A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A sérült hangya „közli a problémáját, majd bejönnek az orvosok”: ilyen technikát korábban csak embereknél tapasztaltak.
A hangyák társas lények, így logikusnak tűnik, hogy vigyáznak egymásra.
De ennek mértéke és az általuk tanúsított orvosi kifinomultság meglepte a kutatókat.
Amikor az afrikai Matabele hangyák (Megaponera analis) termeszekre vadásznak, megszállnak egy termesz kolóniát, ahol semlegesítik a katonákat és megölik a dolgozókat, hogy ellophassák a petéket táplálékként. A termeszek azonban visszatámadhatnak és megsebesíthetik vagy akár meg is ölhetik a támadóikat. De a Matabele hangyák nemcsak kiváló katonák, hanem nagyszerű orvosok is.
Erik Frank posztdoktori kutató már a mesterképzése óta követi nyomon ezeket a rovarokat. Észrevette, hogy amikor egy hangya megsérül, akkor előfordul, hogy egy másik hangya nyalogatni kezdi a sebet. Gyanítani kezdte, hogy
A ROVAR A FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN TESZI MINDEZT ÉS TALÁN MÉG ANTIMIKROBIÁLIS ANYAGOT IS HASZNÁL.
Ezért elkezdte alaposabban követni az ilyen interakciókat. Megállapította, hogy a hangyák nem mondanak le a sebesültekről. Ehelyett, amikor egy hangya megsebesül (és a seb nem túl súlyos), a sérült rovar nyugodt marad és feromonokat választ ki, hogy tudassa társaival a történteket. Ám amikor súlyosan sérülést szenved, eszeveszetten mozogni kezd: lényegében
ÍGY JELZI HELYZETÉT A „DIAGNÓZIS ÉRDEKÉBEN".
A sebzett hangyákat a társaik végül visszaszállítják a fészekbe, ahol a fertőzött sebeiket „kezelik".
Ez egy komplex diagnózisrendszer és ennek megfelelően adaptált kezelés
– magyarázta Erik Frank a ZME Science online tudományos portálnak. – Ezt a diagnosztizálási, majd kezelési eljárást a tudomány még soha nem fedezte fel nem emberi fajban.
Hozzátette: egy összetett folyamatról van szó, amely magában foglalja a fertőzések diagnosztizálását, a kezelés eldöntését, majd a kezelés beadását. Úgy tűnik, a Megaponera analis hangyák nagyon találékonyak.
Rájöttünk, hogy a sérült hangyák kommunikálnak, ha egy seb fertőzött
– mutatott rá a biológus. – Az alkalmazott anyagokban több mint száz kémiai komponenst és 41 fehérjét találtunk; körülbelül felükről már tudjuk bizonyítani, hogy antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek.
A HANGYÁK A MELLKASUK EGYIK MIRIGYÉBEN TERMELIK A FERTŐTLENÍTŐSZERT.
A szakember gyanítja, hogy a diagnosztizálás és kezelés – amelyről azt hitték, hogy csak az ember viselkedése – sokkal elterjedtebb lehet az állatvilágban, mint gondolnánk. Ezt még több rovaron szeretné tanulmányozni, de úgy gondolja, hogy a viselkedés más állatcsoportokban is előfordulhat.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
Magyarországon is folynak nagy hangyaháborúk
Forrás- A nyitókép csak illusztráció, forrás: Jerzy Górecki képe a Pixabay -en.
TOP 5
