A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Egy friss jelentés szerint a Skócia partjainál történt tragikus bálnapusztulás hátterében nem külső zavarás, hanem a fajra jellemző rendkívüli szociális viselkedés állhatott. A 2023-ban az Isle of Lewis szigetén partra sodródott 55 hosszúszárnyú gömbölyűfejű bálna esete sokáig rejtély volt, azonban a tudósok most új magyarázattal szolgáltak. Az állatok sorsa rámutat arra, hogy a természetben az együttműködés és az összetartás néha tragikus következményekkel is járhat.
A bálnák a Tràigh Mhòr strandon, Tolsta közelében vetődtek partra, és mivel nem tudtak visszajutni a nyílt vízbe, végül el kellett altatni őket. Korábban felmerült, hogy a szokatlanul nagy tömeges partrasodródást trauma, betegség vagy akár katonai vagy ipari eredetű zajhatás is okozhatta. A skót kormány Marine Directorate nevű szervezetének jelentése azonban más következtetésre jutott, és úgy fogalmazott, hogy biológiai, viselkedési és környezeti tényezők együttes hatása vezetett a tragédiához, írja a The Guardian.
Egy nehéz szülés és a végzetes összetartás
A vizsgálatok szerint a bálnák alapvetően jó egészségi állapotban voltak a partrasodródás előtt, ám viselkedésük arra utal, hogy sekély vízbe húzódtak egyetlen bajba jutott nőstény követése miatt. A boncolási eredmények azt mutatták, hogy a nőstény elhúzódó és nehéz ellésen ment keresztül, ami kiváltotta a teljes csapat végzetes mozgását. A faj rendkívül szoros szociális kötődése miatt a csoport nem hagyta magára a bajba jutott egyedet.
Dr. Andrew Brownlow, a Skót Tengeri Állati Partrasodródási Program vezető kutatója szerint az ilyen események ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Úgy fogalmazott, hogy a Tolsta-eset emlékeztet arra, hogy a tömeges partrasodródások több tényező találkozásából alakulnak ki, amelyek között szerepet játszik az egyedek fiziológiája, a csoport viselkedése és a tengeri környezet állapota is. Hangsúlyozta, hogy ezek kölcsönhatásának megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőben jobban előre jelezhetővé és kezelhetővé váljanak az ilyen tragédiák.
A bálnákat a part közelében figyelték meg, amint köröztek, mielőtt végleg partra sodródtak volna. Ez a viselkedés tipikus reakció lehet, amikor a csapat egy sérült vagy beteg tagot próbál támogatni, és a nyílt tengeren ez gyakran segíti a túlélést, például a ragadozókkal szembeni védekezés során. Ebben az esetben azonban éppen ez az összetartás vezetett a végzethez.
Környezeti csapda és növekvő tendencia
A kutatók szerint a Tràigh Mhòr öblének sekély, enyhén lejtő tengerfeneke és a vízben lebegő finom üledék egyfajta akusztikus csapdát hozhatott létre. Ez gyengíthette a bálnák tájékozódásához szükséges hangjeleket, így nem tudtak visszatalálni a mélyebb vizekbe. A helyzet végül oda vezetett, hogy az állatokat a parton kellett elaltatni, hogy elkerüljék a további szenvedést.
A kutatás különösen fontos egy másik, még vizsgálat alatt álló eset szempontjából, amikor közel egy évvel később 77 azonos fajhoz tartozó állat sodródott partra az orkney-i Sanday szigetén. Ez az egyik legnagyobb ilyen esemény volt az Egyesült Királyság partjainál. A hosszú távú adatok azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben a bálnák és delfinek tömeges partrasodródásának gyakorisága és mértéke akár 300 százalékkal is növekedett a skót vizeken.
Bár más esetekben gyakran felmerül az emberi eredetű zaj szerepe, a jelenlegi jelentés szerint ebben az esetben ez nem volt meghatározó tényező. Ugyanakkor nemrégiben tíz ámbráscet is partra sodródott különböző helyszíneken, például Cornwallban, Dániában és Németországban, ami újra felvetette a hangszennyezés lehetséges hatását. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a katonai vagy ipari zajok a mélyre merülő bálnákat sekély vizekbe kényszerítik, ahol már nem képesek megfelelően táplálkozni.
Az eset rávilágít arra, hogy az óceánok változó állapota és az állatok viselkedése közötti kapcsolat sokkal összetettebb, mint korábban gondoltuk. A bálnák tragédiája nemcsak tudományos kérdéseket vet fel, hanem arra is figyelmeztet, hogy a természet törékeny egyensúlya könnyen felborulhat. A jövő kutatásai kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy jobban megértsük és talán megelőzzük az ilyen eseményeket.
Kapcsolódó anyagok:
Rekordszámú veszélyeztetett bálna pusztult el szélerőművek miatt
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
