartalmat és más időjárási tényezőket az afrikai ország dél-keleti részén fekvő Tambarga falunál, részben természetes erdős szavannai közegben, részben az innen 15 kilométerre fekvő, rizs és köles termelésére használt területen.
Az eredményeket összefoglaló tanulmány szerint 2009-ben és 2010-ben, amikor Burkina Fasóban több mint ezer milliméter csapadék esett évente, a tambargai erdős szavannát 15 százalékkal több eső érte, mint a megfigyelt mezőgazdasági földeket. "A tanulmány rámutat, hogy az ökoszisztéma egyik részének változása milyen megjósolhatatlan következményekkel járhat a környezetére nézve" - hangsúlyozta Parlange.
Teli hassal senki sem emigrál
"A világ nagy részének hamarosan óriási problémát jelent majd a vízhiány – butaság volna a vízalapú technikán dolgozni. Ehelyett azokat a növényeket kell megtalálni, amelyek képesek alkalmazkodni az új helyzethez." Domonyai Andrással, az Afrikában dolgozó magyar gasztrobotanikussal készült interjúnkat ide kattintva olvashatják.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
MÉG A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ SEM HASZNÁLNA
MÉG KÉT GENERÁCIÓNAK VAN ÉLET A FÖLDÖN
2030-RA AZ EMBERISÉG LEHÚZHATJA A ROLÓT
A kép csak illusztráció, forrás: Domonyai András
TOP 5
