A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Jelentős változásról döntött az Európai Parlament a génkezelési technológiákkal előállított növények szabályozásában. A június 17-én elfogadott új uniós irányelv enyhíti bizonyos génmódosított növényekre vonatkozó korlátozásokat, ami hosszú ideje tartó tudományos, politikai és társadalmi vita újabb mérföldkövének számít. Miközben a tudományos közösség jelentős része előrelépésként értékeli a döntést, több környezetvédelmi szervezet komoly aggályokat fogalmazott meg az új szabályokkal kapcsolatban.
A változtatás különösen azért keltett nagy figyelmet, mert a génszerkesztési technológiák az elmúlt években egyre fontosabb szerepet kaptak a mezőgazdaságban. A kutatók szerint ezek az eljárások hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez, a terméshozamok növeléséhez és a betegségekkel szemben ellenállóbb növények létrehozásához. Ugyanakkor a kritikusok attól tartanak, hogy a lazább szabályozás csökkentheti az átláthatóságot és a fogyasztók tájékozódási lehetőségeit, írja a 24.hu.
Két külön kategóriába sorolják az új génkezelési technológiákat
Az Európai Parlament által elfogadott szabályozás az új génkezelési technikákkal létrehozott növényeket két fő kategóriába osztja. Az első csoportba azok a növények tartoznak, amelyek esetében csak korlátozott számú és jellegű genetikai módosítást hajtottak végre. Ezek olyan változások, amelyek hagyományos növénynemesítési módszerekkel is kialakulhatnának, csak jóval hosszabb idő alatt.
Az új szabályok szerint az ilyen növényeket a jövőben hasonló módon kezelik majd, mint a hagyományosan nemesített fajtákat. Ez jelentős könnyítést jelent a kutatók és a nemesítők számára, mivel egyszerűbb engedélyezési folyamatokkal számolhatnak.
A második kategóriába a bonyolultabb génmódosítási eljárásokkal létrehozott növények kerülnek. Ezek továbbra is GMO-nak, vagyis genetikailag módosított szervezetnek minősülnek. Az ilyen növényekre az eddig is érvényes szigorú szabályozás vonatkozik majd.
A kategóriák meghatározása ugyan nem nevez meg konkrét technológiákat, de a leírás alapján jól elkülöníthető, mely eljárások melyik csoportba tartozhatnak. Az enyhébb szabályozás hatálya alá várhatóan a génszerkesztett növények kerülnek. Ezek esetében nem új géneket juttatnak a növény genomjába, hanem a meglévő géneket módosítják célzott beavatkozásokkal.
A szakértők szerint ebben kiemelt szerepet játszik a CRISPR génszerkesztési technológia. A módszer lehetővé teszi a genetikai állomány rendkívül pontos módosítását. A tudományos közösség jelentős része úgy véli, hogy az így létrehozott változások gyakran nem különböznek azoktól a mutációktól, amelyek természetes módon is kialakulhatnak a növényekben.
Környezetvédelmi aggályok és tudományos támogatás
A szabályozás enyhítése azonban nem aratott osztatlan sikert. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményben bírálta az Európai Parlament döntését.
A szervezetek szerint az új szabályok gyengíthetik a nyomonkövetési és jelölési rendszereket. Véleményük szerint a fogyasztók bizonyos esetekben nem tudhatják majd egyértelműen, hogy génkezelési technológiával előállított termék kerül-e az asztalukra.
A kritikusok úgy látják, hogy a döntés ellentétes lehet az elővigyázatosság elvével. Attól is tartanak, hogy az ökológiai gazdálkodók és a GMO-mentes termelők érdekei sérülhetnek. Emellett szerintük a lazítás tovább növelheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok piaci befolyását.
A környezetvédő szervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy az új szabályozás szűkítheti a gazdák és a fogyasztók mozgásterét. Véleményük szerint a mezőgazdaság jövőjéről szóló döntések során továbbra is kiemelt szempontnak kell maradnia a környezeti és társadalmi hatások vizsgálatának.
A vita politikai síkra is terelődött. A szervezetek hangsúlyozták, hogy az új szabályozás elfogadásában több politikai szereplő támogatása is szerepet játszott. Egyúttal arra kérték a magyar kormányt, hogy más tagállamokkal együttműködve vizsgálja meg a rendelet megtámadásának lehetőségét az Európai Unió Bíróságán.
A tudományos közösség ugyanakkor alapvetően kedvezően fogadta a változtatásokat. Számos kutató szerint a modern génszerkesztési technológiák biztonságosak és hatékonyak. Úgy vélik, hogy ezek az eljárások segíthetnek alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz és az élelmiszer-termelés előtt álló kihívásokhoz.
Több szakértő szerint a CRISPR-technológia különösen nagy lehetőségeket rejt magában. A módszerrel gyorsabban lehet olyan növényfajtákat létrehozni, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel, a szárazsággal vagy a hőhullámokkal szemben.
A Deutsche Welle által megszólaltatott szakemberek is pozitív lépésként értékelték az uniós döntést. Hasonló álláspontot képvisel több nemzetközi kutatóintézet és mezőgazdasági szakértő is.
Az Európai Unió döntése így új fejezetet nyithat a növénynemesítés történetében. Miközben a tudomány a technológia előnyeit hangsúlyozza, a környezetvédők továbbra is a kockázatokra figyelmeztetnek. A következő években várhatóan eldől, hogy az új szabályozás valóban hozzájárul-e a fenntarthatóbb és versenyképesebb európai mezőgazdasághoz. Egy dolog azonban már most biztos: a génszerkesztett növények körüli vita még korántsem ért véget.
Kapcsolódó anyagok:
Az EU enyhíti a génszerkesztett élelmiszerekre vonatkozó szabályozást
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Udo Pohlmann from Pixabay
