Skip to main content

A közvilágításnak sötét oldala is van: nemcsak a rovarok egyéni viselkedését, de az éjjeli és nappali életmódú populációik összetételét is jelentősen megváltoztatja – derül ki egy tanulmányból, amely az ökoszisztémákra gyakorolt potenciális hatásokat vizsgálta.

Legutóbbi becslések szerint a közvilágítás évi átlagban 6 százalékkal nő a világban, egyebek között a gyors urbanizáció következtében. A kutatóknak csak korlátozott ismereteik vannak a mesterséges fénynek a környezetre gyakorolt hatásairól – olvasható a brit tudományos akadémia Biology Letters című szakfolyóiratában a héten ismertetett tanulmányban.

A biológusok előtt ismert, hogy a közvilágítás jelentős hatást gyakorol a különböző életformákra (növényekre, rovarokra, éjszakai életmódú emlősökre, stb.), a szervezetükre és egyéni magatartásformáikra. Egyetlen tanulmány sem érdeklődött azonban korábban azok iránt a változások iránt, amelyeket a fajok szerveződésében és a közösségeik összetételében előidéz.

2011 augusztusában három napon és három éjszakán át, amikor hemzsegnek a rovarok, Thomas Davies, a nagy-britanniai Exeteri Egyetem munkatársa és csapata rovarcsapdákat állítottak fel a Cornwall csücskén fekvő Helston városkában, közvetlenül az egymástól 35 méterre álló lámpák alatt, illetve közöttük.

Összesen 60 fajhoz tartozó 1194 rovart fogtak. Az éjszaka és a nappal elfogott lepkék esetében egyaránt "több rovar volt a fényforrás közelében" – állapították meg. A lámpák alatti rovarok összetétele jelentősen különbözött a távolabb lévőkétől. A kutatók szerint ez annyit jelent, hogy a közvilágításnak tartós befolyása van a rovarközösségek összetételére, "jóval több annál az egyszerű ténynél, hogy az élénk fény éjszaka odavonz egyes rovarokat, amelyek nappal ismét szétrepültnek".

Ötfajta rovarból volt sokkal több a lámpák által megvilágított övezetekben, közöttük kaszáspókok, hangyák, futrinkák és pincebogarak. A közvilágítástól távolabb tartózkodó rovarokhoz képest a lámpák alatt talált rovarok között a húsevő csoporthoz tartozó egyedek voltak a legnagyobb számban: a rabló rovarok és a dögevők.

Ez a rovarok közötti egyensúlyhiány lavinaszerűen alakulhat, és a tápláléklánc révén egy egész ökoszisztéma módosulásával járhat – figyelmeztetnek a szerzők, akik további kutatásokat szorgalmaznak a témában.

A fényszennyezés gyors terjedését tekintve ezek a folyamatok nagymértékben befolyásolhatják az organizmusok közösségének összetételét. Az új típusú, halogénes és LED-es lámpák tovább növelhetik a közvilágítás káros hatását a környezetére, mert sokkal szélesebb skálán bocsátanak ki olyan hullámokat, amelyekre ezek a szervezetek érzékenyek – állapították meg a brit kutatók.

A fényszennyezés ellen időkapcsolós és mozgásérzékelős világítótestekkel, tükrökkel a fényt levetítő lámpákkal védekezhetünk, és főleg úgy, hogy odafigyelünk arra, hogy mikor és mennyit világítunk.

(Amennyiben bővebben is érdekli a téma, olvassa el korábbi cikkünket! http://utajovobe.eu/hirek/energetika/166-f%C3%A9nyszennyez%C3%A9s-k%C3%B6rnyezetv%C3%A9delmi-probl%C3%A9ma)

Forrás: http://zold8.hu/index.php/zoldhirek/150-a-fenyszennyezes-felboritja-a-rovarvilag-egyensulyat

TOP 5