Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

biborfolyopng_fill_345x200.pngHárom-négy órára vérvörössé vált a Sebes-Körös vize augusztus 3-án – hozta nyilvánosságra a hírt a Cotidianul.ro-ra hivatkozva az Eurocom.wordpress.com. A terület, ahol a szennyezés történt, a világon egyedülálló rovarfajoknak és Románia egyik legnagyobb pisztrángpopulációjának is otthona.

Rémálomszerű élményben volt részük azoknak, akik augusztus 3-án délután 3 óra körül a Sebes-Körös partján sétálgattak, a folyó vize ugyanis vérvörössé vált – számolt be a hírről az Eurocom.wordpress.com a Cotidianul.ro-ra hivatkozva. Hogy mi történt, egyelőre nem tudni, feltételezések szerint vagy egy ülepítő szakadt át, vagy egy uránbányában történt baleset, a térségben ugyanis elég sok elhagyott tárna van.

A lap beszámolója szerint a szennyező hullám 3-4 óráig tartott, a vörös anyag viszonylag nehéz volt, a folyóban mindenre lerakódott. A terület, ahol a szennyezés történt, a világon egyedülálló rovarfajoknak az otthona, Románia egyik legnagyobb pisztrángpopulációja él itt. A Cotidianul.ro megkereste az illetékes hatóságot, ám a lap beszámolója szerint megkeresésükre egyelőre nem érkezett válasz.

A vérvörös Sebes-Körösről készült videót itt nézheti meg.

Szennyezés a Tiszán

A Romániából érkező szennyezés sajnos nem ritka, gondoljunk csak a 2000. január 30-án Nagybányán történt tiszai ciánszennyezésre. Mint arról lapunk korábban beszámolt, az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztaló ítéletet hozott a román állam ellen a Nagybányán 2000-ben bekövetkezett ciánszennyezés ügyében. A strasbourgi bírák szerint keleti szomszédunk nem szavatolta állampolgárai tiszta és egészséges környezethez fűződő jogát.

Lesz Verespatakon aranybánya?

A másik, máig viták tárgyát képező ügy a verespataki aranybánya ügye. Májusban arról tudósítottunk, hogy Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője tiltakozott a verespataki aranybánya megnyitásának engedélyezéséről információja szerint megszületett szakértői döntés ellen. A képviselő, aki volt környezetvédelmi miniszterként 2007-ben felfüggesztette a verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezését, az MTI-nek elmondta: tudomása szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyéről döntő kormányzati tárcaközi bizottság szakértői a bányanyitás mellett foglaltak állást, és a jelek szerint a tervezett beruházás ugyanabban a bizottságban államtitkári szinten is megkapja a zöld jelzést.

Az Európai Unió vízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló irányelvei miatt az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása, üzemeltetése nem lenne kifizetődő – mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a székelyföldi Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában.

Forrás: http://nemzeti.net/l.php?u=1279364