Nagyvárosi vetemény: konyhakert az ablakban

Külföldön már jó ideje hódít a városi kertészkedés. Így ugyanis azok is friss zöldséghez, fűszernövényekhez juthatnak, akiknek se idejük, se kertjük nincs a hagyományos ültetéshez. A balkonládás konyhakert nem igényel túl nagy kézügyességet, kis ráfordítással bárkinek lehet buján zöldellő veteményese.

A kertészkedés kellemes elfoglaltság, amelyről azoknak sem érdemes lemondaniuk, akik nem rendelkeznek kerttel. Mindegy, hogy árnyékos belső udvarban vagy tizedik emeleti panellakásban, aprócska erkélyen vagy csak a konyhaablakban: minden helyszínre lehet találni ideális ültetnivalót. A növények kiválasztásánál figylembe kell venni a környezeti feltételeket, de aztán már csak a képzeletünk (és persze a hely) szabhat határt kiskertünknek.

Sikerélményeket nem nehéz elérni, a legtöbb fűszer- és gyógynövény ugyanis nem kényes. Laza, humuszos talajt és több nedvességet igényel a bazsalikom és a kapor, de kevésbé fény- és vízigényes a borsikafű vagy a levendula. Ráadásul  nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia annak, aki szeretné megismerni a konténeres kert szépségeit: néhány tartóedényre és magokra vagy palántákra van csupán szükség. Balkonládák, virágtartók, dézsák, faládák mind-mind alkalmasak ültetésre. Persze az erkélynek nem ugyanazok a termelési adottságai, mint a szabadföldnek. A több oldalról zárt, szélvédett helyen más klíma alakul ki, a szobában pedig a fényviszonyokra kell ügyelni.

Jogosan merül fel a kérdés: vajon a városban termesztett növények nem károsak-e egészségünkre? Tény, hogy az erős városi levegőszennyeződés savas esőt okoz, ez pedig a leveleken és gyökereken keresztül bejuthat a növényekbe. Négysávos, nagyforgalmú utak mellett persze nem célszerű kertészkedni, de nehézfémszennyezéstől nem kell tartani, jó ideje ugyanis már nincs forgalomban ólmozott üzemanyag. A porszennyezés ellen is védekezhetünk, a fogyasztásra szánt növényt jó alaposan mossuk le folyóvíz alatt.

Hogyan fogjuk hozzá?

Számtalan lehetőség kínálkozik, hogy mibe ültessük a magokat vagy a palántákat. Választhatunk balkonládát, kaspót, terrakotta cserepet vagy konzervdobozt, egy a lényeg, az alján mindig legyenek lyukak, így a felesleges víz eltávozhat. Ha a lyukakba kisebb köveket vagy cserépdarabokat teszünk, a talaj sem fog kimosódni. Ültetőközegnek megteszi a hagyományos virágföld is, a rendszeres öntözés miatt kimosódó tápanyagokat pedig humusz beforgatásával pótolhatjuk. Öntözésre legjobb az esővíz, mert gazdag ásványi anyagokban, tiszta és lágy. Bár sokan úgy gondolják, a városban szennyezettebb az esővíz is, ez elsősorban arra a csapadékra vonatkozik, amely már érintkezett a burkolattal.

Mit ültessünk?

Számos növény nevelhető városi kiskertben is, így bőven tudunk miből választani. Jól eléldegél konténerben a paradicsom, a retek, a spenót, a földieper és a különféle salátafélék, a fűszernövények pedig kimondottan jól érzik magukat egy kisebb ládában is. Ha van elég helyünk, támrendszerrel bátran ültethetünk csüngő földiepret, koktélparadicsomot vagy akár futóbabot is.

Már korán tavasszal vethető a spenót, ugyanis nem érzékeny a kisebb talaj menti fagyokra és a hidegre sem. A retek tenyészideje a veteményeskert növényei közül a legrövidebb, mindössze 55-60 nap, szintén vethető március közepétől. Hidegtűrő és egyben kis helyet foglaló növény a metélőhagyma (snidling), balkonládában is problémamentesen termeszthető.

Az sem mindegy, melyik növény mellé mi kerül: egyesek távol tartják növénykéinktől a gyökérkárosító rovarokat és fonálférgeket. Ilyen például a bársonyvirág (hétköznapi nevén büdöske) és a körömvirág, ültessünk belőlük néhány tövet a konyhakertünkbe!

Forrás: nol