A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A klímaváltozás alapjaiban alakíthatja át Skócia mezőgazdaságát a következő évtizedekben. Az országban már most is termesztenek teát, a jövőben pedig a paradicsom, az uborka, a padlizsán és akár a dinnye termesztése is egyre nagyobb szerepet kaphat. A szakértők szerint az emelkedő hőmérséklet, a megújuló energia terjedése és a mesterséges intelligencia alkalmazása olyan változásokat hozhat, amelyek révén Skócia Európa egyik legfontosabb élelmiszer-termelő térségévé válhat, írja a BBC.
Susie Walker-Munro azon kevés gazdálkodók egyike, akik Skóciában teatermesztéssel foglalkoznak. Véleménye szerint az ország savas kémhatású talaja ideális feltételeket biztosít a kiváló minőségű, kézműves tea előállításához.
Legdrágább terméke csomagonként körülbelül 40 fontba kerül, így egyelőre nem valószínű, hogy a skót tea kiszorítaná a szupermarketekben kapható hagyományos márkákat. A világ teatermesztői ugyanakkor egyre komolyabb kihívásokkal szembesülnek. Az aszályok, a rendkívül intenzív esőzések és a növénybetegségek mind nehezítik a termelést, miközben a globális felmelegedés folyamatosan átalakítja a termesztési körülményeket. Skócia, Klímaváltozás, Mezőgazdaság, Teatermesztés, Élelmiszer-termelés, Mesterséges intelligencia, Fenntarthatóság, Üvegházak, Megújuló energia, Növénynemesítés, Precíziós gazdálkodás, Európa
Egyes szakértők szerint azonban Skócia viszonylag kiegyensúlyozott éghajlata kedvező lehetőségeket teremthet a helyi teaipar fejlődéséhez. A szedési szezon végéhez közeledve Susie még leszed néhány utolsó tealevelet, majd büszkén kínál egy kis pohárral a Kinnettles Gold nevű teájából. A különleges italt a Forfar közelében található családi gazdaság fallal körülvett kertjében termesztett növényekből készítik.
A gazdálkodó szerint Skócia földrajzi elhelyezkedése továbbra is korlátot jelent. Az ország az északi szélesség 57. fokán fekszik, ezért a trópusi, Egyenlítőhöz közeli országokkal ellentétben nem lehet egész évben teát szüretelni. Ugyanakkor úgy véli, hogy a csapadékosabb időjárás kedvezően befolyásolhatja a terméshozamot.
„A terméshozamunk soha, de soha nem lesz magas” – mondja. Hozzáteszi, hogy az éghajlatváltozás következtében valamelyest növekedhet a termelés, amennyiben elegendő eső érkezik. Ebben az esetben Skócia akár ideális helyszínné is válhat a teatermesztés számára. Susie ugyanakkor kételkedik abban, hogy a tea valaha is Skócia egyik meghatározó mezőgazdasági terményévé válna.
Más szakértők szerint azonban a teatermesztés egyike lehet azoknak az új lehetőségeknek, amelyek segíthetnek a gazdálkodóknak alkalmazkodni a változó éghajlathoz és többféle termény termesztésére áttérni.
Tea, paradicsom és dinnye: új növények jelenhetnek meg Skóciában
A mezőgazdasági termelés átalakításának egyik lehetséges módja a termesztési technológiák újragondolása, amely lehetővé teheti a jelenleginél jóval több növényfaj termesztését. Hollandiában például már széles körben alkalmaznak üvegházakat, amelyek a jövőben Skóciában is egyre gyakoribbá válhatnak. Susie szerint ezek a létesítmények a teatermesztés bővítésére is megfelelőek lennének.
Pete Ritchie, a Nourish Scotland nevű érdekvédelmi szervezet munkatársa úgy véli, hogy az üvegházak segítségével Skóciában nagyobb mennyiségben termeszthetnének olyan mediterrán zöldségeket és gyümölcsöket is, mint a paradicsom, az uborka, a padlizsán vagy akár a dinnye. A szakértő szerint az évszázad későbbi évtizedeiben a szélerőművek által termelt nagy mennyiségű megújuló energia viszonylag olcsóvá teheti az üvegházak fűtését. Ez egyúttal csökkentheti az élelmiszerek légi szállításának szükségességét is.
Ritchie szerint Skócia így kisebb szén-dioxid-kibocsátással termeszthetné ezeket a növényeket, miközben egész évben biztos munkahelyeket teremthetne. A lehetőségek nemcsak a hagyományos mezőgazdasági térségekben jelennének meg, hanem a városok korábban ipari célokra használt területein, a skót szigeteken és az ország távoli vidékein is.
A James Hutton Institute kutatóintézet már jelenleg is számos üvegházzal rendelkezik, de a szakemberek ennél is tovább mentek. Olyan mesterséges környezetet hoznak létre, amely a 75 év múlva várható éghajlati viszonyokat utánozza.
Az éghajlati modellek szerint Skóciában az évszázad végére forróbb, szárazabb nyarakra, valamint enyhébb és csapadékosabb telekre lehet számítani. Az intézet új, fejlett növénytermesztési központja gyakorlatilag klímaszimulátorként működik. A kutatók pontosan szabályozhatják a növények fényellátását, vízfelvételét és tápanyag-utánpótlását. Így megvizsgálhatják, hogyan reagálnak a különböző környezeti stresszhatásokra, majd kiválaszthatják azokat a fajokat és fajtákat, amelyek a legjobban ellenállhatnak a klímaváltozás következményeinek.
Az elmúlt három hónapban például lóbabbal kísérleteztek. A növényeket naponta lefényképezik, hogy a tudósok folyamatosan nyomon követhessék fejlődésüket. Dr. Robert Hancock szerint a növénynemesítésben is szemléletváltásra van szükség. Ahelyett, hogy kizárólag bizonyos környezeti feltételekhez, például forró vagy száraz éghajlathoz alkalmazkodó növényeket nemesítenének, olyan fajtákat kellene kifejleszteni, amelyek általánosságban ellenállóbbak a változó körülményekkel szemben.
„Már most el kell kezdenünk ezeknek a növényeknek a nemesítését, és meg kell értenünk, hogyan fog kinézni a skót mezőgazdaság a jövőben” – hangsúlyozta.
A kutató szerint a gazdálkodóknak időre van szükségük a tervezéshez, ezért az új növényfajtákat időben ki kell fejleszteni, hivatalosan el kell ismertetni, és elérhetővé kell tenni számukra. Hancock ugyanakkor kiemelte, hogy végső soron nem az számít, mit érnek el a kutatók a klímaszimulátorban, hanem az, hogy a gazdálkodók mit tudnak megvalósítani a földeken.
A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás teljesen átalakíthatja a skót mezőgazdaságot
A 22. század gazdálkodói valószínűleg mindössze egyetlen generációnyi távolságra vannak azoktól a fiataloktól, akik ma kezdik meg mezőgazdasági pályafutásukat. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi fiatal gazdálkodóknak már most alaposan át kell gondolniuk, milyen vállalkozásokat szeretnének majd továbbadni saját gyermekeiknek.
A jövő mezőgazdaságában várhatóan egyre nagyobb szerepet kap a precíziós gazdálkodás, a mesterséges intelligencia és az automatizálás. A modern traktorok és kombájnok már ma is olyan fejlett technológiákat alkalmaznak, mint a GPS-alapú automatikus kormányzás, ezért az önvezető betakarítógépek megjelenése sem tűnik távoli lehetőségnek.
David Murdoch, a Skót Fiatal Gazdálkodók Szövetségének elnöke azonban úgy véli, hogy a hagyományos mezőgazdasági tudás továbbra is nélkülözhetetlen marad.
„Semmi értelme az egésznek, ha nem ismered a szarvasmarháidat, de a technológia alkalmazása az, ami versenyképesen tart bennünket” – mondta. Murdoch édesapjával közösen tejtermelő gazdaságot működtet az észak-ayrshire-i Beith településen. Szerinte a mezőgazdaság fejlődése egyértelműen a nagyobb állatállományok, a nagyobb gépek és a kevesebb munkaerővel megvalósított, hatékonyabb termelés irányába halad.
A jövő gazdálkodását azonban nem kizárólag az élelmiszer-termelés igényei fogják alakítani. A természet védelme és helyreállítása, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozása, valamint a megújuló energia előállítása már most is meghatározza a jövő gazdaságainak fejlődését.
Az egészségügyi innovációk szintén egyre nagyobb szerepet kaphatnak. Az elhízás kezelésére szolgáló gyógyszerek terjedése már most növekvő keresletet jelez a fehérjében gazdag és magas tápanyagtartalmú élelmiszerek iránt. A szója, a len és a hüvelyes növények ezért a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a skót mezőgazdasági területeken. Ezt elősegítheti, hogy az éghajlati viszonyok kedvezőbbé válhatnak termesztésükhöz, miközben tovább erősödik a helyben előállított élelmiszerek iránti igény.
Wayne Powell professzor, a Scotland's Rural College (SRUC) vezetője ennél is jelentősebb változást jósol. Véleménye szerint Skócia a jövőben Európa éléskamrájává válhat. Ezt az elnevezést jelenleg elsősorban Ukrajnával kapcsolatban használják, mivel az ország hatalmas kiterjedésű, termékeny mezőgazdasági területekkel rendelkezik, és jelentős mennyiségben exportál búzát, kukoricát és árpát. Powell szerint azonban a klímaváltozás fokozatosan újrarajzolja Európa mezőgazdasági térképét.
„Skócia Európa egyik legfontosabb, éghajlatváltozással szemben ellenálló élelmiszer-termelő térségévé válhat” – fogalmazott. A professzor szerint az olcsó megújuló energiához való hozzáférés alapvetően megváltoztathatja a skót mezőgazdaság gazdasági feltételeit. Ez különösen az öntözés, a hűtés és az élelmiszer-feldolgozás területén jelenthet előrelépést, lehetővé téve, hogy az ország nagyobb gazdasági értéket állítson elő saját termőföldjeiből és élelmiszereiből.
Skócia vidéki közösségei az elmúlt 75 évben már jelentős változásokon mentek keresztül, amelyek következtében ma jóval kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mint korábban. A következő évtizedekben az innováció egyik legfontosabb mozgatórugója az lesz, hogy az élelmiszerek továbbra is megfizethetők maradjanak a fogyasztók számára, miközben a gazdaságok nyereségesen működjenek. Ezt az egyensúlyt azonban nehéz lesz megteremteni, mivel a változó éghajlat és a természet folyamatos pusztulása tovább bonyolítja a mezőgazdasági termelés feltételeit.
A gazdálkodók ugyanakkor hozzászoktak ahhoz, hogy rövid, közép- és hosszú távon egyaránt alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. Az évszázad végére pedig Skócia mezőgazdasági területei valószínűleg annyira átalakulnak, hogy a mai gazdálkodók számára éppolyan felismerhetetlenek lesznek, mint amennyire a jelenlegi földek különböznek az előző generációk által ismert tájtól.
Kapcsolódó anyagok:
Egy gazda évente 10 ezer liter gázolajat takarít meg, miközben a talajt is javítja
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Curtis Partridge from Pixabay
TOP 5
