Sok hasznos információt ismerhetünk meg, ha megtekintjük az Ökológiai Intézet Az esővíz hasznosítása című filmjét.
Számunkra legfontosabb üzenete az, hogy a felmelegedés miatt Európában is egyre aszályosabb területeket, ezen belül kiskertjeinket esővízzel locsoljuk, pontosabban, amennyire lehet, esővízzel is öntözzük, az tervszerűen gyűjtsük és használjuk fel.
Adatszerűen az is megtudható a filmből, hogy az ingyen víznek is nevezett csapadékvíz, - hisz nem kell érte fizetni -, máshol is munkára fogható, így akár egy háztartásban leginkább három területen hasznosítható. Ruháink tisztán tartására, azaz 13 %-ban mosásra, 33 %-ban WC öblítésre és 2 %-ban locsolásra. Attól függően tehát, hogy mennyi vízzel rendelkezhetünk általában, eldönthetjük, csak a kertet, vagy csak a háztartás, avagy mindkettőt látjuk-e vízzel. Ehhez természetesen számítások, kalkulációk végzendők el, melynek kapcsán figyelemmel kell lenni a hosszabb távon érvényesülő érdekekre is.
A mosás kapcsán azonban már most érdemes felhívni valamire a figyelmet! Igen óvatosnak kell lenni, egyes területeken szennyeződhet úgy is az esővíz, hogy pl. sárgás színűvé varázsolja a fehér ruhát, ezért nem árt a felhasználás rendszerbeállítása előtt próbamosást végezni. Ha ilyen problémával szembesülünk, a csapadék inkább a kertben, vagy a WC öblítésére használható fel.
Természetesen figyelemmel kell lenni más szempontokra is
Nagy pazarlásnak számít a fenntartható fejlődés szempontjából iható vízzel öblíteni a WC-ket, ezért ahol lehet, ott ezt esővízzel oldják meg. (Vannak Németországban olyan ökovárosok, pl. Freiburgban, ahol két vezeték is fut a házakban, így ott az ivóvizet csak ivásra használják.)
Élettani szempontból – szemben a hálózatból folyó vízzel -, a lágy esővíz a legjobb a növények számára, mégis alig használják Magyarországon erre a célra. Ha visszagondolunk azonban a kezdetekre, amikor az ember még nem épített városokat és vízvezetékeket, természetes forrásként csak az esővíz táplálhatta a földeket. Az eső alapvető funkciója tehát a növények táplálása, ez egyértelmű, így amennyit csak lehet, ma is hasznosítani kell, kellene a kertekben. Főleg abban az évszázadban, amikor a felmelegedés hatására egyes területeken nem eléggé hulló esővizet, vagy épp ellenkezőleg, igen rendszertelenül, de nagy mennyiségben ömlő csapadékvizet amúgy is be kellene gyűjteni és bevonni a kertművelésbe.
A csatornákban való elvezetése így ezen összefüggések tükrében valójában értelmetlen dolog, arról nem is beszélve, hogy nagy esőzések hatására, sokkszerűen ömölve a csapadék jobban terheli a csatornák hálózatát is, illetve „pangóvizet”, belvizet, pocsolyát, sarat is okozhat, érdemes tehát tárolni és később felhasználni. A belvíz a földekből az értékes ásványi sókat is kimoshatja, így a talaj állaga romlik, a termőföld szikesedik.
És ismert még egy alapvető szempont. A vízdíj egyre magasabb és magasabb, így azok is gyűjteni fogják a közeljövőben az esővizet, akiket nem kifejezetten a fenntartható fejlődésből adódó erőforrások védelmének vezérelve motivál.
Nem kétséges, hogy mennyi költség takarítható meg mindezáltal, ha figyelembe vesszük azt, hogy a növények táplálásához átlagban kb. 500 mm csapadékra van szükség évente, mely sajnos nem elégséges, ezért kétségtelen tény, hogy a hiányt csapvízzel kell pótolni.
Az a gazda, aki elpocsékolja az esővizet, nyilvánvalóan maga ellen cselekszik. De megközelíthető ez a kérdéskör más szemszögből is. Az önfenntartás, a vidék fenntartható fejlesztése megköveteli a portán is a természetes erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, hisz az esővíz felhasználása a föld termőképességét alapvetően befolyásolja, azzal egységes rendszert alkot. Ezért ha valaki „elengedi” a csapadékot, nemcsak hogy maga ellen cselekszik, hanem előbb-utóbb fenntarthatatlanná teszi saját maga életét, anyagi értelemben is becsődől.
?rel=0Európában számos országban felismerték már a fenntartható fejlesztés szükségességét, így hazánkban e szempontok, leginkább az önfenntartás elve szerint fejlesztik a vidéket is. Nem egy hírt lehetett arról hallani, hogy ma már hány önkormányzat termeli meg saját maga, vagy iskolái számára az alapvető zöldségeket és gyümölcsöket, vegyszermentes növényekkel gazdagítva ezzel a saját vagy az iskolai menzák étrendjét.
Ahhoz azonban, hogy ez az akár közmunka keretében tömeges is végezhető mezőgazdasági tevékenység rendre fennmaradjon a vidéken, tudatos gondolkodásra, ezen belül esővízzel jól öntözött kiskertekre, kisebb termőföldekre van szükség, amiről sajnos ma még kevés hír szárnyal a médiában.
Zöld praktikák
12.35-től kezdődik a filmben a zöldpraktikákat bemutató rész. Értelemszerűen esővíz, ha egy családi házat feltételezünk, leginkább a tetőkről gyűjthető be, évente akár 78 m3 is. Ebből egy 4 fős család 50-60 m3-t is elhasználhat mosáshoz, WC öblítéshez, vagyis ez egy elégséges mennyiségnek tűnik a házi szükségletek fedezésére.
Sok kertben viszont inkább öntözésre használják a csapadékvizet. Egyszerűen hordókba eresztik azt, a film azonban egy lehetőleg földalatti tartályra hívja fel a figyelmet, hisz abban mégis csak nagyobb mennyiséget lehet tárolni, mint egy akár nagyobb hordóban.
Kb. 14-15 m3-eres tartály kell akkor, ha 100 m2 alapterületű lakás és ehhez tartózó nagyobb tetőfelületet veszünk alapul. Az a célszerű, ha – egy darabból álló, kiválasztásakor körültekintést igénylő - kőből vagy betonból kerül kialakításra a tartály, az acél vagy a fémtartály uis nem megfelelő. E mögött az áll, hogy az esővíz némileg savas, így kellően csak a kőből kioldódó anyagok tudják ezeket a savakat kellően, hosszú éveken keresztül megfelelően semlegesíteni.
Magában a csatornában sokan elhelyeznek egy palástszűrőt, vagy alkalmaznak egy előtartályt, mely ülepítésre, a víz tisztulására szolgál. Az így összegyűjtött víz egy, a gyakorlatban bevált típusú (és halk) szivattyúval visszaemelhető a házba és ott használható fel pl. a toalettek vízellátására, öblítésére, ha ez az elképzelés nyert prioritást szemben a kertműveléssel. (Kellő megoldás révén persze a víz a kert öntözésére is kiszivattyúzható.)
Mivel jogszabályok tiltják az esővíz bevezetését házunkban a szennyvízcsatornákba, a tartály vize nem ürülhet oda, azért akár bírság is kapható.
Ha csak öntözéshez szeretnénk használni a vizet, elégségesek lehetnek a hordók is. Vigyázni kell arra azonban, hogy huzamosabb ideig tartó túlfolyás esetén ne öntse el a kertet a víz, mert ez nem kívánt kellemetlenséggel jár, ráadásul akár a kertet is tönkreteheti. Hogy mindezt elkerüljük, utalunk a Tudatos Vásárló korábbi cikkére, mely egy esővízgyűjtő összebarkácsolásához ad tanácsokat. Ennek a készüléknek az az előnye, hogy társas- vagy sorházak is alkalmazhatják, az alján egy olyan csappal, mellyel a felesleges víz eltávolítható, hogy az kifolyhasson a csapadékhálózatba vagy a szikkasztóba. Azaz ezzel az egyébként szintén hordót feltételező szerkezettel városi kertek is felszerelhetők, hisz egy 105 centi átmérőjű, 135 centi magas hordó 900 liter esővizet tud tárolni. Ez már jelentős mennyiségnek számít a gyakorlatban, az pedig nem kérdéses, hogy a természetes esővíz mennyivel jobb minőségű a kertműveléshez, mint a csapból folyó tisztított.
Sokan műanyag hordókat alkalmaznak, mi azonban a fának vagyunk a hívei, bár ezek relatíve hamar, pár év alatt tönkremehetnek, viszont visszaforgathatók a hulladékkezelésbe, míg egy műanyagnál ez a lehetőség nehezen áll fenn. Ráadásul, ha a víz ki is old nem kívánatos anyagokat a műanyaghordó falából, az a kertbe folyik és beépülhet a növényekbe, majd az étrendünkbe.
Ha el kívánjuk kerülni, hogy a hordó ne a szúnyoglárvák élőhelyéül szolgáljon, olyan növényeket érdemes köré telepíteni, mely elűzi a petét rakó nőstény egyedeket. Hogy mik ezek a növények, erről ide kattintva lehet bővebben olvasni.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó anyagaink:
IHATÓ ESŐVÍZ ÉS HASZNOS SZENNYVÍZ? - LEHETSÉGES! (VIDEÓVAL)
Forrás - Képek: www.wikipedia.org, http://www.zoldkoznapok.hu/tiszta_viz.php
TOP 5
