Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_watermarks_a_Kenyer_3_kgos_kemenceben_sult.jpgNemrég volt olvasható a neten egy cikk, mely az áruházakban kapható lisztek gyatra minőségével foglalkozott. Hiába, ma már szinte semminek nem olyan a minősége, mint volt pl. 100 évvel ezelőtt.

Akkor, amikor az emberek még egyáltalán nem ismerték azokat a termékeket, amiket ma az áruházláncokban meg tudunk vásárolni. Akkor, amikor még szinte ismeretlenek voltak azok a fogalmak, mint pl. a tartósítószer, a színezék, az aroma, stb., az adott mezőgazdasági termék pedig az volt, ami.

A hivatkozott cikk a liszt kapcsán ugyan nem az adalékokkal foglalkozott, hanem csupán a különböző lisztek minőségével, de így is érthető, mi is a probléma úgy általában a boltokban kapható termékekkel manapság. Nem, vagy alig hasonlítanak hajdani őseikre, tisztelet a kivételnek. 90 %-uk pedig szinte sohasem létezett korábban.

A globális kapitalizmus ellenzői azonban visszatérnek őseik tudásához, és maguk önellátását megszervezve rendre kialakítják naturális életmódjuk minden szegmensét. Ez nem csak azt jelenti, hogy maguk termelik meg zöldségeiket és gyümölcseiket, vagy szerzik azt be hazai őstermelőktől/ közösségi mezőgazdászoktól, hanem amit lehet, maguk is dolgoznak fel.

E gondolattól vezérelve a megtermelt vagy őstermelőtől vásárolt búza is elszállítható a még ma is itt-ott működő malmokba, de akár otthon is megőrölhető, ha van olyan eszközünk, pl. minimalmunk, mellyel ez megoldható. Az önellátók uis maguk sütik a kenyerüket, még pedig (általában teljes kiőrlésű) bio kenyereket vagy péksüteményeket, amikhez, mondják ők, csak a saját, frissen őrölt liszt a jó.

Nyolc nap után szerintük uis a liszt már „halott”. Ugyan kérdésemre, hogy miért lenne halott, nem tudtak egyértelmű választ adni, csak annyit említettek, hogy ezt őseink mindig így tanították nekik. Úgy gondolom, ezt akár a nélkül is el lehetne fogadni, hogy megkóstolnánk a kenyerüket, de ha beleízleltünk azokba a csodákba, amikkel előrukkoltak, és összehasonlítjuk a bolti „gagyikkal”, minden érthetővé válik.

Persze arra magunktól is rájöhetünk, hogy némi idő elteltével a liszt, mint alapjában minden feldolgozott termék, veszít minőségéből, melyről pl. antalvali így ír, de ettől még nem teljesen értjük, miért is halott a kenyér vagy a sütemények, főzelékekhez felhasználandó bolti alapanyag.

Ugyanakkor fentiek tükrében már nem is tűnik egyfajta hóbortnak a malmocskák beszerzése, hanem sokkal inkább jól felfogott érdekünknek. Nagyanyáink diót és mákot is daráltak, de akkor sem tettük fel a kérdést, miért is kell ez, hisz sohasem kételkedtünk tudásukban. Talán e cikket elolvasva lesz olyan pék, aki a feltett kérdésre pontosabban is megadja a választ. Nagyon megköszönnénk.

Az interneten ismert elektromos és ">kézi hajtásos malom is, bárki eldöntheti, vásárol-e ilyet, ha úgy dönt, belevág az otthoni kenyérsütésbe.

Béer

Otthon sütött kenyér, a kép csak illusztráció, forrása