A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A fenntartható városi környezetek létrehozása érdekében szükség van stabil megújuló energiaforrásokra.
Az AI kulcsszerepet játszhat az energiaellátás hatékonyabb kezelésében, különösen szélsőséges időjárási helyzetekben, írja a Cybernews.
A szén-dioxid-semlegesség elérése rendkívül fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de a városok karbonmentessé tétele kihívásokkal teli feladat. Az urbanizáció során az elektromos hálózatok fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül próbálnak alkalmazkodni a növekvő energiaigényhez. Ez többnyire megújuló energiaforrások, például napelemek használatával történik, ám ezek gyakran időjárásfüggők, ami energiaellátási instabilitást okozhat.
Az időjárás változásai – például a hirtelen lehűlések vagy hőhullámok – komoly nyomást gyakorolhatnak az energiaellátásra. Ezek a szélsőséges helyzetek növelhetik az energia iránti keresletet, miközben csökkentik a termelést, így a hálózatokat és az ellátást is megbízhatatlanná tehetik, ami akár áramkimaradáshoz is vezethet. Az ilyen helyzetek kezelésére hagyományosan fosszilis tüzelőanyagok használata merült fel, ám ez a szén-dioxid-semleges városok esetében nem megfelelő megoldás.
Az AI segítségével olcsóbbá válik az energia
A Korea Energia Kutatóintézet Megújuló Energia Rendszer Laboratóriuma és az Energia IKT Kutatási Osztálya olyan AI algoritmust fejlesztett ki, amely képes stabilizálni az energiakínálatot a városi elektromos hálózatokban. Amikor az algoritmust valós közösségben alkalmazták, lenyűgöző eredményeket hozott: az áramköltségek 18%-kal csökkentek, és jelentős mértékben javult a hálózat stabilitása.
Az algoritmus lehetővé tette, hogy az épület energiaszükségletének 38%-át saját maga termelje meg, és az általa termelt energia 58%-át helyben használta fel. A kísérlet során az éves energiafogyasztás elérte a 107 megawattórát (MWh), amely több mint hétszerese a szimulációs vizsgálatokban tapasztalt értékeknek, így megerősítve az AI-alapú rendszer valódi alkalmazhatóságát városi környezetben. A projekt vezető kutatója, Dr. Gwangwoo Han szerint, ha a rendszert különböző városi környezetekben is alkalmazzák, az jelentősen hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez és a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez.
Hogyan érte el ezt az AI?
Az AI alapú modell elemzést végzett a megújuló energia termelési és fogyasztási mintáiról, figyelembe véve a különböző tényezőket, mint az időjárás, az emberi viselkedésminták, valamint a megújuló energiaforrások mérete és működési állapota. Az elemzések során a kutatók felfedezték azokat a magas hatású eseményeket – például szélsőséges időjárási körülményeket –, amelyek negatívan befolyásolták a hálózat működését és annak költségeit.
Az összegyűjtött adatok alapján a tudósok egy olyan algoritmust építettek, amely képes gyorsan reagálni a váratlan eseményekre és optimalizálni az energia megosztását az épületek között, hogy kezelni tudja a csúcsidejű energiaigényeket. Ez a megközelítés nagyban hozzájárul a városi energiaellátás fenntarthatóbbá és költséghatékonyabbá tételéhez, miközben minimalizálja az energiaellátási kihívásokat szélsőséges időjárási körülmények között is.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
Városok hűtése hidegebb, vidéki levegővel: Új megoldások a hőség ellen
A nyitókép csak illusztráció, forrás: 宅-KEN képe a Pixabay -en.
TOP 5
