Fehér-, félbarna- és barna kenyér, a legkeresettebb fajták. Néha megtalálható egy-egy rozsos vagy teljes kiőrlésű kenyér is a bolti választékban, főként előrecsomagolva, s adalékanyagokkal megspékelve. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy a friss kenyerek csupán lisztből, sóból és élesztőből készülnek. Többségükről ez egyáltalán nem mondható el.
Az élelmiszertörvények értelmében a friss kenyereken nem csupán annak fajtáját, hanem összetevőit is fel kell tüntetni. Ám ezt olyan pici betűkkel teszik, hogy a fogyasztók többsége észre sem veszi, hogy a választott kenyérben bizony megtalálhatók tartósítószerek, állományjavító-, lisztjavító- vagy kelést gyorsító adalékok is, a barna- és félbarna kenyérben használt színezékekről nem is beszélve.
Mindezek után elgondolkodtató, hogy mit is eszünk tulajdonképpen kenyér gyanánt? Az bizonyos, hogy nem azt az élelmiszert, mint elődeink, hiszen ők a lisztet maguknak, vagy a falu malmában őrölték, és nem választották el a korpától.
Teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztottak egészen az első ipari malmok megjelenéséig, melyek nagy mennyiségben, és hosszabb ideig eltartható, finomított lisztet kezdtek előállítani. Ezáltal a kenyér tápértéktartalma jóval alacsonyabb lett, hisz a korpa hiányzott belőle. A napjainkra jellemző nagy mennyiségű gyártás során pedig a minőség és a teljes értékűség helyett a mennyiség és az élelmiszeradalékok mind gyakoribb hozzáadása került előtérbe.
De beszéljünk egy picit a gabonáról is, amelyből a liszt készül! A gabonák termesztése történhet a hagyományos módon, és kis mennyiségben ökológiai gazdálkodás keretei között. A termesztés során a gabonaszemeket igen sok betegség, kórokozó támadhatja meg, melyek ellen az ökológiai gazdálkodás hatékonyabban képes védekezni.
Mivel ezekben a gazdaságokban növényvédő szereket nem alkalmaznak, más eljárásokkal védekeznek - agrotechnikai, mechanikai vagy növénytársítási eljárásokkal. Ezekkel ugyan nem lehet megakadályozni a kórokozók támadását, viszont lassítani lehetséges. A leghatékonyabb módszer a genetikai védelem, mely során olyan gabonafajtákat vetnek el, melyek eleve rezisztensek a kórokozók ellen. Az ökológiai gazdálkodások ma már egyre több ilyen fajtát alkalmaznak.
Ezek a termések már sokkal ellenállóbbak, még a legnagyobb veszteséget okozó kalászfuzáriózus betegséggel szemben is. A hagyományos gazdálkodások a kalászfuzáriózus ellen nem tudnak mit tenni, az egyetlen védekezési módszer a genetikai védelem, a rezisztens fajok termesztése, melyre egyedül az ökológiai gazdálkodások képesek.
Tehát, ha kenyérvásárlásra adjuk a fejünket, igencsak észnél kell lennünk. Ha biokenyeret vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy teljes kiőrlésű, nem vegyszerezett, és nem fertőzött gabonából készültek, táplálóak és egészségesek, így jóval kevesebbet is kell vennünk belőlük.
Ízek és Érzések Magazin
Kép forrása:http://indafoto.hu/kettoje/image/4942837-81a686a9
TOP 5
