Az élelmiszerek ára folyamatosan emelkedik hazánkban is, így sokakban felmerült, felmerül az igény, tartana tyúkot ettől az évtől, - ha már van egy kis kertje -, hogy olcsó, jó minőségű tojáshoz jusson. A probléma azonban az, hogy a vidékre települő városiak jelentős része már nem rendelkezik azzal a tudással, ami egy ilyen "hétköznapi probléma" megoldásához, a tyúktartáshoz fűződik. Ezért a teljesség igénye nélkül megpróbálunk néhány jó tanáccsal szolgálni, hogy az is belevághasson, aki azt se tudja, hogy kezdjen hozzá.
Véleményünk szerint az elsődleges kérdés annak tisztázása, van-e megfelelő hely a kertben egy pitvarral is rendelkező, betonozott, jól tisztítható ól felállítására. E körben azonban nem csak arra gondolunk, hogy jól funkcionáló, megfelelő ólat építsünk, hanem arra is, hogy figyelembe vegyük, mit szól a szomszéd az állattartáshoz. A kakas hangjához, a tyúkok tartásához, bűzhatásához nem szokott, kényelmes életvitelt folytató szomszéd uis megorrolhat ránk, ez pedig akár jogi procedúrákhoz is vezethet. (Hogy hogyan is kell kinéznie az ólnak és a pitvarnak, arról itt lehet bővebben olvasni: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=617)
Ha fentiek értelmében nem ütközünk akadályokba, elsődlegesen mindenféleképpen érdeklődnünk kell a helyben élőknél, milyen tyúkot tartsunk, hol szerezzünk be csibéket, mennyibe kerül a takarmány, egyáltalán, megéri-e állatot tartani, stb. Ha ezt nem tesszük meg, ráfaraghatunk. Kérdés az is, a baromfit a húsáért tartsuk-e inkább, vagy azért, mert "csak" tojást akarunk. Nálunk a favorit az ősmagyar fajta természetesen, nem véletlenül. Egyik ismerősünk uis pórul járt akkor, amikor nem volt kellően körültekintő, és úgy vásárolt. Minderről így írt:
"Fajták tekintetében mindenféleképpen az őshonos magyar fajták azok, amelyek a legszívósabbak. Én jártam egyszer úgy, hogy kiszuperált tojótyúkokat vettem a faluban egy mobil árustól, arra gondolva, hogy feljavítom őket, és majd szépen tojnak nekem, közben meg elkapirgálnak a kertben. Sajnos ezek a tyúkok olyan szörnyű körülmények között voltak kénytelenek élni a tojóházakban, hogy még kapirgálni sem tudtak. Egyszerűen nem tudták, hogy hogyan kell megenni a szemestakarmányt, és közben kapirgálni, stb. Csak tojás előállításra voltak kitenyésztve, és mivel naposcsibe koruk óta csak egy szűk ketrecbe voltak zárva, - ahonnan csak a fejük lógott ki azért, hogy vizet és tojótápot vegyenek fel -, fogalmuk sem volt arról, hogyan kell a természetben élni. Egy-két hét alatt el is pusztultak. Volt amelyik éhen halt, mert nem tudott enni, és volt, amelyik egyszerűen megbetegedett a tiszta levegőn, mert már nem a megszokott steril körülmények vették körül."
Ebből a néhány mondatból sok minden kiderül. Csak megbízható forrásból szabad csibét venni, a jó viszony pedig fenntartandó, hisz utánpótlásra továbbra is szükség lesz. A háztájiban, netán tanyán tartott állat jóval ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint a ketrecekben, a nagyüzemi mezőgazdaságban nevelt, hisz évszázadok óta így tartják eleink. Természetesen e körben figyelembe kell venni az árakat is, mi azonban a jó minőségre voksolunk, azaz úgy gondoljuk, nem a gagyihoz kell mérni az árakat, hanem pont fordítva, ezért háztájiban tartott állatot lehet csak venni. A háztáji csirke uis a viszonyítás alapja, és nem a nagyüzemi, nyilván olcsóbb gagyi.
Fontos szempont lehet az is, hogy hagyjuk a tyúkokat kapirgálni. Így ha lehet, engedjük ki azokat a kertbe, hogy átgereblyézhessék a talajt és a növényzetet, elpusztítva ezzel a káros rovarokat, miközben trágyázzák a talajt is. Ha az állat az élelem egy részét így szedi össze, garantáltan jobb lesz a húsa, de nem nő olyan gyorsan, mintha csak pl. kukoricával etetnénk. E körben tehát számvetést kell végezni, kinek mi éri meg jobban. (Akit jobban érdekel, hogy kell a tyúkokat az ólban és a szabadban tartani, azt kattintson ide, a permakultúra elvei további hasznos tanácsokkal szolgálnak: http://www.permahungarica.honlapom.com/web.php?a=permahungarica&)
Sokan panaszkodnak arra, hogy takarmány, leginkább a búza és a kukorica ára folyamatosan emelkedik, így az állatok tartása nem kifizetődő, egyszerűbb a tyúkot és a tojást a piacon (vagy az olcsóbb és rosszabb minőségű gagyit a boltban) megvenni. A gabona ára, tekintettel az elmúlt két év aszályos termésére, egyre csak emelkedik, és mivel 2013 is száraz év lesz az előrejelzések szerint, a búza és a kukorica ára ismét emelkedhet, ez pedig alapvetően befolyásolhatja egyszerű ötletünk átültetését a gyakorlatba. A legtöbb laikus emiatt "dobja el a zászlót", hisz az a legrosszabb, ha az össze tényező közül, nevezetesen a takarmány ára, igen bizonytalan.
Ma még arról nincs információnk, hogy megérné-e több kezdőnek összeállnia a célból, hogy vmelyikük földjén elegendő gabonát termesszenek, kétségtelen tény azonban, hogy a tyúk tartása, avagy a tojás megtermelése akkor lenne a leggazdaságosabb, ha ahhoz A-tol Z-ig mindent mi magunk állítanánk elő. Ahogy ezt tették őseink is.
Arról azonban már van információnk, hogy is működik a "szabad piac", melyről szakértőnk így ír: "Csongrád megyében a falvakban jól működik a termelőtől való tojás, csirke vásárlás. Barátnőm is hordja rendelésre házhoz a tanyasi tojást, de csirkét, disznót, fácánt, birkát is vágnak előre egyeztetett időpontban. Egy másik ismerősöm pedig, mivel a testvére a városban, Szegeden dolgozik, rendszeresen teríti a tanyasi húst, tojást, befőttet a szegedi városlakóknak. Persze mindezt feketén, termelőtől a fogyasztóig. Bizalmon működő kereskedelem ez, nem kell minőség biztosítás, számla, semmi. Már évek óta ez a rendszer működik, és még nem történt panasz, csak pozitív visszajelzésről hallani. Mindenki elégedett, a minőségi áru pedig nagyon keresett a városi fizetőképes kereslet számára."
Bár hivatalból nem érthetünk egyet a fekete piaccal, úgy gondoljuk, az illetékeseknek el lehetne gondolkodni azon, miért így kényszerül sok ember minőségi árut vásárolni. Ha még egyáltalán van vagy lesz erre pénze 2013-ban.
Akinek további jó tanácsa lenne, hogy is tartsunk tyúkot, írja meg részünkre. Köszönjük.
Béer
Kép forrása: http://www.szatmar.ro/Mi_es_honnan_kerul_a_husveti_asztalra/hirek/29992
