Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Leszállítja a Siemens a világ legnagyobb szélerőmű lapátjaitA Siemens elkészült a világ leghosszabb szélturbina lapátjaival, és megkezdte azoknak a szállítását a Dániai Osterildbe, ahol egy 6 MW-os kísérleti szélerőművén fogja azokat tesztelni. A rekorder turbinalapát hossza 75 m, tömege mintegy 25 tonna, anyagát tekintve speciális üvegszál kompozit. A lapátok által bejárt terület forgás közben 18,600 m2, ami legalább 2,5 focipályának felel meg. A lapátok szélei forgás közben elérik a 290 km/h-t.

A lapáthosszok növekedése töretlennek tűnik a szélerőmű iparban, köszönhetően a technológia fejlődésének, valamint az így nagyobb kinyerhető teljesítménynek.

 

Bővebben: Ragaszkodás mindenekelőtt – milyenek a hazai macskások?Nem csak egérfogónak tartanak macskát a magyarok - derült ki az ELTE Etológia Tanszék és a FRISKIES közös online felméréséből. A megkérdezett macskatulajdonosok közül tízből heten egész életre szóló elköteleződésnek tekintik az állattartást és barátaiknál is nagyobb figyelmet szentelnek kedvencüknek.

A megkérdezett gazdák kétharmada minden barátjánál többre értékeli kedvence társaságát. “A több, mint 2800 kitöltő válaszait elemezve jól látszik, hogy a hazai macskatulajdonosok körében nagyon erős a ragaszkodás kedvencük irányába. Ráadásul alig van olyan válaszadó, aki megvigasztalódna egy másik állattal, ha kedvence elkóborolna“- mondta el Lakatos Gabriella, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa. A válaszadók többsége ráadásul nem is tudna macska nélkül élni.

 

Bővebben: Száraz lábbal lehet sétálni a TiszábanAz nem igaz, hogy már száraz lábbal át lehet kelni a Tiszán Záhonynál, de valóban nagy a kiszáradás a mederben, ahol az ilyenkor szokásosnak csak harmada a vízhozam. Az Időkép információi szerint kiszáradt a Tisza Záhonynál, és már száraz lábbal is át lehet kelni a folyón. Az Országos Vízjelző Szolgálat jelentése szerint a vízállás kedd reggel a hivatalos mérőponton mínusz 332 centiméter volt.

 

Bővebben: Mosómedvék áraszthatják el EurópátEgy új tanulmány szerint 71 invazív emlős faj telepedett Európába a neolitkor óta, további harminc faj pedig jelentős mértékben elterjedt. Az Interactive Zoology szaklapban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, az említett fajok közül legalább 58 közvetlenül károsítja az emberek egészségét vagy környezetét.

Az invazív fajok elterjedésével foglalkozó legújabb kutatást Piero Genovesi vezetésével a római Környezetvédelmi és Környezetkutató Intézet munkatársai végezték, de segítségükre volt Riccardo Scalera, egy dániai invazívfaj-specialista csoport igazgatója is.

A kutatók korábbi tanulmányokat is megvizsgáltak, amelyek az invazív fajok európai terjedését az 1500-as évektől kezdve nyomon követték.

 

Bővebben: Ezer hangyát követnek Angliában nyomkövetővel - Érdekes kísérletKörülbelül ezer erdei vöröshangya testére raknak nyomkövetőt brit kutatók, így kísérik figyelemmel a rovarok útvonalát és egymással való interakcióit a szabadban, hogy képet kapjanak a rovarok összetett társadalmi viszonyairól – írja a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

A mintegy egy milliméter oldalhosszúságú fémlapocska minden egyes rovar esetében egyedi, így az általa kibocsátott rádiójelek alapján mindig tudhatják a szakemberek, hogy a megjelölt vöröshangya egyedek mikor és merre járnak a derbyshire-i birtokon, ahol egyébként teljes létszámukat 50 millióra becsülik.

 

Bővebben: Mennyit ér az erdőm?A minden – jelenlegi vagy jövőbeni – erdőtulajdonost foglalkoztató kérdésre nem is olyan könnyű választ adni, mint azt a legtöbben gondolnák. Amikor egy erdő értékére vagyunk kíváncsiak, nem csupán a benne található faanyag értékére kell gondolnunk. Az erdőnek ugyanis a jól megfogható gazdasági értékén túl vannak további, nehezen számszerűsíthető értékei is (turisztikai, természetvédelmi stb.), melyekért azonban értékesítés során nem, vagy csak ritkán szabhatunk felárat.

 

Bővebben: Új madárfajt figyeltek meg MagyarországonAz országban eddig sosem látott kuhi Afrikában és Indiában elterjedt, és valószínűleg az élelemhiány űzte Magyarországra.

Négyszázhatra emelkedett a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma, miután egy kuhit figyeltek meg múlt héten a Zámolyi-medencében, a vértesi natúrparkban.

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) a vágómadárfélék családjába tartozó, vércse méretű, kicsit széles, de hegyesedő szárnyú, világosszürkés színezetű ragadozó madár - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján.

 

Bővebben: Török lány engedte szabadon a hortobágyi gólyátA hortobágyi Madárkórházban 4 gyógyult gólyát engedtek szabadon a napokban, de néhányuk nem akart egyből elszakadni megszokott, biztonságos lakhelyétől. Néhány napig még maradtak, de idővel, ahogy egyre nagyobb területet fedeznek fel, remélhetően útnak indulnak társaik után Törökországba, majd Afrikába.