Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

120421a1_kina_elm.jpg

A Föld napjához kapcsolódóan a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. Fenntarthatósági Füzetek című ingyenes kiadványsorozatának 8. részét publikálta, mely Kína ökológiai lábnyomával foglalkozik. A szuperhatalom teljes lefedettség két, Dél-Amerika méretű terület, s megegyezik a Hold felszínével, ugyanakkor a mutató jelentős eltéréseket mutat Kína egyes tartományaiban.

A CG & Partners Kft. legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogy Kína területi differenciáltságából fakadóan, hogyan alakul az ország ökológiai lábnyoma régiós és tartományi szinten. Bemutatja az ország fejlődését az ökológiai lábnyommal párhuzamba állítva. Az ökológiai lábnyom, a biológiai kapacitás és a GDP közötti összefüggéseket különféle elemzőmódszerek segítségével szemlélteti.

A Föld bolygó biológiai kapacitásának felhasználása rendkívül aránytalan, ezért bolygónk jövőjének szempontjából fontos, hogy megfelelően gazdálkodjunk vele. Kínában a népesség arányának és a gazdasági növekedés felzárkózásának rohamos növekedésével az emberek egyre nagyobb mértékben terhelik meg a környezetet, és használják fel a meglévő erőforrásokat. Ez a fejlett országokra jellemző tendencia egyre több káros következménnyel jár az országra és ezzel együtt Földünkre nézve is.

Kína esetében egy bezárkózott politikai rendszer nyílt meg az utóbbi években a világ felé, és adottságait kihasználva jelentős gazdasági fejlettségre tett szert. Ez a fejlődés azonban differenciáltan ment végbe az ország területén, amely visszavezethető a történelem korábbi szakaszaira és a természeti adottságokra is. Megfigyelhető az ország keleti részének dominanciája a középső és a nyugati tartományokkal szemben. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a környezet megterhelése és az ökológiai lábnyom növekedése is végbement. Egyre nagyobb földterületeket kell biztosítani az ország 1,34 milliárd lakosának fogyasztásához.

Kína ökológiai lábnyoma 2,7 globális hektárt tesz ki egy főre kivetítve, ami az összlakosságot figyelembe véve 3.618 millió globális hektárnak felel meg országos szinten. Az ország 9,6 millió km2-es területe 27 százalékban fedezi az ország ökológiai igényét, az ázsiai kontinens pedig 89 százalékban tudná fedezni ezt a mennyiséget. Ahhoz, hogy Kína fogyasztását teljes mértékben biztosítani lehessen, két Dél-Amerika méretű kontinensre lenne szükség, ami megegyezik a Hold felszínével. Ha minden kínai úgy élne, mint a világátlag, tehát fél gha-ral többet fogyasztana, akkor fogyasztásukhoz a két Dél-Amerika nagyságú terület mellé még majdnem egy Ausztrália méretű területre lenne szükségük.

A gazdasági fejlettség – adott esetben Kína országos és tartományi GDP-je – és az ökológiai lábnyom közötti kapcsolat kutatása során a kiadvány szerkesztői arra a következtetésre jutottak, hogy egyedül a biológiai kapacitás az, amiben csökkenés tapasztalható Kínában. Az elemzések során klaszteranalízist alkalmaztak, melynek során a fő kérdés arra irányult, hogy az ökológiai lábnyom, a biológiai kapacitás és az ökológiai deficit között páronként megfigyelhető-e lineáris kapcsolat. A kutatás rávilágított arra, hogy az ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit között tartományi szinten nincs szignifikáns kapcsolat. Tartományi szinten nem figyelhető meg az országos temporális vizsgálatokban tapasztalható összefüggés, vagyis nem feltétlenül a magasabb fajlagos GDP-vel rendelkező tartományoknak magasabb az ökológiai lábnyoma.


Forrás:
OrientPress Hírügynökség