A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)

Magyarország vízgazdálkodása fordulóponthoz érkezett. Bár az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb az időjárás, a legfrissebb adatok szerint ma már több víz marad az ország területén, mint korábban. A szakértők szerint ez nem a véletlen műve, hanem tudatos vízvisszatartási programok eredménye, amelyek hosszú távon alapjaiban formálhatják át a hazai mezőgazdaság és tájhasználat jövőjét.

Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy a 2023-ban indult, és 2027-ig tartó „Vizet a tájba” program már most kézzelfogható eredményeket hozott. A 2025-ös évben 512 millió köbméter vizet sikerült eltározni a földekben, miközben közel 900 gazda ajánlott fel összesen mintegy 25 ezer hektárnyi területet vízvisszatartásra. Ez nemcsak az aszályok hatását mérsékli, hanem a talaj vízkészletét is újratölti, írja az infostart.

hirdetés

Miért vált létkérdéssé a víz visszatartása?

Globálisan is megfigyelhető, hogy az éghajlatváltozás megváltoztatja, eltolja a csapadékos időszakokat. Európában a magyar kormány az elsők között ismerte fel ennek súlyát, és olyan programot indított, amelyhez később más országok, például Spanyolország, Olaszország és Portugália is hasonló lépésekkel csatlakoztak.

Magyarországon a nyári időszakban, június elejétől augusztus végéig, mintegy 40 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége az 1990-es évekhez képest. Ez különösen problémás, hiszen ez a mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb időszak. A csapadék egyre inkább a téli hónapokra tolódik, amikor a földeknek jóval kisebb szükségük lenne rá.

Somosi Zoltán kiemelte, hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt a vizek mintegy 85 százaléka egyszerűen áthaladt Magyarországon. A legújabb adatok szerint ezt az arányt sikerült 50 százalék alá szorítani. Ez történelmi jelentőségű változás, amely hosszú távon stabilabbá teheti az ország vízháztartását.

Hol a legsúlyosabb a helyzet?

A szakértő szerint elsősorban a Dél-Alföld és a Duna–Tisza köze a leginkább érintett terület, ahol az aszályok hatása a legerősebben jelentkezik. Ugyanakkor az országon belül is nagy különbségek figyelhetők meg. Vannak térségek, ahol nyáron is 180–230 milliméter csapadék hullik, miközben az országos átlag mindössze 110 milliméter körül alakul.

A megoldás nem csupán új víztározók építésében rejlik. A szakértők szerint szükség van holtágak, halastavak és egyéb vízvisszatartó rendszerek kialakítására és fejlesztésére is. A cél az, hogy a víz minél nagyobb arányban jusson el a földekre, és ott maradjon, ahol valóban szükség van rá.

A talajvízszint évtizedek óta csökken, ami miatt egyre nehezebben érik el a növények gyökerei a nedvességet, és sok kút is részben kiszáradt. A víz megtartása ezért nemcsak a mezőgazdaság, hanem a vidéki élet fenntarthatósága szempontjából is kulcskérdéssé vált.

A jelenlegi adatok alapján Magyarország jó úton jár, de a kutatók szerint a most megkezdett lépéseket folytatni kell. Több száz új víztározó és vízvisszatartó rendszer kialakítására lesz szükség ahhoz, hogy az ország alkalmazkodni tudjon a változó klímához, és hosszú távon is megőrizze termőföldjeinek értékét.

Kapcsolódó anyagok:

A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába, figyelmeztet egy új ENSZ-jelentés

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Készítette: Láng Norbert - Imported from 500px (archived version) by the Archive Team. (detail page), CC0, wikimedia